Trump tanácsadója csökkentené a brit-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás esélyét, ha London közeledne az EU-hoz
2024. 11. 17. 08:00
Donald Trump megválasztott amerikai elnök gazdasági tanácsadója szerint csökkentené a brit-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás esélyét, ha London szorosabbra fűzné kapcsolatait az Európai Unióval.
Stephen Moore a The Times című konzervatív brit napilapnak adott, szombaton közölt interjúban úgy fogalmazott: Nagy-Britanniának el kell döntenie, hogy "az európai szocialista modellhez" vagy az amerikai szabadpiachoz kíván-e közeledni.
Moore kijelentette, hogy személy szerint mindig is híve volt a brit-amerikai szabadkereskedelemnek, mivel az Egyesült Államoknak különlegesebb kapcsolatrendszere van Nagy-Britanniával, mint a németekkel, a franciákkal és a többi európai országgal.
Hozzátette ugyanakkor: mostanában úgy tűnik, hogy London inkább "az európai modell felé tart", és ha ez így van, akkor az Egyesült Államok kevésbé lesz érdekelt a kétoldalú brit-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás megkötésében.
Nagy-Britannia 2020-ban távozott az Európai Unióból, valamint az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is, miután a brit EU-tagságról az akkori konzervatív párti kormány által 2016-ban megtartott népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk többségbe.
A júliusi parlamenti választások után hivatalba lépett munkáspárti kormány sem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az EU-ba, de Sir Keir Starmer miniszterelnök többször is jelezte, hogy sokkal szorosabbra akarja vonni és új alapokra kívánja helyezni az unióhoz fűződő kapcsolatokat.
Az utóbbi időben több más magas pozíciójú brit köztisztviselő részéről is elhangzottak olyan vélemények, hogy Londonnak közelednie kell az Európai Unióhoz.
A legnagyobb feltűnést keltő ilyen nyilatkozatot a Bank of England kormányzója, Andrew Bailey tette a héten.
Bailey a londoni pénzügyi szolgáltatási központ, a City polgármesteri hivatalának - Mansion House - csütörtök esti hagyományos üzleti gáláján felszólalva úgy fogalmazott: rá kell mutatni a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) következményeire, és meg kell állapítani, hogy az Európai Unióhoz fűződő kereskedelmi kapcsolatok megváltozása megterhelte a brit gazdaságot.
A brit jegybank kormányzója szerint éppen ezért "éberen figyelni kell" azokat a lehetőségeket, amelyek az EU-hoz fűződő kapcsolatrendszer újjáépítését szolgálják.
Ugyanezen a rendezvényen Rachel Reeves pénzügyminiszter kijelentette, hogy a Brexit szerkezeti problémákat okozott a brit gazdaságban. Hozzátette: a munkáspárti kormány nem lép vissza az EU-ba, de meg kell újítania Nagy-Britannia kapcsolatrendszerét az unióval.
Folytatódott a forgalom erősödése a magyarországi szállodákban
A magyarországi szállodákban folytatódott a forgalom erősödése februárban: a belföldi és külföldi vendégek 1,55 millió vendégéjszakát töltöttek el a hazai szállodákban, ami 8 százalékkal több az egy évvel korábbinál - derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) honlapján közzétett februári Trendriportból.
Évi 7 millió forinttal is többet kereshetnek a diplomások az érettségizettek átlagkeresetéhez képest
A Varsovia Egyetem kutatása szerint hamar megtérülhet a tanulásba fektetett összeg a munkaerőpiacon, Magyarországon az érettségizettek átlagkeresetéhez képest havi szinten egy alapdiploma (BA/BSc) átlagosan 200 000 forintos (40 százalékos), egy mesterdiploma (MA/MSc) 450 000 forintos (mintegy 97 százalékos) kereseti előnyt jelenthet.
Heti három közvetlen légi járatot indít az Asiana Airlines Budapest és Szöul között
A Korean Air után a Dél-Koreai Köztársaság második legjelentősebb légitársasága, az Asiana Airlines is közvetlen járatokat indít Budapest és Szöul között. Az új járatokkal a nyári időszakban már heti hét "közvetlen összeköttetés" áll majd az utasok rendelkezésére a két főváros között - közölte az MTI-vel a Nemzetgazdasági Minisztérium szombaton.
Újra fellángolt az XRP-vita: David Schwartz tisztázta, mit jelent valójában, hogy az XRP „nem lehet olcsó”
Új lendületet kapott az XRP körüli egyik legrégebbi vita, miután David Schwartz, a Ripple technológiai igazgatója pontosította egy sokat idézett kijelentésének értelmét. A szakember szerint az a megállapítás, hogy az XRP „nem lehet olcsó”, nem a token birtokosainak ígért árfolyam-emelkedésről szólt, hanem kizárólag a fizetési és elszámolási felhasználás logikájáról. A pontosítás ismét reflektorfénybe helyezte az XRP és a stablecoinok közötti versenyt, különösen az intézményi fizetési infrastruktúrák szempontjából.
