Szakmai nappal ünnepelték a Kórházi Gyógyszerészet Napját

Március 28-án a résztvevők tíz előadást hallgattak meg, melyek többségét rezidensek tartották. Voltak, akik olyan eseteket ismertettek, amelyekben a gyógyuláshoz egyedi gyógyszeres terápiára volt szükség, és azok kialakításában kulcsszerepük volt. Több előadó is beszámolt a kórházi betegosztályokon végzett munkáról. A gyógyszerészek nagyon különböző osztályokon dolgoznak – belgyógyászat, sebészet, neurológia, sürgősségi, intenzív stb.- ezért a speciális feladatok is nagyon különbözőek. Az egyik előadó a gyermeksürgősségi osztályon kidolgozott, hatékony fájdalomcsillapításhoz, a készítmények adagolásához nyújtott innovációkról számolt be, mások kitértek a betegbiztonság erősítése érdekében tett, új eljárásokra, például QR-kódok használatára, új eljárásrendek kidolgozására és a laboreredmények gyógyszerészeti szempontú nyomon követésére is.

A gyógyszerészek szerepet vállalnak a betegedukációban, amire azért van szükség, hogy a távozó páciens otthonában is betartsa a gyógyszeres terápiás előírásokat. A tatabányai kórházban kidolgozták a "gyógyszerészi konzultációk" rendszerét, és van kórházi patika, ahol edukációs sarkot alakítottak ki. A fiatal kórházi gyógyszerészek egy technikai újításról, egy kapszulázógép használatáról is készítettek videót, Az előadókat a KKTSZ egy egynapos pozsonyi szakmai továbbképzéssel jutalmazta.

A március 28-i szakmai napon az előadásokat egy kerekasztal-beszélgetés követte dr. Süle András (MGYK – KKTSZ elnök), dr. Lekli István (oktatási dékánhelyettes, Debreceni Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar), dr. Benkő Ria (Szegedi Tudományegyetem főgyógyszerésze), dr. Holp Kirill, (MGYT KGYSZ Ifjúsági Állandó Bizottságának elnöke) részvételével.

A kérdés, amelyet különböző szempontokból elemeztek, az egészségügyben, ezen belül a gyógyszerészetben várható szakemberhiány volt. Van-e okunk félni? - tették fel a kérdést. A válaszolók egyöntetű véleménye szerint: igen, van. Dr. Lekli István arra hívta fel a figyelmet, hogy elindult a csökkenés az utánpótlásban; ma kevesebben jelentkeznek gyógyszerészhallgatónak első helyen, mint korábban, pedig levitték a belépési küszöböt, ami nem jó jel a jövőre nézve. Süle András szerint a jelentkezők fogyása – az "átfutási idő miatt" -.- előre jelzi a hiány növekedését, ami "ma még nem probléma, de beavatkozni már most is késő". Dr. Holp Kirill arra figyelmeztetett, hogy 2030-ig a ma praktizáló személyzet jelentős része nyugdíjba fog menni, és az "agyelszívás" miatt ezt jobban meg fogjuk megérezni másoknál. Dr. Benkő Ria hozzátette, hogy a kórházakban jelenleg az orvos- és nővérhiány nyomasztóbb a gyógyszerészinél, és ebben a helyzetben a gyógyszerészeknek kaphatnak új kompetenciákat.

Egyetértés alakult ki abban is, hogy ha nem tudjuk bemutatni a társadalomnak a hivatást, nem tudunk egy pozitív imázst kialakítani, akkor akkor nehéz lesz tartani a színvonalat. Átfogó programokra van szükség az egészségügybe lépés vonzóvá tételéhez. A valós erőforrások – munkaerő, finanszírozás - hiánya hamar eljön, de van olyan erőforrásunk is, amit nem használunk ki – zárták a beszélgetést, amely után a témához hozzászóltak a résztvevők is, és választ kaptak kérdéseikre.

_{Kiadó: Magyar Gyógyszerészi Kamara Kórházi-Klinikai Területi Szervezete, Forrás: NKT}