Tudatosabb pénzügyi jövő felé tartunk – egyre fiatalabb korban kezdenek el félretenni a magyarok.

Bár még évekre van a nyugdíjkorhatár elérésétől, sokan már időben elkezdenek készülni a nyugdíjba vonulásra – ahogyan mondani szokás: „összeszámoltatják az éveiket”. Különösen gyakori ez azoknál a hölgyeknél, akik a „nők 40” kedvezményes nyugdíjazási lehetőséggel szeretnének élni, és pontosan szeretnék megtudni, mikortól jogosultak erre az ellátásra.

2025. július 1-től a munkavállaló egy adott évben úgy dolgozhat legfeljebb 120 napot egyszerűsített foglalkoztatás keretében, hogy a 120 napba beleszámítanak a többi munkáltatónál, szintén az egyszerűsített foglalkoztatás keretében ledolgozott munkanapok is.

Egyre több európai ország dönt úgy, hogy megemeli a nyugdíjba vonulás korhatárát, válaszul a lakosság élettartamának növekedésére – és könnyen elképzelhető, hogy ez a tendencia hamarosan Magyarországot is eléri.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdai tájékoztatása szerint az inflációból adódó nehézségek mérséklése érdekében a korábban tervezett ÁFA‑visszatérítést egyszeri, papíralapú vásárlási utalvány váltja fel.

2024-től a nyugdíjelőleget már nem határozat, hanem végzés formájában állapítják meg. De vajon milyen következményekkel jár ez a módosítás a nyugdíjasok és a nyugdíjak szempontjából? Érdemes alaposabban utánajárni a kérdésnek, hiszen sokak számára lényeges lehet ez a változás.

Indokolt lenne-e a svájci típusú nyugdíjemelés bevezetése Magyarországon? A Nyugdíjguru.hu blogportál szakértői elemzése szerint nemcsak indokolt, de elengedhetetlen lépés lenne a magyar nyugdíjrendszer igazságosabbá és fenntarthatóbbá tétele érdekében.

Júniusra ismét emelkedett az idősek által gyakran vásárolt termékek ára: az Mfor Nyugdíjas Árkosár értéke 507 forinttal, azaz 1,7 százalékkal nőtt májushoz képest, így 29 705 forintra emelkedett.

A nyugdíjellátások pontos és időben történő megállapításának biztosítása érdekében szigorú szabályok írják elő, hogy az érintettek – beleértve a munkáltatókat is – kötelesek a szükséges bejelentési, nyilvántartási és adatszolgáltatási feladataikat megfelelő módon teljesíteni. Fontos tisztában lenni azzal is, milyen következményei lehetnek annak, ha ezek a kötelezettségek hibásan, hiányosan, egyáltalán nem vagy késve kerülnek teljesítésre.

Megjelentek a KSH legfrissebb adatai a hazai nyugdíjasok jövedelmi megoszlásáról. Ebből már megtudhatjuk hány nyugdíjas jövedelme éri el az átlagbért, vagy épp a mediánjövedelmet. De az is kiderül, hogy hány idős élhet létminimum alatt.

Akik korhatár előtti ellátásban részesülnek, kérhetik nyugdíjuk újraszámítását a nyugdíjkorhatár betöltése után, amennyiben teljesítik a meghatározott feltételeket. Jelenleg ez a lehetőség nincs időhatárhoz kötve, mivel eltörölték azt a korábbi előírást, amely szerint az igényt legkésőbb a nyugdíjkorhatár elérését követő hat hónapon belül kellett benyújtani. Mit is jelent ezt pontosan, járjuk körbe a témát érthetően!

2025-től a nyugdíjelőlegről már nem határozattal, hanem végzéssel döntenek. De mit is takar ez a változás, és milyen hatással lehet ez a nyugdíjakra és magukra a nyugdíjasokra?

Jogszabályi háttér: 38/2024. (II. 29.) Korm. rendelet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről.

A 2026-os központi költségvetés megalapozásáról szóló magyar salátatörvény-javaslat néhány váratlan elemet is tartalmaz – ezek egyike az özvegyi nyugdíjat érinti.

Kisebb ajándékok helyett tartós méltó nyugdíjakra, korszerű nyugdíjrendszerre és megfelelő egészségügyi ellátásra van szüksége a hazai nyugdíjas társadalomnak - közölte az időseknek tervezett vásárlási utalványok hírére reagálva a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Nyugdíjas Tagozata pénteken az MTI-vel.

Bár a nyugdíjasok többsége már megszokhatta a rendszeres pénzérkezést, 2025-ben sem árt figyelni az aktuális nyugdíjfolyósítási dátumokra.

Minél régebben vonult valaki nyugdíjba, annál nehezebb anyagi helyzetbe kerül. MASZSZ: A választások előtti egyszeri támogatás helyett rendszerszintű nyugdíjreformra van szükség!

Magyarország népessége csökkenő tendenciát mutat, és öregszik is – ez a kettős demográfiai kihívás egyre érezhetőbb hatással van a társadalom szerkezetére és a jövőbeli gazdasági kilátásokra.

Ha valaki 2024-ben megszerezte a nyugdíjjogosultságot, de csak 2025-ben igényli a nyugdíjat, az ellátás összege a 2025-ös szabályok szerint kerül kiszámításra. Ebben az esetben csak 2026-ban részesül az éves nyugdíjemelésben és a tizenharmadik havi nyugdíjban.

Egy apró ötlet, amiből meglepően nagy eredmény lett: Mária néni 71 éves, egy csendes kisvárosban, Orosháza határában él egy szerény, de rendezett családi házban. Férjét 6 éve veszítette el, gyerekei már régóta Budapesten élnek. A 98 000 forintos havi nyugdíjból épphogy kijött a rezsi, a gyógyszerek, és néha maradt egy kevéske a heti piaci bevásárlásra is.