Súlyos gazdasági károkat okoz az aszály, a magyar élelmiszerek vásárlása minden eddiginél fontosabb

Az idei tavasz agrometeorológiai szempontból különösen kedvezőtlenül alakult Magyarországon. A HungaroMet elemzései rámutatnak arra, hogy a talaj felső rétege országszerte sok helyen kritikusan száraz, az Alföldön és a Kisalföldön pedig nagy területeken romlott a talajnedvesség állapota. Magyarország területének csaknem 90 százalékát veszélyezteti az aszály. A legfrissebb helyzetképek szerint az Alföld több részén a felső egy méteres talajréteg telítettségéhez képest már 100 millimétert meghaladó nedvességhiány is előfordulhat, ami különösen nagy kockázatot jelent a nyári növények, a takarmánytermelés és az állattartás szempontjából.

Ha a takarmánytermelés bizonytalanabbá válik, az az állattartásban, az alapanyag-ellátás tervezhetőségében és végső soron az élelmiszeripari feldolgozás működésében is megjelenhet.

A fogyasztói döntéseknek is súlya van

A fogyasztói környezet eközben vegyes képet mutat. A Marketing Resolution júniusi makrogazdasági összefoglalója szerint 2026 áprilisában a teljes kiskereskedelmi forgalom 1742 milliárd forintot tett ki, ami éves alapon 3,6 százalékos növekedést jelent. Az élelmiszer-kiskereskedelem 3,4 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelem 2,6 százalékkal, az üzemanyag-forgalom pedig 9,1 százalékkal bővült. Az első negyedév egészében ugyanakkor továbbra is érzékelhető volt a különbség: a teljes kiskereskedelem 5,3 százalékkal, az élelmiszer-kategória 2,0 százalékkal emelkedett. Ez arra utal, hogy az élelmiszerpiac továbbra is érzékeny terület, ahol a vásárlói döntéseknek kiemelt szerepe lehet.

A vásárlói tudatosság jelentőségét erősíti az is, hogy a magyar fogyasztók euróban kifejezett vásárlóereje, vagyis elkölthető jövedelme a GfK 2025-ös adatai szerint az európai átlag 61 százalékát éri el. A mutató az európai átlagot 100-nak tekinti, és 42 ország átlagához viszonyít; a 61-es magyar index azt jelzi, hogy a hazai háztartások mozgástere az árak szempontjából továbbra is korlátozott. Éppen ezért a hazai termékek támogatásáról is érdemes realista, gazdasági alapú megközelítésben beszélni.

A magyar termékek mögött ugyanis nemcsak árucikkek, hanem hazai termelők, feldolgozók, beszállítói kapcsolatok és munkahelyek állnak. Ezt a szemléletet erősítik a Magyar Termék védjegyhasználó vállalatok is, amelyek saját működésükön keresztül mutatják be, hogy az aszályhelyzet miként érintheti a hazai élelmiszerlánc különböző szereplőit.

Minden egymásra épül

„Az aszály nemcsak a mezőgazdasági termelésben jelent kihívást, hanem közvetlen hatással van az élelmiszeripari feldolgozás biztonságára is. A Bonafarm Csoport több mint 30 ezer hektáron gazdálkodik, ebből jelenleg 4500 hektárt öntözünk, amit a jövőben 6000 hektárra szeretnénk növelni. Fontos, hogy egy olyan integrált élelmiszerláncban, mint amit a Bonafarm Csoport működtet, a termőföldtől az állattartáson át a feldolgozásig minden szereplő egymásra épül, ezért az egész rendszer ellenálló képességét kell erősíteni.  Ezt szolgálják a 2011 óta alkalmazott precíziós gazdálkodási megoldásaink, a vízmegtartó, talajkímélő technológiák alkalmazása és az is, hogy a megművelt mezőgazdasági területünk 15 százaléka öntözhető. Ennek eredményeként a haszonállataink takarmányozása biztosított szárazabb időszakokban is, ami alapvető feltétele annak, hogy az élelmiszer-feldolgozó vállalataink alapanyag-ellátása folyamatos lehessen” – mondta Éder Tamás, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatója.

„Az aszály a szántóföldi növénytermesztésben érezhető a legközvetlenebbül, ezért a gazdálkodóknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell a változó körülményekhez. A Bold Agro Kft-nél 2022-ben még 1000 hektáron termesztettünk kukoricát, mára azonban az aszálykitettség miatt ez a növény gyakorlatilag eltűnt a vetésszerkezetből; jelenleg 1000 hektár árpával és 600 hektár napraforgóval dolgozunk. A gyümölcstermesztésben 40 hektár meggy és 60 hektár alma vízellátását öntözéssel biztosítjuk, miközben a szántóföldeken a talajforgatás elhagyásával és körforgásos gazdálkodással igyekszünk csökkenteni a kitettséget. Ezek a lépések nem egyik napról a másikra oldják meg a problémát, de hozzájárulnak ahhoz, hogy a hazai termelés hosszabb távon ellenállóbbá váljon” – mondta Dr. Szabó Viktor, a Bold Agro Kft. ügyvezető igazgatója.

A stabil magyar élelmiszerlánchoz mindkét fél kell

A Magyar Termék Nonprofit Kft. szerint az aszályhelyzet arra is rámutat, hogy a hazai élelmiszerlánc stabilitása közös fogyasztói és gazdasági érdek. A védjegy ebben a helyzetben nem az aszályra kínál megoldást, hanem a magyar értéklánc láthatóságát és tudatos támogatását erősítheti.

„A vásárlók természetesen nem tudják megoldani az aszályt, de döntéseikkel hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hazai termelők, feldolgozók és beszállítók erősebb pozícióban maradjanak egy egyre kiszámíthatatlanabb termelési környezetben. A Magyar Termék védjegy abban segít, hogy a fogyasztók könnyebben felismerjék azokat a termékeket, amelyek mögött magyar munka, hazai alapanyag, belföldi feldolgozás vagy magyar gazdasági teljesítmény áll. Minél láthatóbbá válik ez az értéklánc, annál tudatosabban támogatható” – hangsúlyozta Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője.

A következő évek egyik fontos kérdése az lesz, hogyan tud alkalmazkodni a magyar élelmiszerlánc a szélsőségesebb időjárási körülményekhez. Ebben a termelői, szakmai és vállalati megoldások mellett a fogyasztói tudatosságnak is szerepe lehet. A tudatos vásárlás önmagában nem jelent megoldást a klímaváltozás vagy a vízhiány problémájára, de hozzájárulhat ahhoz, hogy a hazai élelmiszer-gazdaság szereplői stabilabb alapokon működhessenek.