Több mint 8 százalékkal csökkent az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása
Az uniós bizottság szerint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tavaly feljegyzett csökkenése az eddigi legnagyobb éves visszaesés, kivéve a 2020-os évet, amikor a koronavírus-járvány idején 9,8 százalékos kibocsátáscsökkentést jegyeztek fel.
A nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelenleg 37 százalékkal van az 1990. évi szint alatt, míg a GDP 68 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban. Ez a kibocsátások és a gazdasági növekedés függetlenedését mutatja - írták.
Amennyiben a folyamat így folytatódik, az EU teljesítheti azt kötelezettségvállalását, amely szerint 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentené a kibocsátásait - jegyezték meg.
A jelentés kiemelte, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó villamosenergia- és ipari létesítmények kibocsátása 2023-ban 16,5 százalékkal, rekordmértékben csökkent.
Az ágazat kibocsátása jelenleg 47,6 százalékkal marad el a 2005-ös szinttől, és jó úton halad a 2030-ra kitűzött cél felé, ami 62 százalékos csökkenést irányzott elő - írták. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer 2023-ban 43,6 milliárd euró bevételt generált az éghajlat-politikai beruházások megvalósítására - jegyezték meg.
Közölték továbbá, hogy a villamosenergia-termelésből és a fűtésből származó kibocsátások 2022-höz képest 24 százalékkal csökkentek tavaly, ami a megújuló energiaforrások, különösen a szél- és napenergia felhasználása növekedésének, valamint a szénről való átállásnak tudható be. A légiközlekedésből származó kibocsátások azonban 9,5 százalékkal nőttek.
Az épületekből, a mezőgazdaságból, a belföldi közlekedésből, a kisiparból és a hulladékból származó kibocsátások 2023-ban mintegy 2 százalékkal mérséklődtek.
Ezt a csökkentést főként az építőipari ágazat kibocsátásának 5,5 százalékos visszaesése okozta. A mezőgazdaságból származó kibocsátások 2 százalékkal, a közlekedésből származó kibocsátások kevesebb mint 1 százalékkal csökkentek - tették hozzá.
Az EU természetes szénelnyelő területei 2023-ban 8,5 százalékkal bővültek, ezzel megfordult a földhasználati és erdőgazdálkodási ágazatban az elmúlt évtizedben tapasztalt csökkenő tendencia - írták.
A jelentéstevők megjegyezték, folyamatos fellépésre van szükség annak biztosítására, hogy az EU teljesítse a 2050-re kitűzött nulla nettó kibocsátási célt. Az EU-nak folytatnia kell nemzetközi szerepvállalását is, hogy a szükséges intézkedések meghozatalára serkentse nemzetközi partnereit.
