Oroszország kilép az Európa Tanácsból

"A NATO és az Európai Unió tagállamai, visszaélve az Európa Tanácsban (ET) lévő többségükkel, következetesen az oroszellenes politika eszközévé változtatják ezt a szervezetet, megtagadva az egyenjogú párbeszédet és mindazokat az elveket, amelyekre ez a páneurópai struktúra épült. Február 25-én diszkriminatív döntést fogadtak el Oroszország képviseletének felfüggesztéséről az Európa Tanács szerveiben" - állt a moszkvai diplomáciai tárca tájékoztatásában, amely leszögezte, hogy ilyen körülmények között Oroszország nem marad szervezetben.

A külügyminisztérium szerin a kontinens közös humanitárius jogi terének megsemmisüléséért és ennek az Európa Tanácsra gyakorolt következményeiért, "amely Oroszország nélkül elveszíti páneurópai koordinátáit", minden felelősség azokat terheli, "akik Oroszországot erre a lépésre kényszerítik". A közlemény ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Oroszország az Európa Tanácsból való kilépése után is nyitott a szervezet tagjaival való pragmatikus és egyenjogú együttműködésre a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekben, azon egyezmények keretein belül, amelyekben Oroszország továbbra is részt vesz. Moszkva a távozását követően is eleget tesz az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéleteinek, amennyiben azok nem ellentétesek az orosz alkotmánnyal.

A dokumentum emlékeztet: Oroszország 1996-ban csatlakozott az európai nemzetek egységének megerősítésére létrehozott szervezethez, amely akkor depolitizált struktúraként pozicionálta magát, mely a Nagy-Európa humanitárius és jogi pillére kíván lenni Lisszabontól Vlagyivosztokig. Az orosz külügyminisztérium az ET egyesítő erejének aláásásával vádolta meg a NATO és az EU országait, amelyek szerinte a szervezetben "csak a keleti katonai-politikai és gazdasági terjeszkedésük ideológiai támogatásának eszközét látják, egy számukra előnyös, szabályokon alapuló +rend+, valójában +szabályok nélküli játék+ erőltetését" - áll a közleményben.

Moszkva szerint "az ET intézményeit, beleértve az EJEB-et is, szisztematikusan arra használták fel, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra és beavatkozzanak belügyeibe".

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden a döntés bejelentését megelőzően még azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin elnök még nem alakította ki végleges álláspontját Oroszország ET-tagságával kapcsolatban. Erről azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy ismertté vált: az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) kedd este szavazni akar Oroszország kizárásának lehetőségéről.

Az ET alapokmányának 8. cikke értelmében a szervezet miniszteri bizottsága felajánlhatja egy tagállamnak az önkéntes kilépés lehetőségét, ennek elutasítása esetén pedig elrendelheti a tagság megszűntetését. A PACE ebben a kérdésben szándékozott véleményt nyilvánítani. Moszkva elébe ment az eseményeknek. Még korábban pedig Peszkov azt mondta, hogy a döntés az ET összes mechanizmusából való kilépéssel, vagyis az Emberi Jogok Európai Egyezményének egyidejű felmondásával jár.

Az 1949-ben megalakult, strasbourgi székhelyű, Oroszország kilépéséig 47 tagú ET nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság- és emberi jogokat. A tanács 1950-ben fogadta el az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amelynek keretében létrejött az EJEB, az emberi jogok legfőbb bírói fóruma a kontinensen.

Az Európa Tanács felfüggeszttette Oroszország tagságát, miután Vlagyimir Putyin 2022. február 24-én megindította az általa "különleges hadműveletnek" nevezett háborút Ukrajna ellen. Ezt megelőzően az ET Parlamenti Közgyűlése (PACE) 2014-ben, a Krím Ukrajnától történő elcsatolására és a délkelet-ukrajnai orosz beavatkozásra reagálva, megvonta Oroszország parlamenti delegációjának szavazati jogát és több más kulcsfontosságú jogkörét.

Az orosz törvényhozási küldöttség tagjai nemcsak a közgyűlésben nem szavazhattak, de nem vehettek részt a PACE vezető testületeinek munkájában, nem lehettek jelentéstevők, nem lehettek tagjai a PACE választási megfigyelő küldöttségeinek sem, és nem képviselhették a közgyűlést sem az ET szerveiben, sem a Tanácson kívül. Az orosz törvényhozás az ellene bevezetett szankciókra válaszul 2016-ban függesztette fel munkáját a testületben, 2017 óta pedig tagdíjat sem fizetett. A szervezet szabályai szerint Oroszországot kizárhatták volna a tagdíjfizetési kötelezettség két éven át tartó megszegése miatt. Ennek megakadályozására a PACE 2019-ban megváltoztatta ügyrendjét, az ukrán delegáció tiltakozása ellenére.

A PACE 2019 nyarán döntött az orosz küldöttség jogainak helyreállításáról, Moszkva pedig befizette a szervezetnek a mintegy 54,7 millió eurónyi, 2017-ben és 2018-ban elmaradt tagdíját és egyéb kötelezettségét.

Oroszország már tavaly tavasszal is kilátásba helyezte az ET-ből történő kilépését amiatt, hogy az EJEB tiltakozott Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki orosz politikus ügyében. Moszkva politikai elfogultsággal vádolta meg az intézményt. Korábbi közlés szerint Moszkva idei tagdíjat nem fizette be.