Új „biztonsági övet” sürget az Allianz: fókuszban a városi közlekedés legkiszolgáltatottabb szereplői
A már létező vezetéstámogató technológiákkal a gyalogosokat, illetőleg kerékpárosokat sújtó teherautós balesetek egyharmada elkerülhető volna.
Új biztonsági övre van szükség: a súlyos és halálos kimenetelű közlekedési balesetek számának nullára csökkentése (Vision Zero) érdekében az Allianz konkrét intézkedéseket szorgalmaz.
A gyalogosok és a kerékpárosok hatékonyabb védelméért fogalmazott meg konkrét követeléseket a politikusok, az autógyártók és a flottaüzemeltetők felé az Allianz a 12. Allianz Motor Day alkalmából. A „Kicsik a nagyok ellen: hogyan kell jobban megvédenünk a legkiszolgáltatottabb városi közlekedőket?” tematika köré szerveződő eseményen kitüntetett figyelmet kaptak a gyalogosok, a kerékpárosok és a motorkerékpárosok, mivel ők a városi közlekedés legsérülékenyebb szereplői. Az őket érintő balesetek súlyosságát és számát egyebek mellett azzal lehetne mérsékelni, ha a gyártók komolyabb biztonsági felszerelésekkel látnák el a furgonokat és a teherautókat, illetve a sofőrök ténylegesen használnák a rendelkezésükre álló eszközöket.
Ehhez képest az Allianz Technológiai Központ (AZT) által kezdeményezett kutatás[1] arra a megállapításra jutott, hogy a nehézgépjárműveket vezetők többsége (az Egyesült Királyságban és Franciaországban 54 százalékuk, Németországban 50, Spanyolországban 48, Olaszországban pedig 47 százalékuk) gyakran vagy néha kikapcsolja a vezetéstámogató rendszereket arra hivatkozva, hogy azok „nem praktikusak”, „idegesítőek”, „feleslegesek”, vagy „olykor nem működnek megfelelően”.
Az EU 2050-re nullára akarja csökkenteni a halálos közúti balesetek számát
Az Európai Bizottság hivatalos célkitűzése az, hogy 2050-ben már ne forduljanak elő halálesetek az európai utakon. A Vision Zero elvárástól azonban még messze vagyunk. Tavaly mintegy 20 400 áldozata volt a közúti baleseteknek az Európai Unión belül, ami éves szinten csupán 1 százalékos csökkenés. Pedig a 2050-es célhoz – lineáris javulást feltételezve –18 százalékkal kellett volna mérsékelni a halálos kimenetelű közlekedési balesetek számát 2022 és 2023 között.
Az AZT szakértői szerint a balesetek fő gócpontjai Európában a városok: ezekben történik a halálos közúti balesetek mintegy 40 százaléka. Az áldozatok 70 százaléka kerékpárral vagy más kétkerekű járművel közlekedik, illetőleg gyalogos – gyakran gyermek vagy idős. Mindezek fényében a helyzet gyors és hathatós javításához érdemes a városi közlekedésre és annak leginkább kiszolgáltatott szereplőire összpontosítani.
Az AZT elemzése szerint kiemelt figyelmet igényelnek a csomagszállítók és futárszolgálatok által használt furgonok: ebben a kategóriában 20 százalékkal gyakoribbak a balesettel összefüggő kárigények, mint a hagyományos négykerekűek között, ráadásul az előbbiek nagyobb valószínűséggel okoznak személyi sérülést is. Emögött feltehetően a sofőrök időhiánya, a gyakori megállások, a városi környezetben történő manőverezés és a kiszállítás során használt digitális eszközök figyelemelterelő hatása áll.
Nincs új a nap alatt: a rendelkezésre álló technológiák is életeket menthetnek
Az sem mellékes szempont ugyanakkor, hogy noha a furgonok ugyanazokat a nagyforgalmú városi utakat róják, mint a személygépkocsik, mégsem szerelik fel őket annyi biztonsági rendszerrel, mint az utóbbiakat. Azzal együtt sem, hogy az EU 2. általános járműbiztonsági rendelete (GSR2) 2024 júliusától minden új járműre kiterjed, ráadásul ezek például a furgonok esetében nem elégségesek ahhoz, hogy megbízhatóan megelőzzék például a holtterekben történő ütközéseket a kerékpárosokkal vagy a gyalogosokkal.
Az AZT szakemberei szerint a furgonok és teherautók által okozott, gyalogosok és kerékpárosok által elszenvedett balesetek egyharmada elkerülhető lenne, ha ezeknél a gépjárműveknél is aktívan használnák a már létező technológiákat. Ilyen például a holttérfigyelő asszisztens aktív fékrásegítéssel, amely nem csupán detektálni képes a rossz helyen felbukkanó akadályt, hanem villámgyorsan közbe is tud avatkozni. De szintén javíthatják a sofőrök tájékozódási képességét a gyártók speciális tükrökkel vagy a vezetőfülke jobb kilátást biztosító kialakításával.
„Számunkra biztosítóként kiemelten fontos, hogy megoldást keressünk erre a problémára, hiszen az ilyen jellegű balesetek csökkentésével a közlekedés sérülékenyebb szereplői nagyobb biztonságban lennének, emellett a fuvarozó vállalatoknak is kifizetődő lenne, hiszen egy alacsonyabb javítási és állásidő-költséggel rendelkező flotta jóval hatékonyabban működtethető – mondta el Borbély Krisztián, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatóságának vezetője. Hozzátette: – Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen nemzetközi tapasztalataink és kutatásaink révén hatékonyan tudunk hozzájárulni a biztonságosabb közlekedés megteremtéséhez.”
A vezetéstámogató rendszer az új biztonsági öv
Az Allianz már 40 évvel ezelőtt is kampányolt az akkor még vitatott biztonsági övek kötelező használatáért. Klaus-Peter Roehler, az Allianz SE Igazgatósági tagja úgy véli, a Vision Zero eléréséhez „új biztonsági övre” van szükség. Ennek érdekében a 12. Allianz Motor Day-en az Allianz három konkrét követelést is megfogalmazott az autógyártók, a flottaüzemeltetők és a jogalkotók felé, hogy a városi közlekedésben leginkább veszélyeztetett csoportok nagyobb védelmet élvezhessenek:
1. Elsőként azt szeretnék elérni, hogy a furgonok és tehergépkocsik gyártói teljes mértékben használják ki a rendelkezésre álló vezetéstámogató innovációkat a balesetek megelőzése érdekében. Ezekben a kategóriákban legalább olyan erős biztonsági rendszerekre van szükség, mint az új személygépkocsiknál.
2. Felhívják továbbá az EU jogalkotóinak figyelmét, hogy a jelenlegi szabályozás korrekciójával a lehető leghamarabb tegyék kötelezővé az olyan aktív fékrendszerek meglétét az új járműveknél, amelyek azonnal vészfékezést indítanak a holttérben felbukkanó akadály észlelésekor, és ezeket állandóan legyen kötelező használni.
3. Végezetül az Allianz átfogó, az uniós adatvédelmi törvényben foglaltaknak megfelelő adatmegosztást sürget, hogy a biztosítók olyan kockázatalapú díjtételeket és ösztönzőket állapíthassanak meg, amelyek igazodnak a teherautókba és furgonokba szerelt és aktivált biztonsági rendszerekhez.
