Százmilliárdos probléma: még mindig inkább pereskedünk a sokkal olcsóbb megegyezés helyett

A 20 éves közvetítői törvény jubileumához kapcsolódóan szervezett intézményközi konferenciát a mediáció múltjáról, jelenéről és jövőjéről a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK), a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Közép-európai Mediációs Intézet (KEMI).

„Jelenleg nincs fontosabb társadalmi feladat a viták békés rendezésénél, a békére való törekvésnél, a konferencia témája tehát nem csak a jogászok számára bír kiemelt jelentőséggel. Az alternatív vitarendezési megoldások egyszerűbb mederbe terelik a problémák megoldását, ennek köszönhető, hogy az emberek egyre inkább ezeket az utakat keresik, elkerülve a pereskedést” – mondta Kupecki Nóra, az Igazságügyi Minisztérium (IM) helyettes államtitkára.

Nagy Elek, BKIK elnöke a közvetítői törvény jubileuma kapcsán kiemelte, hogy a kamara adott helyet az első gazdasági mediációs eljárásnak, mára pedig összefogja a három alternatív vitarendezési terület, a gazdasági mediáció, a békéltető testületek és a választott bíróságok munkáját. Hangsúlyozta, hogy a mediáció nemcsak lényegesen kedvezőbb a résztvevők számára, mint egy bírósági per, hanem tehermentesíti a bíróságokat, valamint hozzájárul az általános konfliktuskezelési kultúra fejlesztéséhez is.

Egy bírósági határozat sosem oldja fel a problémát, csak lezárja

A mediáció, vagyis a közvetítői eljárás, amely segít kialakítani egy mindkét fél számára elfogadható megállapodást, mára jól ismert fogalommá vált Magyarországon. „Az elmúlt 10 évben óriási mértékben nőtt az érdeklődés a mediáció iránt, sok fiatal kollégát érdekelnek az alternatív megoldások, és egyre többször javasolják ezeket például a hagyatéki eljárások során felmerülő konfliktusok békés rendezésére” – mondta Reviczky Renáta közjegyző.

Hazánkban ugyan folyamatosan emelkedik a közvetítői eljárások száma, ugyanakkor lényegesen elmarad az európai átlagtól. Ebben nagy szerepe van annak, hogy például sok vállalkozó nincs tisztában azzal, az üzleti életben felmerülő konfliktusokat nemcsak peres eljárással lehet megoldani. „Pedig egy bírósági határozat sosem oldja fel a problémát, csupán lezárja azt” – tette hozzá Menyhárd Attila, az ELTE egyetemi tanára.

Magyarországon évente körülbelül kétszázezer per indul, és csak kis százalékuk végére tesznek pontot valamilyen alternatív vitarendezési mód segítségével, pedig sokkal gyorsabb, és gazdaságilag is kifizetődőbb megoldás a peren kívüli vitarendezés. Az Európai Bizottság Mediációs Munkacsoportjának jelentése szerint Európa nyugati felén lényegesen nagyobb teret kap a jogviták alternatív rendezése, míg például Olaszországban a mediáció/per arányszám 11 százalék felett van, nálunk kevesebb mint 1 százalék, azaz átlagosan száz perre jut egyetlen mediációs eljárás.

A mediáció népszerűségének növekedését jelzi ugyanakkor a BKIK és a KEMI cégvezetők körében végzett kutatása, mely szerint a válaszadók 21,7 százaléka vett már részt mediációs eljárásban, és csak nagyon kevés, 10 százalék azoknak az aránya, akik nem is hallottak erről a lehetőségről.

A BKIK szerint elsősorban a társszakmák szoros együttműködése szükséges ahhoz, hogy többen válasszák per helyett a sokkal olcsóbb alternatív vitarendezést. „Fontos, hogy egy ügyvéd ne versenytársként tekintsen a mediátorra, akinek teljesen más szerepe van, nem is képviselheti az ügyfelet. A mediátor a konfliktus feloldásában tud segíteni, ezzel az ügyvéd is nyer, mert nem vonják el a figyelmét a vitás helyzet pszichológiai-lélektani aspektusai, hanem a valódi jogvitára koncentrálhat” – hangsúlyozza Szilágyi András, a BKIK Mediációs és Jogi Koordinációs Osztályának elnöke.

Márpedig nagy szükség lenne az alternatív vitarendezés arányának növelésére, ugyanis csak a hazai gazdálkodó szervezetek peresített jogvitái évente több mint százmilliárd forintba kerülnek a pereskedő feleknek és a magyar államnak. Az Európai Unióban egy jogvita átlagos költsége négyszer annyiba kerül, mint a mediáció átlagos költsége.

Egy üzleti és magánéleti jogvitának is lehet elvadult vagy kulturált formája, de ameddig a felek konszenzussal, párbeszéddel próbálják rendezni a helyzetet, és mindannyian engednek a békéért, addig mindig lesz helye a mediációnak, alternatív vitarendezésnek. Persze mindig lesznek, akik nem megegyezni, hanem győzni akarnak. Az alternatív megoldások azonban hidat képeznek azok között, akik hajlanak a közös megoldás keresésére, és gazdasági szempontból is kedvezőbbek a társadalomnak, mint a hosszú, több fordulós peres eljárások” – mondta Tóth Ádám, a MOKK elnöke.

Van, amiben Magyarország élen jár

Miközben az alternatív jogvita-rendezés lényegesen elterjedtebb Nyugat-Európában, a közjegyző előtti egyezségi eljárás európai szinten is kuriózumnak számít. 2018-tól ugyanis már nemcsak bíróságon, hanem közjegyző előtt is lehet egyezséget kötni, amelyet gyakran mediáció előz meg. „Közjegyzőként azzal is tudjuk segíteni a mediáció népszerűsítését, hogy amennyiben a felek egyezségre jutnak, egy jogerős bírósági határozattal egyenértékű biztosítékot adhatunk nekik, ami garancia arra, hogy biztosan teljesülni fog a megállapodásuk” – mondta Tóth Ádám. 

A közjegyző előtt kötött egyezség még a közjegyzői okiratnál is erősebb biztosítékot jelent, amennyiben az egyik fél nem teljesíti a vállalt kötelezettségét, közvetlen végrehajtás indítható vele szemben, amit bíróságon sem lehet megtámadni. A MOKK elnöke szerint egyezséget kötni minden esetben jó megoldás lehet, amikor a felek szeretnék elkerülni a pereskedést, de akarnak egy végrehajtható határozatot. Azonban olyan ügyekben, amelyekben például már bíróságon folyamatban van egy per, személyi állapotot érint, családjogi tárgyú, végrehajtási, munkaügyi, vagy állami vagyonnal kapcsolatos, nem lehet közjegyző előtt egyezséget kötni.