Továbbra is betartható az államadósság-szabály

Az ÁSZ idén immár harmadik alkalommal ad kockázati szempontú áttekintést a makrogazdasági és költségvetési folyamatok alakulásáról. Az elemzés a gazdasági folyamatokat - a 2021 november 25-ig nyilvánosságra hozott adatok alapján - elsősorban abból a szempontból értékelte, hogy azok miként hatnak az államadósság-mutatóra. A hazai jogszabályok szerint az államadósság-mutató csökkenésére vonatkozó előírás az idei évben már érvényes, ebből adódóan az szigorú követelményt jelent a költségvetési politika számára.

Az ÁSZ elemzőinek fő következtetése szerint az államadósság-mutató idei évre tervezett értéke továbbra is tartható. Az államadósság-mutató számlálóját befolyásoló tényezők esetén a folyamatok jellemzően kedvezően alakultak. Mindezt alátámasztja, hogy az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya az idei évre tervezetthez képest időarányosan mérsékelten alakult, a központi költségvetés bevételei (ezen belül az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó) az időarányos értéket meghaladóan teljesültek, valamint a központi költségvetés kiadásai is kedvező mértékben teljesültek. Az uniós programok bevételei ugyanakkor továbbra is alacsony arányban (39,6%-ban) teljesültek.

Az államadósság-mutató alakulása szempontjából kedvezőnek tekinthető, hogy az idei év eddig eltelt időszakában a gazdaság teljesítménye dinamikusan növekedett. Mindezt alátámasztja, hogy a GDP volumene a második negyedévben 17,8%-kal, míg a harmadik negyedévben 6,1%-kal bővült. Az Állami Számvevőszék korábban több alkalommal is rámutatott, hogy jelentős bizonytalanságot jelent a COVID-19 vírusjárvány negyedik hullámának erőssége, időtartama és ennek gazdasági, illetve költségvetési folyamatokra gyakorolt hatásainak kiterjedése. Az ÁSZ monitoring elemzése rámutat, hogy e kockázati tényező jelentősen felerősödött az elmúlt időszakban a COVID-19 vírusjárvány újabb hullámának kitörése miatt.

E kockázati tényező abból származik, hogy ha a vírusjárvány elleni védekezés keretében zárási intézkedésekre kerül sor, akkor ezek jelentős negatív hatást gyakorolnak majd várhatóan a gazdasági növekedésre az utolsó negyedévben. E kockázat a gazdasági növekedés számos alapvető tényezőjét hátrányosan befolyásolhatja, többek között érinti a fogyasztást és a beruházásokat is. A fogyasztás esetén fontos szempontot jelent, hogy meghatározó időszakot jelent a kiskereskedelmi forgalom tekintetében a karácsonyi ünnepek előtti időszak. A beruházások esetében egy esetleges zárási intézkedés hatására nemcsak a folyamatban lévő beruházások átadása, hanem a már elkészült beruházások aktiválása is későbbre tolódhat, amely a beruházási volumen visszaesését eredményezi.

A dinamikus gazdasági növekedés fennmaradása ugyanakkor nemcsak az idei év hátralévő időszakát határozza meg, hanem a következő évi gazdasági és költségvetési folyamatokat is befolyásolja. E szempontot is célszerű figyelembe venni a gazdaságpolitika részéről a COVID-19 vírusjárvány kezelése tekintetében. A gazdasági növekedés fenntartásához az állampolgárok is hozzá tudnak járulni azáltal, ha a COVID-19 vírus tekintetében az átoltottsági arány magas szintet ér el, akkor elkerülhetők a gazdasági visszaesést okozó zárási intézkedések.