Nyugdíjba vonuláskor milyen tanulmányok számolhatók el szolgálati időként?
Felsőfokú tanulmányok beszámítása a nyugdíj szolgálati évekbe
A felsőfokú oktatási intézményben nappali képzésben 1998. január 1-jét megelőzően folytatott tanulmányoknak a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges időtartama tanulmányi időként kerül szolgálati időként elismerésre.
A tanulmányok idejébe mind az alapképzés, mind pedig a mesterképzés ideje beleszámít.
A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje, abban az esetben minősül szolgálati időnek, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítványt, oklevelet Magyarországon egyenértékűnek elismerték. A felsőfokú külföldi résztanulmányok ideje abban az esetben minősül nyugdíj szolgálati időnek, ha azt magyar felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították.
Abban az esetben tehát, ha az igénylő a külföldi felsőfokú tanulmányokat nem fejezte be vagy nem kerültek beszámításra hazai felsőfokú oktatási intézmény tanulmányi idejébe, akkor Magyarországon nem lehet figyelembe venni szolgálati időként.
A felsőfokú képesítéshez kapcsolódó magasabb fokozat megszerzése érdekében folytatott PhD-képzés időtartama is szolgálati időnek számít, ha a tanulmányokat nappali tagozaton folytatták.
Szintén tanulmányi időként kerül figyelembevételre az 1998. január 1-je előtt ösztöndíjas doktorjelölt, vagy ösztöndíjas aspiránsjelölt képzés időtartama. Ebben az esetben az ösztöndíj járulék alapjául szolgáló jövedelemnek minősült, ezért ebben az esetben nem az ösztöndíjas doktori tanulmányok folytatására irányuló tanulói jogviszony, hanem a járulékfizetés alapozza meg a tanulmányok címén történő szolgálati idő elismerését.
A szakmunkástanuló idő szolgálati időnek minősül nyugdíjba vonuláskor:
- 1995. március 31-ig, függetlenül attól, hogy a tanuló kapott-e ösztöndíjat vagy szakmunkásbért,
- az 1995. április 1. - 1995. december 31. közötti időszak abban az esetben, ha a tanuló ösztöndíjban, munkabérben (szakmunkásbérben) részesült,
- 1996. január 1. - 1997. december 31. között tanulószerződéssel szakképző iskola tanulójaként eltöltött idő, ha a tanuló iskolarendszerű szakképzés keretében működő iskolában tanult,
- 1998. január 1. - 2019. december 31. között a tanulószerződés alapján szakképző iskolában eltöltött időnek az a tartama, amelyre nyugdíjjárulék megfizetése is megtörtént.
A szakképzések esetében 2020. január 1-től a tanuló és a képzőhely között munkaviszony jön létre. A tanuló munkaviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül, ezért a munkaviszony időtartama kerül szolgálati időként elismerésre.
Szakiskolai tanulmányok beszámítása a nyugdíjba
Szakiskolai tanulmányok időtartama abban az esetben ismerhető el szolgálati időként, ha külön megállapodás alapján a tanulókra a biztosítási jogviszony kiterjedt. Ilyen például az egészségügyi szakiskolában folytatott tanulmányok időtartama, amely szolgálati időként legkésőbb az 1975. március 1-jéig megkezdett tanulmányok esetében ismerhető el.
Szakközép iskolai tanulmányok beszámítása a nyugdíj szolgálati évekbe
Szakközépiskolák esetében csak a nyári gyakorlat időtartama ismerhető el szolgálati időként, ha a járulékfizetés igazolt.
A két éves rendőr szakközépiskola második tanéve szolgálati időnek számít, mivel ebben az esetben próbaidős kinevezéssel hivatásos állományú jogviszony jön létre.
A szakképzési törvény hatálya alá tartozó tanulóviszony – 1998. január 1. előtt – tanulószerződéssel, tanulókönyvvel, oklevéllel bizonyítható, az 1998. január 1. - 2019. december 31. közötti időszakban a nyugdíjjárulék levonásának ténye fizetési jegyzékkel, a gazdálkodó szervezet igazolásával bizonyítható. A nyugdíjjárulék alapját a tanulószerződésben meghatározott díj képezte.
Az alábbi videóban a témában mindent részletesen elmagyarázunk (kattintson a képre):
