Új lendületet kap a hazai ökoforradalom
Nagy István agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy teremtett világunk megóvása, és a fenntartható fejlődés közös célunk. Ebben a szellemben kell gondolkodnunk az agrárium és az élelmiszeripar jövőjéről, hiszen ez nemcsak számunkra, hanem a következő generációk számára is létkérdés. Hozzátette, 2010 és 2020 között hazánkban az ökológiai területek nagysága csaknem két és félszeresére növekedett, így jelenleg mintegy 300 ezer hektáron folyik ilyen termelés. A Rábcakapin, Németh István ökológiai mintagazdaságában tartott eseményen a tárcavezető hangsúlyozta: az ökológiai gazdálkodás ösztönzése és az ökológiai gazdálkodásba vont területek bővülése kiemelt célként jelenik meg a következő időszakban. Kifejtette, a 2021 és 2027 közötti években a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési támogatásaihoz a lehető legmagasabb, 80%-os társfinanszírozási mértéket biztosít a kormány. Ennek köszönhetően már az átmeneti időszak alatt is lehetőség nyílt arra, hogy 3 éves kötelezettségvállalási időszakot átölelő új ÖKO felhívást indítsunk el. Az új pályázatot jövő év január 1-jével induló hároméves kötelezettségvállalási időszakkal, 40 milliárd forint keretösszeggel hirdetjük meg – emelte ki a miniszter.
Az eseményen beszédet mondott Roszík Péter, a magyar gazdák tulajdonában álló, ellenőrző és ökotanúsítványt kiadni jogosult szervezete, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője. A szakember a miniszter szavait megköszönve kiemelte, hogy Magyarország világviszonylatban is a 10. helyen áll az újonnan ökológiai gazdálkodásba vont területek méretében, előttünk csak olyan, hatalmas területű országok állnak, mint például Brazília, Ukrajna, USA és India. Az uniós előirányzat most 25%-ra kívánja emelni az ökológiai módon művelt területek arányát, amit valóban csak üdvözölni lehet, nemcsak a bolygó jövője, hanem a magyar gazdálkodók, az agrárium egészének jövedelmezősége szempontjából is.
Roszík Péter rámutatott: nekünk, biogazdáknak fel szokták hánytorgatni, hogy az ökológiai termelés magasabb szakértelmet, és több kultúrában 20%-kal alacsonyabb termésátlagokat is jelent, ami igaz. Jelent ugyanakkor hosszútávon 0 közeli ökológiai lábnyomot, egészségesebb, vegyszermaradványoktól mentes élelmiszereket, jellemzően legalább 40-50%-kal magasabb kereskedelmi árakat és támogatási összegeket is. Ne gondoljuk, hogy a miénknél cseppet sem jobb adottságokkal rendelkező Ausztria véletlenül van a világelsők között a biotermesztésben mezőgazdasági területei 26%-ával. Az EU jelenleg is importra szorul a bioélelmiszerek területén, és a kereslet dinamikusan növekszik. Arról se feledkezzünk meg, hogy a biominősítésű ételek előállításához nemcsak termelésre, de feldolgozóiparra is szükség van. Az ökogazdálkodás terjedése kiemelkedő tempóban ösztönzi az innovációt, főként a bioracionális növényvédelmet és a precíziós gazdálkodást. Ma már például olyan robotok gyomlálhatják vegyszerhasználat helyett a szántóföldeket, amelyek munkája a kapálással egyenértékű.
Az idei pályázatok kiemelten támogatják azokat, akik most akarnak átállni a biogazdálkodásra. Ez ugyanis a legnehezebb 2-3 éves időszak egy ökotermelő életében, hiszen az előírásokat már be kell tartani, de a termény még nem értékesíthető biojelöléssel. Mert ne felejtsük el, hogy öko módon termelni lehet, de az előnyök érvényesítéséhez ezt a teljesítményt tanúsíttatni is kell. Bármilyen mértékű fejlődés jön, felkészülten és örömmel várjuk. Infrastruktúránk, tudásunk, ellenőrzési kapacitásaink ki tudják szolgálni a tervezett bővülést ‒ zárta szavait Roszík Péter.
