Statikus jövő? – Az építőipar üzenetei és jövőképei
A KSH legutóbbi gyorsjelentése alapján az építőipar teljesítménye vegyes képet mutat. Az idei első negyedévben az építőipari termelés volumene 2,3 %-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ezzel szemben márciusban az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz viszonyítva 6,3 %-kal, az előző hónaphoz képest pedig 2,8 %-kal csökkent. A március végi adatok szerint az építőipari vállalkozások szerződésállományának volumene 3,7 %-kal elmaradt az előző év azonos időszakához képest. Bár az inflációs nyomás enyhülni látszik, az építőipari árak az előző negyedévhez képest 2,4 %-kal emelkedtek.
Az OPTEN adatai alapján a szektorban működő társas vállalkozások száma immáron 8 hónapja tartó lejtmenetben van, áprilisban tovább csökkent, így a hónapot 65,6 ezer céggel zárta. Úgy tűnik, az elkövetkező időszakban egyre távolabb kerül az elmúlt évben megszokott 66 ezer feletti cégszám, idén már 1,1 %-kal kevesebb vállalkozás „építi” az építőipart.
Továbbra is fókuszban van az alapítási kedv alacsony szintje, de szezonális összehasonlításban is jól látszik, hogy nem ez az egyetlen tényező a cégszámok csökkenésében. Mára határozottan két tényezőssé vált a cégszám változását meghatározó elemek száma: az alacsony alapítási kedv mellett a megszűnések magas mértéke is jelentős. Az idei év első négy hónapjában a megszűnések száma kiemelkedően magas volt, meghaladta a 2 ezer vállalkozást. „A szektorban feszülő kihívások a cégtrend alapján egyértelműnek tűnnek. Az alacsony cégalapítási kedv arra utal, hogy a környezet nem vonzó tömegesen új vállalkozásoknak – kevesebb a megrendelés, kevesebb a munka –, míg a magas megszűnési szám a kockázatok magasabb mértékére hívja fel a figyelmet.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
A cégtrendben bekövetkező változások egyik fő mozgatórugója az új cégbírósági eljárások – felszámolás, kényszertörlés, végelszámolás – alakulása, amelyek alapját képezhetik a cégek megszűnésének. Jelenleg a jövőt nagymértékben az új kényszertörlési eljárások határozzák meg, mivel az új felszámolási eljárások 70-80 %-ának alapját ezek képezték az elmúlt időszakban is. Az új kényszertörlési eljárások száma az elmúlt két hónapban havi szinten 350 felett volt, és az idei év első négy hónapjában 20 %-kal magasabb volt az előző év azonos időszakához képest. „Úgy tűnik, a megszűnések számában nem várható csökkenés, mivel az új kényszertörlési eljárások megfelelő „táptalajt” adnak ehhez a jövőben. Fontos megjegyezni, hogy a kényszertörlések nem önkéntesen eldöntött megszűnések, és mivel jelentős részük felszámolásba megy át, ez azt jelenti, hogy a cégeknek tartozásaik vannak. Ez pedig arra utal, hogy a szektorban a kockázat magas lehet.” – mondta Alföldi Csaba, céginformációs szakértő.
A szektorban működő egyéni vállalkozók száma kismértékben nőtt, de még mindig 86 ezer alatt van a számuk. Ez a növekedés január óta folyamatos, ami szezonálisan az elmúlt években mindig jellemző volt az építőiparra. A szezonális aktivitás megkezdődött, amit a szüneteltetett vállalkozások számának csökkenése is jelez, ami most 15 ezer alatti értéket mutat.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) áprilisra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 18,14 % volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Veszprém, Csongrád-Csanád és Zala vármegye érte el.
Opten – CFI vármegyénként az építőiparban, 2024. április
