Óránként hatszáz forintba kerül majd a parkolás egyes helyeken

A közgyűlés 22 igen szavazattal és 7 nemmel új parkolási rendeletet alkotott, eszerint a főváros területén négy zónát határoznak meg, az A-jelű zónában 600 forintba kerül majd óránként a parkolás, és 8 és 22 óra között kell a díjat fizetni, a B-jelűben 450 forint az óradíj 8 és 20 óra között, a C-zónában 300 forint, 8-18 óra között, a D-zónában pedig 200 forint, 8-18 óra között. Az A-B-C zónákban legfeljebb három órát lehet parkolni, a D-zónában ez nincs korlátozva.

A jelenlegi parkolási díjak 175 és 525 forint között mozognak. Az új szabályozás szeptember első hétfőjén, azaz 5-én lép hatályba.

Az új parkolási rendszer részeként egységes információs táblák is megjelennek az utcákon, amelyek egyértelművé teszik az egyes parkolási zónák jellemzőit. Emellett körülbelül 10 százalékkal nő a parkolási díjas zónák területe.

A közgyűlés többsége nem támogatta a Fidesz-KDNP-frakció módosító javaslatát, hogy 8 óra helyett fél 9-től legyen fizetős a parkolás a fővárosban. A frakció tagjai a vitában kifogásolták, hogy a kerületeket nem vonták be a rendelettervezet előkészítésébe és kevés idő állt rendelkezésükre a javaslat véleményezésére. Azt javasolták, a közgyűlés vegye le a napirendről a parkolási rendeletet, de ezt a többség nem támogatta.

Az LMP szóvivője, Gál József a közgyűlés előtt arról beszélt, a rendelettervezet nem "kezeli" a kerületek által 2-3 ezer forintért kiadott éves parkolási engedélyek ügyét, amelyet aránytalanul olcsónak tart a párt. Az LMP azt javasolta, vezessék be a klímabérletet és a dugódíjat, amelyek - várakozásaik szerint - ösztönöznék az autósokat, hogy a közösségi közlekedést használják és hozzájárulna a belvárosi autóforgalom csökkentéséhez.

A közgyűlés 17 igen szavazattal, 8 nemmel és egy tartózkozással úgy döntött, szeptember 1-jétől tíz százalékkal emelkednek a napi térítési díjak a fővárosi fenntartású idősotthonokban és a családok átmeneti otthonaiban. Az idősotthonokban utoljára 2018-ban emelkedtek a térítési díjak.

Az előterjesztés szerint egy fővárosi idősotthonban átlagosan napi 3300 forint az ellátási díj, ez az államiakban 3803 forint, egyháziban 6023 forint, a nonprofit szervezeteknél 6598 forint. A közgyűlés döntése értelmében a későbbiekben a díjat a nyugdíjemelés mértékéhez fogják igazítani. Mivel az ellátott jövedelmének a 80 százalékát nem haladhatja meg az ellátási költség és az ellátottak 20-25 százaléka már most "beleütközik" ebbe a korlátba, így az ő térítési díjuk csak egy újabb nyugdíjemelés esetén emelkedhet.

A közgyűlés arról is döntött, hogy a főváros intézményeiben étkező 10-12 ezer gyermek térítési díja 15 százalékkal emelkedik, a normál étkezőknél pedig a nyersanyagnormát 20 százalékkal megemelik szeptember 1-jétől. A jelenleg hatályos térítési díjak 2015. szeptember 1-je óta nem emelkedtek. A Fidesz-KDNP frakció tagjai nem támogatták a javaslatot. Wintermantel Zsolt frakcióvezető kifejtette: nem méltányos az automatikus emelés a nyugdíjasokkal szemben, akiknek a nyugdíját az állam állapítja meg.
    A közgyűlés módosította a "Futósport rendeletet", így a jövőben a nemzetközi sportszövetség által kiírt, kiemelt nemzetközi eseményekhez közvetlenül kapcsolódó futóeseményeket is meg lehet rendezni úgy, hogy a fővárosban már hagyományosnak számító és kedvelt futósport rendezvények se szoruljanak ki a naptártervből.
    A közgyűlés felülvizsgálta a szmogriadótervet és egyhangúlag úgy döntött, november 1-jétől egy szmogriadó esetén az EURO 3-besorolású járművek sem közlekedhetnek a fővárosban, így érhető el, hogy a járművek fele ne közlekedhessen szmogriadó esetén. A közgyűlés döntése értelmében megszűnt a hibrid-dízel vegyesüzeműek kedvezménye és 2023. november 1-től a taxik eddigi kedvezménye is, bár a főpolgármesternek egy év múlva felül kell vizsgálnia, indokolt-e a taxik megtartása a kedvezményezetti körben. A rendeletet a jövőben három helyett kétévente kell felülvizsgálni.

A közgyűlés egyhangúlag úgy döntött, megalapítja Az év fővárosi civil szervezete díjat, amelyet az a civil szervezet kaphat meg, amely tevékenységével hozzájárult Budapest lakosságának jólétéhez, a főváros fejlődéséhez és élhetőségéhez.

Napirend előtti felszólalásában Wintermantel Zsolt a hétvégi időközi önkormányzati választások budapesti eredményéről azt mondta, "elsöprő Fidesz-győzelem született", ami egyértelmű üzenet arról, a budapestiek nem elégedettek a városvezetés munkájával, az elhúzódó beruházásokkal, közlekedési dugókkal. Úgy vélte, igaza van Karácsony Gergely főpolgármesternek, amikor az ellenzéknél tapasztalható hatalmi marakodást, osztozkodást nevezte meg a vereség okaként, de véleménye szerint a főpolgármester arrogáns stílusát is értékelték a választók. A budapestiek ezzel a szavazással is meg akarták üzenni, érdemi munkát várnak kioktatás helyett - jegyezte meg. Wintermantel Zsolt szerint a városvezetés "felült" az Európai Unióban diktált "dilivonatra" és a komoly energiaválság idején inkább a szankciós politikát erőltette.