Új közösségi ház épült Hódmezővásárhelyen

A közlemény szerint a közösségi házat Hódmezővásárhely legdinamikusabban fejlődő városrészében építették fel, ahol sok fiatal család él, és nincs fedett közösségi tér. Az egyszintes, nyeregtetős kialakítású, több mint 180 négyzetméteres hasznos alapterületű épület teljes egészében akadálymentesített. A beruházás kivitelezője az imrehegyi székhelyű Modus Vivendi Kft. volt.

A projekt részeként felújították három - a csúcsi, az újvárosi és a tarjáni - olvasókör épületét. Az akadálymentesítés mellett kicserélték az épületek elektromos hálózatát, a csúcsi olvasókör esetében energetikai korszerűsítés is történt, kicserélték a homlokzati nyílászárókat, a konvektorokat és leszigetelték a padlást is. Az olvasókörök korábban főként az idősebbek számára nyújtottak aktív kulturális és közösségi elfoglaltságot, azonban a projekt célja volt, hogy nyissanak a fiatalabb, kisgyermekes korosztály felé, így elvárás volt az épületek minél könnyebb fizikai megközelítése, az akadálymentesség és az esélyegyenlőség biztosítása - áll a közleményben. A projekt mintegy 136 millió forintból valósult meg.

A ma már országosan egyedülállóan széles körű olvasóköri hálózat a 19. század második felében jött létre Hódmezővásárhelyen. Az első olvasókört a városban Szametz András szűcsmester, egykori '48-as nemzetőr alapította 1869-ben. A civil szervezet a tagok művelődését, ismereteik bővítését, eszméik cseréjét és a közös szórakozást tűzte ki célul. Könyveket gyűjtöttek, újságokat járattak, tanfolyamokon vettek részt, együtt ünnepeltek és tartottak bálokat. Összejöveteleiket magánházaknál, iskolákban, később saját épületben tartották.

A 19. század végére Hódmezővásárhelyet már az olvasókörök városaként emlegették. 1950-ig, a kényszerű megszüntetésig belterületen 41, külterületen 67 olvasókör működött. A rendszerváltást követő években Hódmezővásárhelyen újjáalakultak az olvasókörök, a mai napig is csaknem húsz szervezet működik aktívan az alföldi városban.