Stabilitás jellemzi a munkaerőpiacot

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn kiadott jelentése szerint októberben a munkanélküliségi ráta 3,9 százalékos, az augusztus-októberi háromhónapos időszakban 3,8 százalékos volt, 0,4 százalékponttal csökkent a múlt év azonos időszakához viszonyítva.
    
Októberben a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 86 ezerrel volt több, mint egy évvel korábban, augusztus-októberben 53 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz mérve.
    
Virovácz Péter, Az ING Bank vezető elemzője szerint a munkaerőpiacot leginkább a stabilitás szóval lehet jellemezni, hiszen a munkanélküliségi ráta lényegében hat hónapja stagnál, a munkanélküliek száma nagyjából megegyezik a májusban és júliusban látottakkal.
    
A részletes adatokat megvizsgálva Virovácz Péter rendkívül érdekesnek találja, hogy a munkanélküliségi ráta mérséklődése októberben elsősorban a munkaerőpiacot elhagyók miatt következett be, nem pedig azért, mert a foglalkoztatás jelentősen megugrott volna. A következő hónapokban érdemes lesz tehát figyelni nem csak a munkanélküliségi ráta alakulását, de azt is, hogy valójában milyen okból következik be.
    
Az ING szakértői nem számítanak arra, hogy a Covid negyedik hulláma jelentős munkaerőpiaci problémát generálna, vagyis összességében egy nagyon lassú ütemben javuló, rosszabb esetben inkább stagnáló munkaerőpiaci helyzettel számolnak. A rendkívül mérsékelt javulás oka kettős. Egyre kisebb a potenciális munkaerőtartalék Magyarországon, másrészt maguk a munkanélküliek is egyre kevésbé foglalkoztathatók, hiszen egyre nagyobb arányban vannak köztük a tartósan munkanélküliek.
   
Az év végére 3,8 százalék közelébe mérséklődhet a munkanélküliségi ráta, ugyanis az egyre erősödő munkaerőhiány talán ismét rákényszeríti a vállalatokat a nehezen foglalkoztathatók képzésére, átképzésére és ismét élénkítheti a nagyobb távolságú ingázás valamiféle támogatását - vélekedett Virovácz Péter.
    
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének várakozása szerint idén 4,0 százalékos, jövőre pedig 3,3 százalékos lehet a munkanélküliség.
    
Az MTI-hez eljuttatott kommentárjában azt írta, hogy a kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárult a munkahelyek megőrzéséhez. A gyors helyreállás ellenére néhány szektor, köztük a külföldiek keresletére építő budapesti turizmus teljes helyreállása még várat magára.
    
Az idei év második felében újra elérkezhet (elérkezett) a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérversennyel járó munkaerőpiaci környezet. Ez egyben igazolja az aggodalmakat a felfelé mutató inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség gyors emelkedése a bérnövekedés ütemét is tovább gyorsítja, miközben a kínálati oldal még mindig nem épült fel teljesen: továbbra is jelen van a globális alapanyaghiány, kapacitáshiány és a jelentős energiadrágulás is nehezíti a vállalatok termelési szintjének helyreállását - fejtette ki.
    
Lefelé mutató kockázat lehet viszont a negyedik hullámból eredő korlátozások mértéke itthon és a nemzetközi piacokon egyaránt. Mivel ezektől láthatóan igyekeznek tartózkodni, ahol csak lehetséges, így Horváth András szerint várhatóan a jövő év első felét is erősödéssel és erőteljes bérnövekedéssel indíthatja a magyar munkaerőpiac.
    
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy a foglalkoztatottak száma meghaladja a vírus megjelenése előttit. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gazdaságban ismét jelen van a munkaerőhiány, ami újra elősegítheti a bérek emelkedését. A magas foglalkoztatási szintben szerepe lehet a szabad munkahelyek válság előtti nagy számának, a magas beruházási rátának, illetve annak, hogy a lezárások idején - részben a kormányzati támogatások miatt - viszonylag kevés munkahely szűnt meg.
    
Hozzáfűzte, hogy a következő időszakban a munkaerőhiány és az alacsony tartalékok miatt a foglalkoztatás stagnálása lesz jellemző. A vírus negyedik hullámában jelentősebb korlátozás elrendelésére eddig nem került sor, ami segíti a gazdaság működését, azonban a vírus miatti rendezvénylemondások és nagyobb óvatosság a vendéglátást ismét nehéz helyzetbe hozhatja, ott a foglalkoztatás csökkenhet.
    
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy a munkaerőpiac közelebb került a teljes foglalkoztatottsághoz, ám az is látszik, hogy még feszesebbé vált, ami az infláció szempontjából sem mellékes.
    
A számok arra utalnak, hogy az újraindulást követően a munkaerőpiac kezd visszatérni a pandémia előtti szintekre. A javulás és a járvány utáni fellendülés viszont előhozott a koronavírus-járvány előtt már ismert problémákat, mégpedig azt, hogy egyre feszesebbé válik a munkaerőpiac, ami azt jelenti, hogy több ágazatban újra munkaerőhiányos helyzet alakult ki. Ez pedig béremelkedési, ezen keresztül pedig inflációs nyomást okozhat, ami kockázatot jelent az amúgy is nagyon magas szintre ugró pénzromlási ütem miatt - fogalmazott a K&H szakembere.
    
A munkaerőhiányos helyzetre utal az is, hogy tovább csökkent az úgynevezett potenciális munkaerő-tartalék. A szűk munkaerőkínálatra utalnak a beruházási adatok is, amelyek szerint egyre több vállalkozás igyekszik különböző beruházásokkal, egyebek mellett gépek beszerzésével pótolni a szükséges munkaerőt - hívta fel a figyelemt a K&H Bank szakértője.