Románia megnövelné védelmi kiadásait

Az elnök szerint ennek a két stratégiai célkitűzésnek a kijelölését az ukrajnai háború, a világ biztonságát fenyegető válság tette szükségessé. Kifejtette: a védelmi kiadásokat a GDP 2,5 százalékára emelnék a jelenlegi két százalékról, az energetikai függetlenséget pedig elsősorban a megújuló energiaforrás-, illetve az atomerőmű-fejlesztés révén szándékoznak elérni. Az új nemzetbiztonsági célkitűzések megvalósulásához politikai döntésekre és részletes akciótervre lesz még szükség - tette hozzá Iohannis.

A CSAT arról is döntött, hogy - a NATO szintjén születő döntések és kétoldalú megállapodások révén - további szövetséges csapatok áthelyezésével jelentős mértékben megerősítik a NATO védelmi és elrettentő képességét a keleti szárnyon, és felgyorsítják a romániai harccsoport megalakulását.

Ami a háború elől menekülő ukrajnai állampolgárokat illeti, Románia olyan logisztikai központot létesít, amely segít eljuttatni Ukrajnába, illetve az ukrán állampolgárokhoz a nemzetközi humanitárius segélyszállítmányokat. A megromlott regionális biztonság közepette szükségessé vált a menekülthullámmal és más kihívásokkal szembesülő szomszédos Moldova támogatásának erősítése is - mutatott rá a román elnök, anélkül, hogy részletezte volna, milyen, Moldovát támogató intézkedésekről döntött a román legfelsőbb védelmi tanács.

Iohannis szerint a "felháborító, egy szuverén és független ország elleni brutális orosz támadás" példátlan egységet és szolidaritást váltott ki a demokratikus világban, és bebizonyította, hogy a NATO-tagok képesek közösen reagálni és szilárdan kiállni olyan agresszorral szemben, amely a globális biztonságot fenyegeti. A román elnök elismeréssel szólt "a hódítóval szembeszálló, szabadságáért küzdő ukrán nép hősiességéről és bátorságáról" és kijelentette, hogy elfogadhatatlan Európa térkének erőszakos átrajzolása.

Iohannis úgy értékelte: Románia NATO-tagsága, EU-tagsága, valamint az Amerikai Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnersége az elmúlt harminc év legnagyobb nyereségét jelenti az ország számára. A román határrendészet összegzése szerint a háború kezdete óta csaknem 90 ezer ukrán állampolgár érkezett Romániába, ötvenezren közülük pedig már elhagyták az országot.