Túl sok pénzt kell bankban tartani? A Circle átírná a stabilcoinok szabályait

A Circle változtatna a MiCA tartalékszabályain

A Circle az Európai Bizottság MiCA-felülvizsgálatához kapcsolódó konzultációjára benyújtott válaszában kérte a stabilcoinok tartalékaira vonatkozó bankbetéti követelmények újragondolását. A vállalat szerint problémás, ha az elektronikus pénznek minősülő tokenek kibocsátóinak a tartalékok előre meghatározott részét kereskedelmi bankoknál kell elhelyezniük. Ez ugyanis a bankrendszer hitel- és partnerkockázatainak teszi ki a digitális pénzek fedezetét.

A jelenlegi szabályok alapján az ilyen tokenek kibocsátóinak a kapcsolódó pénzeszközök legalább 30 százalékát kereskedelmi banki betétként kell tartaniuk. A jelentősnek minősített kibocsátásoknál az előírt minimum 60 százalékra emelkedik. A Circle azt szeretné, ha ezeket a rögzített arányokat a visszaváltások teljesítéséhez szükséges hozzáférhetőséget mérő likviditási követelmények váltanák fel.

A javaslat tehát a tartalékok összetételének szabályozását módosítaná. A vállalat álláspontja szerint a felügyeletnek elsősorban arra kellene összpontosítania, hogy a kibocsátó milyen gyorsan tud pénzhez jutni, amikor a tokentulajdonosok visszaváltást kérnek. A bankbetét kötelező aránya önmagában nem ad teljes képet arról, mennyire ellenálló a fedezeti rendszer egy stresszhelyzetben.

Az USDC már megtapasztalta a banki kockázatot

A Circle érvelésének hátterében saját, 2023 márciusában szerzett tapasztalata áll. Az USDC stabilcoin átmenetileg elveszítette dollárhoz kötött árfolyamát, miután a vállalat közölte, hogy tartalékaiból 3,3 milliárd dollárt a csődbe jutott Silicon Valley Banknál helyezett el. A bizonytalanság így közvetlenül átterjedt a stabilcoin piacára.

Az amerikai hatóságok később védelmet biztosítottak a bank betéteseinek, és a pénzeszközök ismét hozzáférhetővé váltak a Circle számára. Az eset azonban megmutatta, hogy a bankban elhelyezett tartalékok rendelkezésre állása is veszélybe kerülhet. Egy stabilcoin árfolyamának stabilitását ezért a fedezet értéke mellett annak elérhetősége és a letéti partnerek helyzete is befolyásolhatja.

A vállalat most ezt a tapasztalatot használja fel az európai szabályokkal kapcsolatos érvelésében. Álláspontja szerint a magas kötelező bankbetéti arány akkor is banki kitettség vállalására kényszerítheti a kibocsátót, ha más, megfelelően likvid tartalékeszközök is rendelkezésre állnának. A vita központi kérdése így az, milyen fedezeti szerkezet szolgálja legjobban a stabilcoinok megbízható visszaválthatóságát.

A likviditás kerülne a fix arányok helyére

A Circle elképzelése szerint a szabályozóknak a stabilcoin mögött álló eszközök likviditását kellene részletesebben vizsgálniuk. Ennek részeként azt mérnék, milyen gyorsan válnak hozzáférhetővé a tartalékok, és mennyire alkalmasak a visszaváltási igények teljesítésére. A megközelítés a fedezet működőképességét helyezné a szabályozás középpontjába.

Hasonló irányt javasolt szeptemberben az Európai Központi Bank és az Európai Unió 27 nemzeti központi bankja is. A jegybanki elképzelés minimumarányokat határozna meg az egy munkanapon, illetve öt munkanapon belül lejáró tartalékeszközökre. Ez azt szabályozná, milyen gyorsan állhat rendelkezésre pénz a kibocsátónál anélkül, hogy minden esetben rögzített bankbetéti hányadot követelne meg.

A különbség a gyakorlatban jelentős lehet. Egy megfelelően rövid lejáratú tartalékeszköz rövid időn belül pénzforrást biztosíthat, miközben eltérő kockázatokat hordoz, mint egy kereskedelmi banknál tartott betét. A likviditási alapú szabályozás ezért részletesebb értékelést igényelne az eszközök lejáratáról, hozzáférhetőségéről és stresszhelyzetben várható viselkedéséről.

A stabilcoinok a bankokra is nyomást helyezhetnek

A jegybankok érvelése a kockázati kapcsolat másik oldalára is rámutatott. A stabilcoinkibocsátók nagy összegű bankbetétei másként viselkedhetnek, mint a hagyományos lakossági megtakarítások. Ha sok tokentulajdonos egyszerre kér visszaváltást, a kibocsátónak rövid idő alatt jelentős összeget kellhet kivonnia banki partnereitől.