Bitcoin Fear & Greed Index: mit üzen valójában a 11 pontos extrém félelem?
A Bitcoinhoz kapcsolódó piaci hangulat ismét a mélybe zuhant: a Fear & Greed Index mindössze 11 ponton áll a 100-ból, ami egyértelműen az extrém félelem zónáját jelzi. Első ránézésre ez pánikhangulatot sugallhat, a valóság azonban ennél összetettebb. A mutató fontos kapaszkodó lehet a kereskedők és befektetők számára, de csak akkor, ha helyesen értelmezik – és nem keverik össze egy konkrét vételi vagy eladási jelzéssel.
Lakásbiztosítás: sokan hagyták a kampány végére a váltást
Véget ért a 2026-os lakásbiztosítási kampány, amely ideje alatt a lakásbiztosítással rendelkező ügyfelek a meglévő szerződésük évfordulójától függetlenül mondhattak fel a biztosítójuknak. A korábbi évekhez hasonlóan az idei évben is megfigyelhető volt, hogy a kampány végén megnőtt a keresések és a szerződéskötések száma is, sokan az utolsó napokra hagyták a váltással kapcsolatos teendőket. Az előző évhez képest viszont úgy tűnik, megkopott a kampány vonzereje, legalábbis erre utal, hogy 2025-höz képest a keresések és a szerződéskötések száma is megcsappant.
Saylor kontra BlackRock: Tényleg 7-szer több Bitcoint vásárolt a Strategy?
Egy gyorsan terjedő piaci állítás szerint Michael Saylor cége 2025-ben hétszer több Bitcoint vásárolt, mint a BlackRock spot ETF-je. A hivatalos adatok alapján azonban ez a kép messze nem ennyire egyértelmű. A történet jól mutatja, hogyan válhat egy erős narratíva pillanatok alatt piaci beszédtémává, még akkor is, ha a tényleges számok ennél jóval kiegyensúlyozottabb képet festenek.
Iráni konfliktus - Tűzszünetet sürgetett az orosz és a török elnök
Tűzszünet mielőbbi megteremtése és az összes fél érdekeit figyelembe vevő megállapodások kidolgozása mellett szállt síkra Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban - közölte a két vezető pénteki telefonbeszélgetéséről a Kreml sajtószolgálata.
Szerb elnök: Komoly döntésekre van szükség
Az emberiség a szakadék szélén áll, ezért komoly döntésekre van szükség - ezzel indokolta pénteken Aleksandar Vucic szerb elnök azt, hogy egyenkénti egyeztetésre hívta a politikai pártokat. Ez az egyeztetés három párt, köztük a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) esetében már megtörtént.
Kiállítás nyílik a régi barcsi földhivatal épületében
Megújul, és Barcs, valamint a Dráva-mente természeti, kulturális örökségét bemutató interaktív kiállításnak ad otthont a régi barcsi földhivatal épülete 2026 augusztusától - tájékoztatta a Somogy Vármegyei Önkormányzat az MTI-t.
Választás 2026 - Az utolsó napon még több ezren jelentkeztek át
A határidő lejártának napján még csaknem 3700-an kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, és mintegy 14 ezren jelentkeztek át egy másik magyarországi településre az április 12-i országgyűlési választásra - derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) péntek reggeli adataiból.
Tűzszünetet sürgetett az orosz és a török elnök
Tűzszünet mielőbbi megteremtése és az összes fél érdekeit figyelembe vevő megállapodások kidolgozása mellett szállt síkra Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban - közölte a két vezető pénteki telefonbeszélgetéséről a Kreml sajtószolgálata.
Jól halad a mohácsi Duna-hídhoz kapcsolódó úthálózat építése
Az épülő mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó csaknem harminc kilométer hosszan létesülő utak kivitelezésével kapcsolatos projekt az ütemterveknek megfelelően halad, és elérte a 35 százalékos készültségi szintet - mondta az Építési és Közlekedési Minisztérium útépítésekért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Mohácson, sajtótájékoztatón.
Aláírták a törvényt! Nyugdíjasok 65 év felett akik érintettek
Sokakat felkavart a hír, hogy új szabályozás lépett életbe a magyar nyugdíjrendszerben, és a 65 év felettiek helyzete ismét reflektorfénybe került. A közösségi oldalakon és a sajtóban is gyorsan terjedtek a találgatások: változik a korhatár? Elveszhet valamilyen jogosultság? Szigorítás jön az időseknek? A valóság azonban ennél árnyaltabb – és sokkal fontosabb is azoknak, akik most készülnek nyugdíjba, vagy már betöltötték a 65. életévüket.
