Nyugdíj 2023: Így mehetsz csak nyugdíjba 2023-ban - a nyugdíjba vonulás jogi feltételei

Nyugdíj korhatár 2023

Mivel a nyugdíj korhatár 62 évről 65 évre történő fokozatos felemelése 2022-ben befejeződik, 2023-tól már csak arra kell figyelemmel lenni, hogy az adott naptári évben ki tölti be a 65. életévét. A nők negyven év jogosultsági idővel természetesen továbbra is nyugdíjba mehetnek.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.

2018. július 25-ét követő kezdő időpontú nyugellátásoknál már nem előfeltétel, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, ne álljon biztosítási jogviszonyban a személy.

A nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintet nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.

Öregségi nyugdíjkorhatár szabályai:

aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,

aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,

aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,

aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,

aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,

aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

Az 1957-ben születettek 2022-ben töltik be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet, és dönthetnek a nyugdíjba vonulás mellett.

Mivel a nyugdíj korhatár 62 évről 65 évre történő fokozatos felemelése 2022-ben befejeződik, mert az 1957-ben, vagy ezt követetően született személyeknek azonosan a 65. életév betöltése a születési évük szerinti nyugdíj korhatár, 2023-tól már csak arra kell figyelemmel lenni, hogy az adott naptári évben ki tölti be a 65. életévét.

2023-ban kifut a nyugdíj korhatár jogszabályi emelése:

2023-ban az 1958-ban születettek kerülnek ebbe a helyzetbe, és 65. születésnapjuktól kezdve igénybe vehetik majd az öregségi nyugdíjat, ha rendelkeznek az előírt hosszúságú szolgálati idővel.

A 65. életév betöltése – amennyiben erre szükség lenne – az öregségi résznyugdíj igénylésére is módot fog adni ennek a korosztálynak is.

Szolgálati idő követelmény 2023-ban

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerezhető jogosultság.

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, célszerű átgondolni, hogy mikortól kérjük az ellátást.

Ez a kérdés az 1958-ban született személyeket is érinti majd jövőre, a 65. születésnapjuktól, a nyugdíj korhatáruk betöltésétől kezdve.

A különbség az időpontok között a következő: ha 2022-ben történik a nyugdíjba vonulás, a nyugellátás összege a 2022. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és részesülünk a 2023. évi éves, januári nyugdíjemelésben. Ezzel a 2022-es lehetőséggel csak az 1957-ben, vagy azt megelőzően születettek élhetnek, az 1958-ban születettek természetesen még nem.

Ha 2022. után, 2023-ban történik a nyugdíjba vonulás, a 2023. évi kiszámítási szabályok szerint állapítják meg a nyugdíjat, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2024-ben jár. Ez a lehetőség már az 1958-ban születetteket is érinteni fogja, a korábban született, de nyugdíjat még nem igényelt személyekkel együtt.

Mi a helyzet a 13. havi nyugdíjjal 2023-ban?

Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is.

A 2023. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.

A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.

A valorizációs szorzószámok közzététele minden év márciusában történik. Így arra a kérdésre választ adni, hogy pontosan mennyi lesz az adott évben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet. (Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)

Amikor a kor nem számít

Fentiek természetesen a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybe vételénél is érvényesülnek, amely esetben nem a születési év szerint, hanem életkortól függetlenül a kellő mértékű jogosultsági idő megszerzésétől nyílik meg a nyugdíjba vonulási lehetőség.

Ha a hölgy 2022-ben szerzi meg a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági időt, ettől kezdve eldöntheti, hogy a nyugellátást 2022-ben, vagy majd csak 2023-ban, esetleg még később igényli a nyugdíj összegére, vagy egyéb számára fontos körülményre tekintettel.

A későbbi nyugdíjba vonulás előnye

Amennyiben a körülmények lehetővé teszik, nem szükséges rögtön a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.

Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.

Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. (Tny. 21.§)

A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.

A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet. (forrás: adó.hu)