A Központi Bankok Európai Rendszere szerint az ilyen pénzkivonások a stabilcoin piacán kialakuló feszültséget átvihetik a tartalékokat őrző kereskedelmi bankokra. A kötelező bankbetéti arány így kétirányú kapcsolatot hoz létre: a kibocsátó függ a bank működésétől, a bank pedig érzékennyé válhat a kibocsátó hirtelen pénzigényére. Nagy szereplőknél mindkét irány számottevő lehet.

A MiCA betéti előírásait részben azért alakították ki, hogy a kibocsátóknak könnyen hozzáférhető likviditásuk legyen. Az EKB ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy és gyors betétkivonások magukat a bankokat is terhelhetik. A felülvizsgálat egyik fontos kérdése ezért az, hogyan lehet egyszerre biztosítani a visszaváltások teljesítését és mérsékelni a pénzügyi rendszerben továbbterjedő kockázatokat.

Két további korlátot is kifogásol a Circle

A Circle a bankbetéti minimumokon túl két másik tartalékkorlátozás újragondolását is kérte. Az egyik egyetlen állammal szembeni kitettségre állapít meg 35 százalékos felső határt. A másik szerint az egy banki partnernél elhelyezett betétek összege legfeljebb az adott bank teljes eszközállományának 1,5 százalékát érheti el.

A vállalat szerint az állami kitettségi korlát beszűkítheti a dollárban denominált tokenek kibocsátói számára elérhető, állami hátterű likvid eszközök körét. A dolláralapú stabilcoinoknál ugyanis a fedezet devizaneme is fontos szempont, hiszen a visszaváltási kötelezettség dollárban áll fenn. Emiatt a tartalékok földrajzi és kibocsátói megosztása összetettebb kérdés lehet, mint egy általános koncentrációs limit alkalmazása.

Az egyes bankokra vonatkozó korlátozás a Circle szerint sok különálló banki kapcsolat fenntartását teheti szükségessé a nagy stabilcoinkibocsátóknál. Ez működési és adminisztratív többletfeladatokkal járhat, miközben minden partnernél külön kell kezelni a hozzáférést és a kockázatokat. A vállalat ezért e követelmények gyakorlati hatásainak felülvizsgálatát is indokoltnak tartja.

A MiCA megosztotta a stabilcoinkibocsátókat

A kötelező bankbetéti arányok korábban is vitát váltottak ki az európai szabályozók és a nagy stabilcoinvállalatok között. A Tether nem kérte az USDT MiCA szerinti engedélyezését, Paolo Ardoino vezérigazgató pedig korábban arra figyelmeztetett, hogy a betéti előírások kereskedelmi bankok csődkockázatának tehetik ki a tartalékokat. A vállalat így más utat választott, mint a Circle.

A szabályozási különbség a MiCA átmeneti időszakának lezárását követően a kereskedési platformokon is láthatóbbá vált. Júliusban az OKX olyan lehetőséget nyitott a jogosult európai felhasználók számára, amelyen keresztül USDT-t helyezhettek el, majd azt MiCA-kompatibilis USDC-re válthatták. A megoldás a nem megfelelő stabilcoinokat érintő korlátozások életbelépéséhez kapcsolódott.

A Circle eközben szabályozott európai struktúrán keresztül biztosította az USDC és az EURC elérhetőségét. A vállalat 2024 júliusában kapott elektronikuspénz-kibocsátói engedélyt a francia hatóságoktól. Ez lehetővé tette, hogy francia szervezete a két stabilcoint európai ügyfelek számára kibocsássa.

Növekszik a szabályozott euróstabilcoinok piaca

A Circle euróhoz kötött stabilcoinja, az EURC augusztusban átlépte a 400 millió eurós forgalomban lévő állományt. A kínálat az előző évhez képest több mint a kétszeresére nőtt. A vállalat szerint a tokent fizetésekhez, devizaváltáshoz, vállalati pénzgazdálkodáshoz és intézményi elszámolásokhoz is használják.

A szabályozott euróstabilcoinok szélesebb piacán szintén jelentős növekedést mértek. Egy júliusban közölt adatösszesítés szerint nyolc MiCA-kompatibilis euróstabilcoin együttes piaci kapitalizációja a június 28-ig tartó egy évben 128 százalékkal emelkedett. Az állomány 295,6 millió dollárról 673,9 millió dollárra nőtt.

A vizsgált bővülés legnagyobb részét az EURC, az EURCV és az EURI adta. Ezek az adatok a tokenek állományának növekedését jelzik, ezért nem azonosak a fizetési forgalom vagy az aktív felhasználók számának változásával. Ugyanakkor azt mutatják, hogy a MiCA szerinti működés mellett is kialakulhat növekvő kereslet az euróalapú digitális pénzek iránt.

