2024-től a nyugdíjelőlegről már nem határozat, hanem végzés formájában döntenek. De mit jelent ez a módosítás a nyugdíjak és a nyugdíjasok szempontjából? Érdemes alaposabban utánajárni, hiszen ez sok érintett számára lényeges lehet.

Nyugdíjrendszer reform kidolgozását és egy kerekasztal létrehozását sürgeti több nyugdíjas szervezet is elvárva, hogy a folyamatban a döntéshozók és az időseket képviselő szakértők is egyenrangú félként részt vehessenek – derült ki az „Időskori Szegénység Magyarországon” című konferencia záró nyilatkozatából.

A kormány 4,5 százalékos inflációval számol, így novemberben mintegy 1,3 százalékos kiegészítő nyugdíjemelésre lehet szükség - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.

Március 26-ától hatályba léptek a Vidéki Otthonfelújítási Program módosításai, amelynek köszönhetően már az 5000 fő alatti kistelepüléseken élő nyugdíjasok is igényelhetik a támogatást otthonaik korszerűsítésére.

Az év eleji adatok alapján már látszik, hogy az infláció réme visszatért közénk. A januárban és februárban mért éves áremelkedés mértéke 5,5% illetve 5,6% volt. Az ismert adatok és a piaci trend hatására a jegybank is megemelte az idei évre várt áremelkedési szintet 4,5-5,1 százalékra. Ilyen drágulás mellett azonban a nyugdíjasok részére novemberben már nyugdíjkorrekciót kellene fizetni. De mennyi is lehet ez a kiegészítő összeg?

2025-ben is a megszokott rend szerint folyik a nyugdíjak kifizetése, de áprilisban egy apró, ám sokak számára fontos változás lesz a menetrendben. Mutatjuk, mire érdemes figyelni!

Az infláció a magyar nyugdíjasok legnagyobb ellensége – ezt senki sem vitatja. Azonban van egy második, kevésbé látványos, ám legalább olyan súlyos probléma, amely fokozza az idősek kiszolgáltatottságát: a digitális kirekesztettség.

Az öregségi nyugdíjbavonulás korhatára a hatályos törvény (1997. évi LXXXI. tv. a társadalombiztosítási nyugellátásról) szerint évről-évre sávosan emelkedést mutat, mutatjuk a pontos szabályokat.

Mi alapján állapítják meg a nyugdíj összegét? Milyen szempontokat vesznek figyelembe a nyugdíj kiszámításakor? Egy dolog biztos: a szolgálati évek száma az egyik legfontosabb tényező, amely jelentős hatással van a nyugdíj mértékére. De pontosan mi számít bele a szolgálati időbe? Beleszámítanak-e az egyetemi vagy főiskolai tanulmányok? Katonai vagy polgári szolgálat idejét figyelembe veszik-e szolgálati időként, amikor valaki nyugdíjba vonul? A GYES vagy a GYED időtartama beszámít-e a nyugdíj megállapításánál? Milyen oktatási formák számítanak bele? És mi a helyzet a táppénzzel vagy betegszabadsággal – ezek az időszakok növelik-e a szolgálati évek számát? Ezek mind olyan kérdések, amelyek alapvetően befolyásolják egy idős ember nyugdíját és ezzel együtt a megélhetését is. Nézzük meg tehát részletesen a válaszokat!

Mennyire méltányos a jelenlegi nyugdíjrendszer? Hogyan befolyásolja a nyugdíjak reálértékét a nyugdíjemelés módszere? Cikkünkben részletesen bemutatjuk a valorizációs szorzók hatását és az ebből fakadó kihívásokat a 2025-ös nyugdíjak kapcsán.

Sz. Etelka néni esete, avagy hogyan verte át az inflációt egy vidéki nagyi?

2024-től kezdődően a nyugdíjelőleget már nem határozattal, hanem végzéssel állapítják meg. De vajon mit jelent ez a változás a nyugdíjak és a nyugdíjasok szempontjából? Vizsgáljuk meg a kérdést, mert sok nyugdíjas számára fontos lehet.

A mai 30-50 évesek többsége jelenleg még aktív dolgozó, és keveset foglalkozik azzal, hogy mi vár rá a nyugdíjas éveiben. E generáció szülei általában még élnek, többségük már nyugdíjas, és az állami nyugdíjból próbálják fedezni megélhetésüket – ráadásul ismét növekvő inflációs környezetben. Ez a jelenlegi helyzet. Amit tovább nehezít az úgynevezett „szülőtartás”, amelyről sokan nem is hallottak, pedig jelentős társadalmi és anyagi kockázatokat rejthet. De mit is jelent pontosan a szülőtartás?

A jogszabálymódosításban a Vidéki Otthonfelújítási támogatás más feltételeit, elvárásait is pontosították. Van olyan változás, ami a korábban megjelent tervezetben sem szerepelt.

Tíz emberből jelenleg csupán három magyar rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással, így kizárólag nekik lesz saját jogú magán-nyugdíjuk, míg azok, akik nem indítanak ilyen típusú megtakarítást, kizárólag az állami nyugdíj kifizetéseiben bízhatnak. Nézzük meg a számokat részletesen!

A kormány a magyar családok és a hazai kkv-k mellett a nyugdíjasokat is kiemelten támogatja - írja friss sajtóközleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A nyugdíjasok számára kiemelten fontos, hogy havi járandóságuk mikor érkezik meg, hiszen sokan erre alapozzák napi költségvetésüket és életvitelüket. Az áprilisi nyugdíjak kapcsán friss információk láttak napvilágot, amelyek minden érintettet érintenek. A kifizetések a megszokott rend szerint zajlanak, ugyanakkor néhány részlet módosul. Íme a legfontosabb tudnivalók!

A nyugellátások kifizetésével kapcsolatban érdemes áttekinteni a legfontosabb tudnivalókat mind a jövőbeni nyugdíjasok, mind a már nyugellátásban részesülők, illetve hozzátartozóik számára, függetlenül attól, hogy öregségi nyugdíjról vagy hozzátartozói ellátásról van szó. Külön figyelmet fordítunk a 2025-ös változásokra!

Rugalmas korhatár bevezetését szorgalmazza Simovits András közgazdász, egyetemi tanár, szisztémája a korhatártól lefelé büntetne, felfelé pedig jutalmazna - olvashattuk a HVG 31. /2023 print lapszámában. A szakértő a Nők 40 korkedvezményes nyugdíjat is átalakítaná.

Tudtad, hogy az özvegyi nyugdíj nemcsak az elhunyt házastársaknak jár, hanem bizonyos esetekben az elvált vagy külön élő partnereknek is? Az ideiglenes özvegyi nyugdíj segít a nehéz időszakban, de csak meghatározott feltételekkel és időtartamban vehető igénybe. Cikkünkben érthetően összefoglaljuk, kik jogosultak rá, milyen összeget kaphatnak, és meddig tarthat az ellátás! A cikk legvégén egy rövid oktató videót is találhat.