A magyar nyugdíjrendszer sokáig olyan témának számított, amelyről az emberek többsége legfeljebb akkor kezdett komolyabban gondolkodni, amikor már csak néhány év választotta el a nyugdíjkorhatártól. Ez a hozzáállás azonban ma már egyre kevésbé működik. A nyugdíj ugyanis nem pusztán egy jövőbeli állami juttatás, hanem az egyik legfontosabb kérdés, amely meghatározza, milyen lesz az életünk idősebb korban: kiszolgáltatott, folyamatos számolgatással teli, vagy éppen kiszámíthatóbb és nyugodtabb.

A magyar nyugdíjrendszerben az öregségi nyugdíj mértékét több tényező együttesen határozza meg. Nemcsak az számít, hány évet dolgozott valaki, hanem az is, hogy milyen jövedelmet szerzett az aktív évei alatt, illetve mennyi szolgálati időt tudnak hivatalosan elismerni.

Egyre erősebb a lakossági nyomás: az ausztrál nyugdíjalapok felé fordul a kriptopiac. A Hostplus most komolyan fontolgatja, hogy megnyitja a kaput a Bitcoin és más digitális eszközök előtt – ami új korszakot hozhat a hosszú távú nyugdíjbefektetések világában.

Az idősotthon és az otthoni gondozás kérdésében számos érv és ellenérv merül fel, és amikor eljön a döntés ideje, az anyagi szempontokat sem lehet figyelmen kívül hagyni.

Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati idő hosszától, valamint a nyugdíj alapját képező havi átlagjövedelem nagyságától függ - ez a törvényi szabályozás. Mit jelent mindez pontosan?

Sokan úgy gondolják, hogy a nyugdíj „érinthetetlen” jövedelem, pedig ez korántsem igaz. Ha tartozásod van, a nyugdíjadból is történhet levonás – ráadásul szigorú, törvényben szabályozott keretek között. Nézzük meg érthetően, milyen esetekben, mennyit és hogyan vonhatnak le!

Évek óta visszatérő kérdés, ami újra és újra felkorbácsolja a kedélyeket: bevezessék-e a férfiak kedvezményes nyugdíját („Férfiak40”), vagy inkább teljesen új alapokra kellene helyezni a rendszert? A válasz azonban korántsem egyszerű – sőt, komoly gazdasági és társadalmi következményei lehetnek.

A magyarok jelentős része komoly aggodalommal tekint a nyugdíjas éveire. A Provident Pénzügyi Zrt. felmérése szerint minden negyedik ember attól tart, hogy a nyugdíja nem lesz elegendő a jelenlegi életszínvonal fenntartásához.

Egyetlen döntés akár jelentős különbséget is jelenthet a nyugdíj összegében, ezért nem mindegy, mikor történik az igénylés. Cikkünkben bemutatjuk a 2026-os nyugdíjszabályok legfontosabb részleteit, a valorizáció hatását, valamint azt is, hogyan lehet akár plusz százalékokkal növelni a nyugdíjat.

Az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályozás 2026. július 1-jétől jelentős módosulásokon megy keresztül.

Dolgozunk-e többet vagy kevesebbet, mint Európa többi országa? A nyugdíjkorhatár kérdése ma az egyik legfontosabb társadalmi vita Európában.

Az özvegyi nyugdíj nem minden esetben szűnik meg véglegesen. A jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy meghatározott feltételek teljesülése esetén az ellátás újra megállapításra kerüljön. Ezt nevezzük az özvegyi nyugdíj feléledésének. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, mikor és hogyan kerülhet erre sor 2026-ban.

Sokan csak akkor szembesülnek vele, mennyire alacsony az ellátásuk, amikor már hónapok óta próbálnak kijönni a pénzből. Pedig a nyugdíjrendszer nem zárja ki teljesen a segítséget: méltányossági alapon többféle támogatás is kérhető. Mutatjuk, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, ha kevésnek érzed a nyugdíjadat.

A hazai önkéntes nyugdíjpénztárak záró vagyonnal súlyozott átlagos nettó hozama 9,04 százalék lett tavaly, a 2025.decemberi 3,30 százalékos inflációval összevetve ez 5,56 százalékos reálhozamot jelent a pénztártagoknak, így a 2023-ban és 2024-ben kétszámjegyű átlagos nettó hozammal záró önkéntes nyugdíjpénztárak a 2025-ös hozammal együtt az elmúlt két évtized messze legjobb hozamteljesítményét érték el az előző három évben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szerdán publikált szektoradatokból.

A nyugdíjba vonulás időpontja nem csupán egy dátum a naptárban: komolyan befolyásolhatja a nyugdíj összegét, a későbbi emeléseket és még a 13. havi nyugdíjhoz való jogosultságot is.

Bemutatjuk, hogy kik jogosultak a 13. havi nyugdíjra, illetve a 14. havi nyugdíj első kifizetésére, továbbá azt is áttekintjük, milyen szempontokat érdemes mérlegelni a nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztásakor ezen szabályok fényében. Mi a helyzet a 2027. évi utalásokkal?

A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása nemcsak élethelyzet kérdése, hanem komoly anyagi döntés is. Nem mindegy ugyanis, hogy valaki melyik évben kéri a nyugdíját, mert ez hatással lehet az induló összegre, az emelésekre és a plusz juttatásokra is.

Az Egyenes Beszéd február 10-i adásában a Tisza Párt választási programjának nyugdíjakkal kapcsolatos vállalásait elemezte Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru.

Tanulmányi időszakok beszámítása szolgálati időként a nyugdíj megállapításánál a hatályos törvény rendelkezései szerint.

Megszületett a döntés: a jogalkotó részletesen rögzítette, milyen szabályok alapján számítják ki az öregségi nyugdíjat a jövőben. Bár a törvényi szöveg első olvasásra bonyolult és nehezen átlátható, a lényeg néhány alapelvre egyszerűsíthető. Összefoglaltuk közérthetően, mitől függ a nyugdíj összege, milyen jövedelmek számítanak bele, és hol vannak a legfontosabb korlátok.