A közös nemzetközi kibocsátást is megőriznék

A tartalékszabályok mellett a Circle az úgynevezett több kibocsátós modell, vagyis a „multi issuance” fenntartását is kéri. Ebben a struktúrában egy EU-ban engedélyezett szervezet és egy unión kívül szabályozott szereplő ugyanazt a stabilcoint közösen bocsáthatja ki. A cél az, hogy a különböző joghatóságokban működő kibocsátók tokenjei egymással helyettesíthetők maradjanak.

A modell jelentősége a globális használhatóságban rejlik. A felhasználók ugyanazzal a stabilcoinnal kereskedhetnek vagy fizethetnek, miközben a kibocsátói tevékenység több ország szabályozott szervezetei között oszlik meg. Ehhez azonban egyértelműen rendezni kell a visszaváltási felelősséget és a tartalékok mozgatását.

A Circle javaslata ezért az európai és a külföldi kibocsátók közötti tartalék-kiegyensúlyozási mechanizmusokat is tartalmaz. A vállalat szerint a struktúra korlátozása azzal a veszéllyel járna, hogy az európai felhasználók a MiCA védelmi keretein kívül működő külföldi szolgáltatók felé fordulnak. Ez a Circle érvelése alapján gyengíthetné a szabályozott európai piac vonzerejét.

Elismerési rendszert javasolnak a külföldi kibocsátóknak

A Circle külön olyan elismerési rendszert is felvetett, amely az EU-n kívül szabályozott stabilcoinkibocsátók európai jelenlétét rendezné. Az elképzelés szerint a külföldi vállalat elsődleges felügyelete a saját országában maradhatna. Európában ugyanakkor egy helyben engedélyezett intézményen keresztül terjeszthetné tokenjeit.

A javasolt rendszerben az Európai Bizottság értékelné a külföldi joghatóság szabályozási keretét. Ezt követően az Európai Bankhatóság döntene az egyes kibocsátók elismeréséről. Így az ország szabályainak megfelelősége és az adott vállalat alkalmassága külön vizsgálat tárgya lenne.

Ez a megoldás szabályozott kapcsolatot teremtene az európai piac és más országok stabilcoinrendszerei között. Bevezetéséhez ugyanakkor tisztázni kellene a felügyeleti együttműködést, a felelősségi köröket és a jogérvényesítés lehetőségeit. A Circle felvetése jelenleg módosítási javaslat, ezért nem tekinthető már elfogadott uniós eljárásnak.

A derivatívák és a blokkláncadatok is napirenden vannak

Az Európai Bizottság konzultációján más szereplők a stabilcoinok tartalékain túlmutató változtatásokat is kezdeményeztek. A Hyperliquid Policy Center azt kérte, hogy a kriptopiaci lejárat nélküli határidős ügyleteket az EU meglévő értékpapír- és derivatívaszabályozása, a MiFID II alapján kezeljék. Érvelése szerint a besorolást a termékek gazdasági jellemzőinek kell meghatározniuk akkor is, ha a kereskedés és az elszámolás blokkláncon történik.

A szervezet az átláthatósági és nyilvántartási követelményeknél a nyilvános blokkláncokon elérhető információk elismerését is szorgalmazta. Álláspontja szerint az onchain nyilvántartások a szabályozói jelentésekhez felhasználható adatokat biztosíthatnak. A kérdés az, hogyan illeszthető ez az információ a meglévő adatszolgáltatási rendszerbe.

A Global Blockchain Business Council egyértelműbb tokenbesorolást, a kockázatokkal arányos stabilcoinvédelmi követelményeket és kevesebb átfedést kért a MiCA, valamint a pénzforgalmi szabályok között. A több joghatóságban kibocsátott stabilcoinoknál világos visszaváltási felelősséget és kikényszeríthető tartalékmozgatási mechanizmusokat tart szükségesnek. Emellett olyan uniós felügyeleti struktúrát szorgalmazott, amelyben azonosítható a felelős szervezet.

A javaslatok még nem jelentenek szabályváltozást

Az Európai Bizottság a felülvizsgálattal azt méri fel, hogyan működik a MiCA a fejlődő kriptopiacon. A kibocsátók, pénzügyi intézmények, szakmai szervezetek és hatóságok válaszai a szabályozás értékelését, valamint a jelenleg annak hatályán kívül eső tevékenységek vizsgálatát segítik. A konzultációban megfogalmazott elképzelésekből azonban nem következik automatikusan jogszabály-módosítás.

A Circle beadványa egy alapvető szabályozási dilemmát helyez előtérbe: milyen tartalékösszetétel biztosítja a stabilcoinok gyors és megbízható visszaválthatóságát úgy, hogy közben ne növelje túlzottan a banki kitettséget. A vállalat és az európai jegybankok javaslatai a likviditás szerepében hasonló irányba mutatnak. A konkrét követelményekről, a nemzetközi kibocsátás feltételeiről és az esetleges változtatásokról ugyanakkor még az uniós döntéshozóknak kell állást foglalniuk.