Svéd választások: szerdára várható végleges eredmény

A végeredményt eredetileg vasárnap a késői órákban akarták bejelenteni, de a választási hatóság hétfői közleménye szerint a szoros szavazati arányok miatt szerdáig várni kell, amikorra az összes szavazatot, köztük a külföldön leadott voksokat is megszámolják.

Svédország nyolc parlamenti pártja egy négypárti konzervatív tömbre és a Magdalena Andersson szociáldemokratái által vezetett baloldali tömbre oszlik.

Az előzetes adatok alapján a miniszterelnök vezette Svéd Szociáldemokrata Párt ugyan minden más pártnál több szavazatot, a voksok 30,5 százalékát szerezte meg, egyelőre mégis úgy tűnik, hogy a baloldali pártokból álló blokk nem tud többséget szerezni a 349 fős parlamentben, a Riksdagban. A választók voksolás utáni megkérdezésén alapuló felmérések (exit pollok) vasárnap estig az Andersson vezette pártok szoros győzelmét jósolták, de hétfőn kora reggelre már a tényleges szavazatszámlálás alapján a konzervatívok felé billent a mérleg: a véglegeshez közeli eredmények szerint 176 mandátumot szereztek, míg a balközép 173 mandátumot gyűjtött.

A kormányfő a támogatóihoz intézett beszédében úgy fogalmazott, hogy bár az eredmények nem egyértelműek, az már nyilvánvalóan kiderült, hogy a szociáldemokrata mozgalom, amely a társadalmi egyenlőség és az erős jóléti állam megteremtésének eszméin alapul, továbbra is erős Svédországban.

A választáson a még nem végleges összesítés alapján a bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) a párt eddigi legjobb eredményét hozva a szavazatok majdnem 21 százalékát tudta megszerezni. A párt a lőfegyver használatával járó garázda bűncselekmények és a bandákban elkövetett erőszak visszaszorítására tett ígéreteivel tudott előre törni, mivel ezek sokak biztonságérzetét megingatták Svédországban.

Támogatóihoz szólva Jimmie Akesson, az SD vezetője a választási eredményekre utalva kijelentette: "Immár mi vagyunk Svédország második legnagyobb pártja, és úgy tűnik, ez így is marad". Hozzátette: az a céljuk, hogy bekerüljenek a kormányba. Korábban a jobbközép Mérsékelt Párt volt az ország második legnagyobb pártja, amely most a szavazatok 19 százalékát kapta meg.

A Mérsékelt Pártot vezető Ulf Kristersson bejelentette követőinek: készen áll arra, hogy megpróbáljon egy stabil és hatékony kormányt alakítani.

Függetlenül a választások végső eredményétől, Svédországban hosszadalmas kormányalakítási folyamat várható, akárcsak a 2018-as választásokat követően. Az 55 éves, közgazdász Andersson alig egy éve lett miniszterelnök, ő az első nő a poszton Svédországban. Ő nyújtotta be Stockholm történelmi jelentőségű NATO-csatlakozási kérelmét, reagálásként egyebek között arra, hogy Oroszország februárban háborút indított Ukrajna ellen.