Új egyensúlyt keres a kkv-szektor

Az előző negyedévben érdemi fordulat történt: 17 százalékponttal esett vissza azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a közterhek növekedésétől tartottak a következő egyéves időtávon. Ezzel a mutató 34 százalékra szelídült a korábban mért 50-60 százalék feletti csúcsokról. Az év harmadik negyedévére ugyanakkor valamelyest korrigált az érték: jelenleg a döntéshozók 43 százaléka számol a terhek emelkedésével, mely azonban még mindig jóval elmarad a választások előtti három évben mért részaránytól.

Ezzel párhuzamosan a járulékcsökkenést valószínűsítők köre az előző negyedévhez képest 8 százalékponttal morzsolódott le, így a döntéshozóknak már csak 11 százaléka számol ezzel a forgatókönyvvel – igaz ugyan, hogy ez még mindig kétszerese annak, amit a korábbi években mértek. A válaszadók egy másik meghatározó része, 40 százaléka nem számít a feltételek változásra a következő 12 hónapban.

A közterhek alakulása és annak vállalkozási teljesítményre gyakorolt hatása erősen megosztja a hazai döntéshozókat. Mindössze 12 százalékuk véli úgy, hogy a járulékok és adók alakulása pozitív lökést adhat a cégüknek – ez érdemi visszalépés az előző negyedévben mért 21 százalékos optimizmushoz képest. A válaszadók 41 százaléka szerint azonban a közterhek alakulása nem gyakorol érdemi hatást a működésükre, ami pontosan rímel azok arányára, akik egyáltalán nem is várnak elmozdulást a szabályozásokban. Ez 32 százalékról nőtt erre az értékre, miközben a kifejezetten negatív következményektől tartók aránya továbbra is - a korábbi 50 százalék feletti mértékhez képest – jóval alacsonyabb szinten, 34 százalékon áll. A cégvezetők 12 százaléka bizonytalan: ők egyelőre nem tudják megítélni, merre billenti majd vállalkozásuk jövőjét a változó adókörnyezet.

„A közterhek várható alakulása mellett számos olyan tényező van, amely miatt a kkv-szektor szereplőinek ébernek kell maradniuk. Az üzleti tevékenységük szempontjából a leginkább hátráltató tényezőknek a kereslethiányt, a jogszabályi környezetet, a munkaerő- és szakemberhiányt nevezték meg. Az infláció, a kapacitáshiány, az egyéb működési költségek növekedése és a külpiaci értékesítési problémák most kevésbé dominálnak a vállalkozások mindennapjaiban” – fűzte hozzá az eredményekhez Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.