Trendfordulók az idegenforgalomban

Ebben szerepet játszhatott a júliusban tapasztalható változékony időjárás, illetve az is, hogy sokan csak egy napra ingázhattak Balatonra, miközben Budapesten több nagyobb rendezvény is volt a hónapban. 2025-ben azt várjuk, hogy folytatódik az idegenforgalom növekedési trendje a nemzetközi folyamatokkal összhangban, melyet itthon a reálbérek növekedése, és az egyéb juttatások, mint például az családi adókedvezmény fokozatos megduplázása, két- és háromgyermekes anyák szja-kedvezménye is támogat.
A turizmus meghatározó folyamatai:
- 2025 júliusában vegyesen teljesített a turizmus szektor: a turisztikai szálláshelyeken 2,5 millió vendég 6,7 millió vendégéjszakát töltött el, viszont a vendégek száma 1,9, a vendégéjszakáké 1,4%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, amiből látszik, hogy több vendég kevesebb időt töltött a szálláshelyeken.
- Júliusban a belföldi vendégek száma 0,9, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 2,7%-kal kevesebb volt az előző év azonos havinál.
- Ezzel szemben a külföldi vendégek száma 5,6, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 0,5%-kal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
Forrás: KSH
- Az utazások célpontjai alapján a belföldi vendégek száma az előző év azonos hónapjához képest Budapest térségében nőtt a legnagyobb mértékben (7,8%-kal), és Győr–Pannonhalma és a Sopron–Fertő térségben csökkent (9,7%-kal) leginkább. Budapesten 12%-kal nagyobb, a Balatonnál 5,3%-kal kisebb volt a turisztikai szálláshelyekre érkezett belföldi vendégek száma. A külföldi vendégek száma Szeged térségében nőtt a legnagyobb mértékben (16%-kal), és a leginkább (9,2%-kal) pedig Mátra-Bükk térségben csökkent. Budapesten 10%-kal több, a Balatonnál 3,2%-kal kevesebb volt a turisztikai szálláshelyekre érkezett külföldi vendégek száma.
- Az adatokból meglepő módon az derül ki, hogy júliusban nem a megszokott trend érvényesült: míg a Balatonon csökkent mind a belföldi, mind a külföldi turisták száma, addig Budapesten ennek éppen az ellenkezője zajlott le. Ennek okai közé tartozhat a júliusban tapasztalható változékony időjárás, illetve az is, hogy sokan csak egy napra ingázhattak Balatonra. A budapesti növekedésében szerepet játszhatott, hogy több a nagy szabású rendezvény is volt a hónapban.
- 2025 első hét hónapjában a 2024 azonos időszakához képest azonban teljesen pozitív az összkép:
- A turisztikai szálláshelyeken 6,4%-kal több, összesen közel 10,7 millió vendégéjszakát regisztráltak.
- A belföldi vendégek 2,1%-kal, a külföldiek pedig 11%-kal több vendégéjszakát töltöttek el a turisztikai szálláshelyeken.
Forrás: KSH
- Az összes bruttó árbevétel 139,9 milliárd forint volt júliusban, ami folyó áron 1,9%-kal több az egy évvel korábbinál.
- Júliusban csökkentek a Széchenyi Pihenőkártya költései: az előző év azonos hónapjához viszonyítva folyó áron 1,1%-kal kevesebbet, mintegy 7,3 milliárd forintot költöttek a kártyatulajdonosok a turisztikai szálláshelyeken.
- Az év 7. hónapjában tovább folytatdott a forgalom bővülés a Liszt Ferenc Repülőtéren: 1 846 733 utast regisztráltak, ez a tavalyi hetedik hónap utasszámát 5,5%-kal haladja meg. Eddig az évben majdnem 11 millió utas fordult meg a budapesti reptéren, amely a múlt év azonos időszakához viszonyítva 13%-os növekedést jelent.
