Az egységes nyugdíjrendszer 2011-es bevezetése óta időről időre felmerül az igény a rendszer átalakítására vagy javítására. A leggyakrabban visszatérő javaslat az, hogy a férfiak számára biztosítsanak valamilyen kedvezményt, amely lehetővé tenné számukra a korábbi nyugdíjba vonulást.

Az alábbi pénzügyi elemzői összefoglaló a magyar euróbevezetésről és annak nyugdíjakra gyakorolt hatásáról megbízható források alapján készült.

2025 március 14-én változás lépett életbe az özvegyi nyugdíjra való jogosultság szabályaiban. Nézzük, mit jelent a változás a gyakorlatban.

Simovits András közgazdász és egyetemi tanár javaslata szerint érdemes lenne bevezetni egy rugalmas korhatárt a hazai nyugdíjrendszerben. Azt állítja, hogy a korhatártól lefelé történő elmozdulás esetén büntetés járna, míg felfelé történő elmozdulás esetén jutalmazás lenne a cél. Erről az elképzelésről a HVG 31. számában olvashattunk részletesebben. Emellett Simovits azt is javasolja, hogy a Nők 40 korkedvezményes nyugdíját is át kellene alakítani, így jönne a Nők 41, Nők 42 vagy a Nők 43 nyugdíja. Mit kell erről tudnunk? Cikkünkben összefoglaljuk a fontosabb tudnivalókat.

Sok nagycsaládban élő nő számára fontos kérdés, hogy miként érvényesíthető a „nők 40” kedvezményes nyugdíj lehetősége azoknak az édesanyáknak az esetében, akik több gyermeket neveltek. Szabályozási háttér: 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról.

A 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet értelmében a katonai szolgálatban és polgári szolgálatban eltöltött idő szolgálati időnek számít nyugdíjjogosultság és -összeg megállapításakor.

Jogosan merülhet fel a kérdés bármelyik ország nyugdíjintézetében: miért folyósítsanak ellátást olyan személy nevére, aki már elhunyt? De vajon ki köteles igazolni, hogy a nyugdíjas még életben van? Maga az érintett, vagy az ellátást biztosító szerv? Ennek a különösen érdekes kérdésnek jártunk most utána.

Ha nem lesz új költségvetés, veszélybe kerül az idősügyi ellátás.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság – a Magyar Államkincstár keretén belül – új online szolgáltatásainak köszönhetően a nyugdíjjal kapcsolatos ügyintézés mostantól otthonról, kényelmesen elvégezhető. Nincs többé szükség személyes megjelenésre, így elkerülhető az utazás és a sorban állás is. Hogyan működik ez a gyakorlatban? Megmutatjuk – egyszerűbb, mint gondolnád!

A jelenleg érvényben lévő jogszabály, az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról alapján az öregségi nyugdíjkorhatár fokozatosan, évről évre emelkedik. Az alábbiakban bemutatjuk a részletes szabályokat.

Mikor és mennyi végkielégítés jár egy dolgozónak 2025-ben? Mennyi végkielégítést kell fizetnie a munkáltatónak a dolgozó elbocsátásakor? Mitől függ a végkielégítés mértéke a törvény szerint? Hogyan történik a végkielégítés adózása 2025-ben?

Mennyi áramot fogyasztunk – és mi számít „normálisnak”? Egy tipikus 3–4 fős magyar család havonta 250–350 kWh‑t fogyaszt, míg egy egyedülálló vagy idősebb személy háztartása 100–200 kWh körül alakul.

Már a nyugdíjasoktól is vonnának adót és járulékot Magyarországon? Ilyen módon alakulhat át a nyugdíjrendszer!

Tudatosabb pénzügyi jövő felé tartunk – egyre fiatalabb korban kezdenek el félretenni a magyarok.

Bár még évekre van a nyugdíjkorhatár elérésétől, sokan már időben elkezdenek készülni a nyugdíjba vonulásra – ahogyan mondani szokás: „összeszámoltatják az éveiket”. Különösen gyakori ez azoknál a hölgyeknél, akik a „nők 40” kedvezményes nyugdíjazási lehetőséggel szeretnének élni, és pontosan szeretnék megtudni, mikortól jogosultak erre az ellátásra.

2025. július 1-től a munkavállaló egy adott évben úgy dolgozhat legfeljebb 120 napot egyszerűsített foglalkoztatás keretében, hogy a 120 napba beleszámítanak a többi munkáltatónál, szintén az egyszerűsített foglalkoztatás keretében ledolgozott munkanapok is.

Egyre több európai ország dönt úgy, hogy megemeli a nyugdíjba vonulás korhatárát, válaszul a lakosság élettartamának növekedésére – és könnyen elképzelhető, hogy ez a tendencia hamarosan Magyarországot is eléri.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdai tájékoztatása szerint az inflációból adódó nehézségek mérséklése érdekében a korábban tervezett ÁFA‑visszatérítést egyszeri, papíralapú vásárlási utalvány váltja fel.

2024-től a nyugdíjelőleget már nem határozat, hanem végzés formájában állapítják meg. De vajon milyen következményekkel jár ez a módosítás a nyugdíjasok és a nyugdíjak szempontjából? Érdemes alaposabban utánajárni a kérdésnek, hiszen sokak számára lényeges lehet ez a változás.

Indokolt lenne-e a svájci típusú nyugdíjemelés bevezetése Magyarországon? A Nyugdíjguru.hu blogportál szakértői elemzése szerint nemcsak indokolt, de elengedhetetlen lépés lenne a magyar nyugdíjrendszer igazságosabbá és fenntarthatóbbá tétele érdekében.