Telekom: várakozások felett nőtt a nyereség és a bevétel
2025. 02. 26. 03:30
A Magyar Telekom árbevétele és nyeresége az elemzői várakozásokat meghaladóan emelkedett a tavalyi negyedik negyedévben; az árbevétel 11,9 százalékkal 256,5 milliárd forintra, az adózott eredmény pedig 55,5 százalékkal 37,8 milliárd forintra nőtt a cég által a tőzsde honlapján kedden közölt jelentés szerint.
Az elemzői konszenzus alapján a bevétel 11,7 százalékkal, a nyereség 36 százalékkal bővülhetett.
Tavaly egész évben a Telekom Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerinti konszolidált jelentése alapján az összes bevétel 13,9 százalékkal 967,4 milliárd forintra, a nyereség 93,6 százalékkal 163,4 milliárd forintra nőtt.
Az igazgatóság a 2024. üzleti év után 90,9 milliárd forint osztalék kifizetését javasolja elfogadásra a társaság 2025. április 15-én tartandó éves rendes közgyűlésének, továbbá maximálisan 39,1 milliárd forint értékű részvény-visszavásárlást tűzött ki célul, ami az osztalékkal együtt a csoport módosított nettó eredményére vetítve egy maximálisan 80 százalékos kifizetési rátának felel meg.
A jelentésben idézik Rékasi Tibort, a Magyar Telekom vezérigazgatóját, aki elmondta: a tavalyi jelentős év volt, a gigabit-képes hozzáférési pontok száma meghaladta a 3,8 milliót, és sikeresen befejezték a többéves mobil hálózat modernizációs programot, valamint teljesen megújították az ügyfélszolgálati rendszerüket. Az erős teljesítményt figyelembe véve az igazgatóság rekordmagas osztalékfizetést és részvény-visszavásárlást magába foglaló részvényesi javadalmazást javasol a 2024. évi eredmény után - jelezte.
Az idei évre a vezetés stratégiai célkitűzései változatlanok: a további inflációkövető díjkorrekcióval együtt 2025-ben 1-3 százalék közötti bevétel-növekedést várnak, a módosított nettó eredmény megközelítőleg 190 milliárd forint, a szabad cash-flow pedig várhatóan 180 milliárd forint körül alakul majd.
A jelentés szerint a negyedéves bevételnövekedést elsősorban a mobil adatátviteli és vezetékes szélessávú szolgáltatások iránti, továbbra is erős kereslet, valamint a magyarországi inflációkövető díjkorrekció pozitív hatása okozta.
A mobil bevételek 13,1 százalékkal 148,9 milliárd forintra nőttek 2024 negyedik negyedévében, a vezetékes bevételek 11,8 százalékkal, 80,8 milliárd forintra, a rendszerintegrációs és informatikai ('RI/IT') bevételek pedig 6,2 százalékkal 26,8 milliárd forintra bővültek.
A bruttó fedezet éves összevetésben 21,6 százalékkal 149,0 milliárd forintra javult 2024 negyedik negyedévében, a magasabb szolgáltatási bevételeknek köszönhetően, amelyek nagyrészt változatlan közvetlen költségekkel párosultak - írták. Az EBITDA az előző évhez képest 17,5 százalékkal 85,5 milliárd forintra nőtt 2024 negyedik negyedévében a bruttó fedezet javulásának köszönhetően.
A Magyar Telekom a BÉT prémium kategóriás kibocsátója, részvényei kedden 12 forinttal, 0,81 százalékkal 1462 forintra gyengültek, árfolyamuk az elmúlt egy évben 820 és 1498 forint között mozgott.
Feleannyi emberrel is működhet a rakodás egy új magyar rendszerrel
A magyarországi raktározási és gyártási szektor egyik legnagyobb stratégiai kockázatává vált mára a munkaerőhiány és a manuális folyamatok rugalmatlansága. Míg az elmúlt évtizedben az olcsó munkaerő fenntartható alternatívát kínált a gépesítéssel szemben, a 2024–2026-os időszak szabályozási és piaci környezete kényszerpályára tette a hazai cégeket. Az automatizálás, a technológiai fejlesztés az üzletmenet folytonosságának kulcsa.
Megállt a lakbérek drágulása, csökkent a kiadó lakások száma
A stabilizálódás jeleit mutatják a fővárosi lakbérek, miközben a kiadó lakások száma csökkent. A VI. kerületben ugyanakkor megdobta a kínálatot az Airbnb-tiltás, de a befektetőknek, lakástulajdonosoknak érdemes figyelniük arra is, hogy adott esetben olyan tényezők eredményeznek magasabb bérleti díjakat, mint a panorámás kilátás, vagy a teljesen megújult környék.
Júniusban 500 milliárd forintos keretben megnyílnak az energetikai uniós pályázatok
Júniusban 500 milliárd forintos keretben megnyílnak az energetikai uniós pályázatok áramhálózati és okosmérős fejlesztésekre, ez azt jelenti, hogy végre érdemi forrás jut a magyar villamosenergia-rendszer korszerűsítésére - közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán szerdán.
Szelektívebbé váltak a pénzügyi befektetők
Az EY-Parthenon nemzetközi és hazai elemzései alapján a befektetők egyre tudatosabban keresik azokat a vállalatokat, amelyek a bizonytalan gazdasági környezetben is képesek fenntartható növekedést és stabil működést felmutatni. A következő időszakban várhatóan tovább erősödik a jól előkészített tranzakciók szerepe, miközben a tőke egyre szelektívebben áramlik a legígéretesebb befektetési lehetőségek felé. A hangsúly a stabil működésen, a kiterjedt átvilágításon és a valódi, hosszú távú értékteremtésen van.
