Tisztul a piac: az uniós források és a KATA visszatérésének reménye új lendületet adhat a vállalkozásoknak
Májusban lassult a magyar társas vállalkozói kör zsugorodása. Az első öt hónapban a nettó cégfogyás 4,6 ezer vállalkozás volt, ami közel ezerrel kedvezőbb a tavalyi év azonos időszakánál.
A javulás mögött azonban továbbra sem az új vállalkozói lendület áll. Bár kevesebb cég szűnt meg, az alapítások száma még mindig elmarad a tavalyitól, az év első öt hónapjában közelítette a kilencezret az új vállalkozások száma, miközben a megszűnéseké továbbra is 13 ezer felett volt.
A vállalkozói környezetben ugyanakkor már megjelent némi óvatos várakozás is. A politikai fordulat és az uniós forrásokkal kapcsolatos remények javíthatják a vállalkozói bizalmat egy olyan időszak után, amikor sok cég hosszú ideje inkább túlélésre rendezkedett be. Közben a geopolitikai feszültségek és az energiapiaci bizonytalanság továbbra is erős külső nyomást jelentenek. A vállalkozások várakozásait erősítheti az is, hogy a kormány programjában szerepel a KATA kedvezményes adózási forma visszavezetése. Egy új KATA-rendszer várhatóan erősítheti a vállalkozói aktivitást és támogathatja a gazdaság fehéredését.
A cégtrend azonban egyelőre nem növekedést, hanem inkább a korábbi leépülési hullám lassulását mutatja.
Nem a csődök száma nő, hanem a magára hagyott cégeké
A legfontosabb változás most nem a cégszámokban, hanem a megszűnések szerkezetében látszik.
Az elmúlt években a felszámolások dominálták a céges kilépéseket, most azonban ismét erősödik a kényszertörlések szerepe. Az év első öt hónapjában több mint 3 ezer vállalkozás tűnt el így a piacról, közel ezerrel több, mint tavaly ilyenkor. A megszűnéseken belüli arányuk ezzel egy év alatt 14,4 százalékról 22,9 százalékra emelkedett.
Ugyanez a fordulat látszik az új cégbírósági eljárásoknál is, miközben a felszámolások aránya csökkent, a kényszertörlések részesedése 39 százalékról közel 47 százalékra nőtt.
A két eljárás azonban egészen más történetet mesél a vállalati szektorról. A felszámolás még egy működő konfliktus lezárása, ahol maradhat esély bizonyos megtérülésre. A kényszertörlés sokszor már olyan cégek végállomása, amelyek mögött nincs érdemi működés, vagyon vagy üzleti aktivitás.
A mostani trend így nem feltétlenül több bajba kerülő vállalkozást mutat, hanem egyre több magára hagyott céget a rendszerben.
A legnagyobb ágazatok maradtak nyomás alatt
Az új eljárások szerkezete tovább erősíti a trendet, az érintett vállalkozások több mint 73 százaléka nem rendezett módon hagyja el a piacot, hanem tartozással vagy nem rendeltetésszerű működéssel zárja le működését.
A folyamat leginkább azokban az ágazatokban látszik, ahol sok a kisebb, sérülékenyebb vállalkozás. A kereskedelemben és az építőiparban az első öt hónapban együtt 8,5 ezer új eljárás indult, ami a teljes kör 44 %-a, miközben ebben a két szektorban közel 160 ezer működő vállalkozás található, ami csak az egyharmada az össz cégszámnak az OPTEN adatai alapján.
„A mostani szerkezet már nem egyszerűen magas vállalati kockázatot jelez. Egyre több cég tűnik el úgy a piacról, hogy mögötte már nincs érdemi vagyon, piaci potenciál vagy megtérülési lehetőség.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) májusi értéke országosan 10,6 % volt. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt a legmagasabb fluktuációt Budapest, Nógrád és Pest vármegye produkálta, míg az Opten–CFI Tolna, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket.