Kilátások:
- Szálláshely szolgáltatás: 2025-ben azt várjuk, hogy folytatódik az idegenforgalom növekedési trendje a nemzetközi folyamatokkal összhangban. Ami az első hét hónap trendjeiből látszik, hogy a külföldi turisták erőteljesebb forgalomnövekedése (+11% év/év) leginkább a főváros idegenforgalmának bővülését mutatja – melyet a nyári időszakban erősítenek az itt koncentrálódó koncert-események -, míg a visszafogottabb belföldi vendég számok (+2% év/év) a vidéki turizmus turizmusra hatnak kedvezőtlenebbül.
- Rövid távon az eseményturizmus látványos eredményeket hozhat, de mivel ezek szezonálisak, hatásuk csupán rövid ideig tart: megugrik a látogatószám, nő a helyi fogyasztás, és az ország vagy város nemzetközi megjelenése is erősödhet. Ezek az események ideiglenesen élénkítik a helyi gazdaságot, növelik a foglalkoztatást és adóbevételeket generálnak, valamint országmarketing szerepük is van. A szezonális hatások kiegyenlítésével és az arra vonatkozó törekvéssel, hogy az egy-egy eseményre érkező turisták több napot töltsenek az országban stabil, egész éves növekedés érhető el.
- Az MTÜ szerint, ha ilyen ütemben erősödik a szektor, akkor már 2030 előtt elérhető a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában célként kitűzött 20 milliós vendég- és 50 milliós vendégéjszakaszám, valamint a 16%-os GDP-hozzájárulás.
- Vendéglátás: A vendéglátóipar is növekedni tudott az év első hat hónapjában, így 9%-kal haladta meg a forgalom az előző év hasonló adatát. A vendégéjszakák számának növekedéséből leginkább azok a vendéglátóegységek profitálnak, melyek elősorban a külföldi vendégekre szakosodtak (Budapesten). A fogyasztók árérzékenysége 2025-ben is meghatározó. 2025-ben a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének kitermelése jelent majd feladatot a szektor számára, de nemcsak a bérek okoznak kihívást, hanem munkaerőhiány is komoly gondot jelent. Másrészről amennyiben a gazdasági környezet kedvezően alakul és a bizalomhiány oldódik, a reálbérek növekedése az éttermek forgalmának bővülését is segítheti idén.
- A vendéglátóhelyek száma 2020 óta csökkenő trendben van, 2024-ben (eddigi legfrissebb adatok alapján) 51 740 működött, ami 13%-os csökkenést jelent 5 év alatt.
Forrás: KSH
Szabályozói Környezet:
- Megjelent a Magyar Közlönyben a jogszabálytervezet, amely az új állami Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont Zártkörűen Működő Részvénytársaság (KTH Zrt.) működési kereteit teremti meg. A KTH Zrt. kifejezetten csak hitelezésre szakosodott intézmény, mely minden szükséges MNB-engedéllyel rendelkezik a hitelnyújtáshoz, és tulajdonosi joggyakorlóként a Magyar Turisztikai Ügynökség áll mögötte. Ősztől érkeznek az első turisztikai hitelprogramok, amelyekről a Tourinform irodák hálózatán keresztül lesz lehetőség tájékozódni, de itt nem hiteleznek, nem értékesítenek és nem végeznek pénzügyi adminisztrációt, csak a tanácsadásban és az online jelentkezésben tudnak segíteni, amivel tehermentesítik a KTH csatornáit és gyorsítják a kezdeti folyamatokat.
- A turisztikai térségek fejlesztéséhez nyújtott hitelek a következő célokra vehetők igénybe: ingatlanfejlesztés és -bővítés, eszközfejlesztés és -bővítés, fenntarthatóság fejlesztése, munkaerőproblémák kezelése, készletfenntartás, értékesítés javítása, digitalizáció elősegítése.
- A hitelek forintalapúak lesznek, futamidejük maximum 5 év lehet, éves kamatuk pedig 3% lesz.
- A hitel összeg: a KTH Start Hitelprogramok esetében a 10 millió forintot, a KTH Midi Hitelprogramok esetében a 25 millió forintot, a KTH Plusz Hitelprogramok esetében az 100 millió forintot nem haladhatja meg.
- A tervezet szerint a hitelekhez állami kezességvállalás is kapcsolódik majd, a KTH Zrt. által fizetendő kezességvállalási díj mértéke évi 2,0%.