Büfékocsikat és vendéglátóhelyeket ellenőrzött az NKFH a kormányhivatalokkal együttműködve
Országos élelmiszer-biztonsági ellenőrzést tartott a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok bevonásával. Az akció során összesen 413 mozgó vendéglátó egység, büfékocsi és food truck vizsgálatára került sor. Az ellenőrzések több esetben tártak fel higiéniai és dokumentációs hiányosságokat, a kiszabott bírságok összege pedig meghaladta a 17 millió forintot.
Budapest lesz Európa körforgásos gazdasági fővárosa októberben
Budapest ad otthont októberben a körforgásos gazdaság egyik legjelentősebb európai eseményének, a Circular Economy Hotspotnak, amely a világ vezető szakértőit, vállalatvezetőit és döntéshozóit hozza Magyarországra. A háromnapos rendezvény azonban jóval több lesz egy hagyományos konferenciánál: a szervező Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) valós vállalati megoldásokat, helyszínbejárásokat és nemzetközi kapcsolatépítési lehetőségeket kínál azoknak a döntéshozóknak, akik a körforgásosságot nem fenntarthatósági projektként, hanem a jövő versenyképességének egyik kulcsaként értelmezik.
A magyarok szerint a média kulcsszereplő a kulturális értékek megőrzésében
A felnőtt magyar lakosság többsége szerint a média meghatározó szerepet játszik a kulturális értékek közvetítésében és továbbörökítésében – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készült „Kulturális értékmegőrzés a digitális korban” című kutatásból. A 2026 tavaszán végzett, országos reprezentatív felmérés azt vizsgálta, hogyan jelennek meg a kulturális tartalmak a különböző médiumokban, és miként fogyasztja ezeket a magyar társadalom.
Alvásidő kalkulátor – mennyit kell aludni életkor szerint?
Az alvás életünk egyik legalapvetőbb biológiai szükséglete, mégis sokan bizonytalanok abban, hogy naponta hány órát kellene aludniuk. Egyesek hat óra után is frissnek érzik magukat, mások nyolc-kilenc óra pihenés után is fáradtan ébrednek. Az alvásidő kalkulátor abban segíthet, hogy életkorunk, napi tevékenységünk és megszokott alvási időnk alapján reálisabb képet kapjunk saját pihenési szokásainkról.
Új feladat előtt a magyar borágazat: kulcskérdés a fiatalok megszólítása
A fiatal felnőttek borválasztási szokásai konkrét irányt mutatnak a magyar borászatoknak, megszólításuk pedig kulcskérdés az ágazat jövője szempontjából. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) friss kutatása szerint az Y és Z generáció döntéseiben az íz, az ár, az adott alkalom és az élmény különösen fontos, a borvidékek, a szakmai díjak és a termelői háttér pedig akkor erősítik igazán a választást, ha érthető fogyasztói üzenetté válnak. A HNT szerint a magyar borászatok előtt most az a feladat áll, hogy a meglévő szakmai értékeket közelebb vigyék a fiatalok mindennapi döntési helyzeteihez.
A legtöbb nyugdíjas most ettől fél Magyarországon
A magyar idősek többségét a betegségek, a demencia, valamint a pénzügyi gondok foglalkoztatják, de 70%-ukat nyugtalanítja az egészségügyi ellátás minősége, a megkérdezettek fele pedig tart a magánytól - derült ki az Irmák Nonprofit Kft. és az Europion közös felméréséből.
Támogatáshoz jutnak a ragadós száj- és körömfájás miatt érintett juh- és sertéstartók
Támogatást biztosítanak a 2025-ös ragadós száj- és körömfájás-járvány miatt gazdasági veszteséget szenvedett juh- és sertéstartóknak, a kérelmeket 2026. június 15. és június 30. között lehet benyújtani a Magyar Államkincstárhoz - közölte az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium (AÉM) szerdán az MTI-vel azt követően, hogy megjelent az agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter erről szóló rendelete.
Naderi Zsuzsanna: új stratégiai szemlélet szükséges a felnőttképzésben
A felnőttképzés és a szakképzés átalakítása nem valósulhat meg átfogó stratégia nélkül, ezért ezzel a feladattal egy "erős stratégiaalkotó egységet" hoznak létre az államtitkárságon belül - mondta Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár egy budapesti konferencián szerdán.
Master Good: külföldi munkavállalók nélkül nem biztosítható a termelés bővítése
Magyarországon már nem áll rendelkezésre elegendő hazai munkaerő a Master Good növekvő termelési igényeinek kielégítésére, ezért külföldi munkavállalók bevonására van szükség - mondta Bárány László, a vállalat ügyvezető igazgatója egy szerdai budapesti szakmai konferencián.
A kormány hivatalosan is benyújtotta a 10 milliárd eurós helyreállítási alap felhasználására vonatkozó tervét
A kormány hivatalosan is benyújtotta a 10 milliárd eurós helyreállítási alap felhasználására vonatkozó tervét, ezzel újabb lépéssel került közelebb Magyarország az uniós pénzek hazahozatalához - írta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerdán Facebook bejegyzésében.
