Tömegével adhatják el a családi vállalkozásokat

Számtalan cég esetében azonban nem lehetséges a családon belüli utódlás. Vagy azért, mert nincs utód, vagy azért, mert van utód, de nem érdekli a családi mókuskerék. Az is előfordulhat, hogy éppen van utód, de ő sajnos nem alkalmas a vállalkozás átvételére.

„Nem marad más hátra, mint eladni az évtizedeken át épített vállalkozást. Ilyenkor azonban egy sor egyedi probléma nehezíti az alapító által méltányosnak gondolt ár elérését” – magyarázta Pálos Ildikó generációváltás szakértő.

Cégérték számításra sokféle módszer létezik. Az adásvételi folyamat során az árvita jellemzően több szinten zajlik, és gyakran nem csak az árról szól. Íme néhány példa, hogy egyes vállalkozásoknál miért tért el drasztikusan a felkínált összeg az eladó elképzelésétől, vagy épp hiúsult meg a tranzakció.

Alapítótól való függőség

Mivel a családi vállalkozások többségénél hiányoznak a folyamatok, a különböző vezetői szintek, ezért a döntési helyzetek főszereplője az alapító. Ő tartja az összes gyeplőt, mozgatja az összes szálat. Még ha akadnak is vezetők a szervezetben, ők is legtöbbször családtagok, rokonok.

A vezetői rétegek hiánya, a családtagok aktív részvétele hatalmas hátrányt jelent a cég eladása során. A befektetők jellemzően nem munkát akarnak maguknak, hanem olyan önjáró vállalkozást, amely minimális felügyelettel termeli majd az elvárt hozamot. A potenciális vásárlókat éppen ezért jellemzően elriasztja a szakképzett, nem családtagokból álló vezetés hiánya, hiszen nincs biztosítva a cég hatékony működése az alapító távozása után.

„Ha ezek után mégis akad érdeklődő, akkor az eladónak egy önjáró céghez képest jóval alacsonyabb eladási árral kell megfizetnie a tranzakciót követő pár éves cégépítési munkát, illetve az ezzel járó bizonytalanság költségét” – magyarázta a Generációk Partnere szakmai vezetője.

Pénzügyi transzparencia hiánya

A pénzügyi átláthatóság hiánya is gátolja egy családi vállalkozás méltó áron történő eladását. A lehetséges vásárlók ugyanis részletes pénzügyi kimutatásokat szeretnének látni, hogy fel tudják mérni a vállalkozás pénzügyi állapotát, kockázatait, eredményességét.

„A családi vállalkozások szekrényeiben azonban a multikhoz képest jellemzően túl sok csontváz lapul. A pénzügyi nyilvántartások nem olyan szigorúak, finoman szólva vannak bennük hiányosságok” – mutatott rá Pálos Ildikó.

Amennyiben a cégnek van készpénzforgalma is, akkor jellemzően magas a házipénztár összege és sok helyen még mindig létezik fekete kassza is. Ezek a vevőben bizalmatlanságot, bizonytalanságot szülnek, ami jellemzően alacsonyabb ajánlatokhoz vagy elálláshoz vezetnek.

Nem hatékony működés

A szakértő tapasztalata szerint a családi vállalkozások többségére az a jellemző, hogy az évtizedek során organikusan épültek. Technológiai fejlettségük, automatizáltságuk, digitalizáltságuk, valamint a folyamataik standardizáltsága messze elmarad a mai elvárásoktól. Az operatív működésük még mindig papíralapú, nem állnak rendelkezésre naprakész információk, adatok. Agilisabb versenytársaik sokszor hétmérföldes csizmával száguldanak előttük.

A vásárlók jellemzően azonban olyan vállalkozások iránt érdeklődnek, amelyek hatékonyan működnek, és kiszámítható növekedést eredményeznek. A legtöbb vevőt elriasztja, ha azt látja, hogy a nem hatékony folyamatok következtében ömlik ki a pénz az ablakon.

Vannak olyan vevők is, akik azonban kifejezetten ilyen vállalkozásokra vadásznak. Ám az évtizedek alatt elmaradt fejlesztéseknek súlyos ára van, ami az ajánlati összegek nagyságában fog igazán megmutatkozni.

Lehetséges jogi és adózási buktatók

A családi vállalkozás eladása jogilag és adózási szempontból is bonyolult lehet, különösen akkor, ha erre a család nem készült fel megfelelően. Jogi problémák merülhetnek fel például a tulajdoni struktúrák tisztázatlansága, a megoldatlan családi viták vagy szerződéses kötelezettségek miatt.

„Sokszor tapasztaljuk, hogy a család vagyona egybeolvad a cég vagyonával. Nem csak a családtagok autója, de a lakása(i), háza(i), hajója is a vállalkozás tulajdonában van. Nagyon gyakori az is, amikor több jogi személy van a családban, ez pedig szinte átláthatatlan céghálót, tulajdonosi szerkezetet alkot” – tette hozzá Pálos Ildikó.

Minél bonyolultabb egy ügy, minél több a szürke zóna, minél több a bizonytalanság, annál kevesebb lesz a komoly vevő és annál rosszabb lesz az eladó alkupozíciója.

Érzelmi kötődés

Végül pedig érdemes beszélni az érzelmi tényezőről is, amely ugyan nem a vállalkozás értékét csökkenti, csupán az alapító szemében irreális magasságokba emeli azt. A családi vállalkozások tulajdonosai jellemzően egész életüket, egészségüket, családi kapcsolataikat áldozták a vállalkozásuk építésére és „nevelésére”, amit szeretnének érvényesíteni az eladási árban is. Ez az évtizedek során kialakult érzelmi kötődés érthető módon megnehezíti számukra a cég objektív értékelését, gyakran túlértékelik vállalkozásukat.

A Generációváltás a családi vállalkozásokban című könyv társszerzője szerint a fenti kihívások hatékony kezelése érdekében érdemes fontolóra venni szervezetfejlesztők, pénzügyi és jogi tanácsadók bevonását a cég eladásra történő felkészítéséhez. Ezek a szakemberek segíthetnek egy alapítótól független vállalkozás felépítésében, a pénzügyi átláthatóság javításában, a hatékony működés kialakításában, a jogi bonyodalmak kezelésében annak érdekében, hogy a vállalkozás vonzóbbá, értékesebbé váljon a lehetséges vásárlók számára.