Vakcinák - a neten terjedő téves információk komoly kárt okoznak

„Amennyiben egy vakcinával 40 százalékban megelőzhető lenne az időskori demencia, akkor beadatnák-e az oltást? Ha a kérdésre igen a válasz, akkor érdemes felvenni az influenza elleni védőoltást!” - ezzel a gondolattal indult az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) és a Vaccines Europe szervezet keddi, budapesti konferenciája, amely napjaink egyik kiemelt egészségügyi kérdését, a vakcinák helyzetét vizsgálta nemzetközi és magyar szakemberek részvételével. 

Korosztályos szakadék

„A demenciára vonatkozó kérdés jól ráirányítja a figyelmet arra, hogy felemás a vakcinák megítélése a lakosság körében, pedig a tudományos érvek és eredmények egyértelműek” - mondta dr. Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója. Az eseményen elhangzott, hogy a magyarországi tapasztalatok szerint generációs szakadék van a különböző korosztályok között. Az idősebbek nyitottabbak a vakcinákra, a fiatalok már kevésbé. Ebben szerepe van annak is, hogy a fiatalabbak sokszor nem szakemberektől szerzik be az információkat, és az interneten terjedő hamis hírek alapján alkotnak téves képet a vakcinákról és azok hatásairól. Gyakori például, hogy jobban fél valaki az oltásoka mellékhatásától mint magától a betegségtől, amely ellen az oltás védelmet ad. Az viszont összességében kedvező, hogy kevesen vannak azok, akik abszolút vakcinaellenesek: a hezitálók ugyanis még meggyőzhetőek. Az ellenzők hangosak, de szerencsére a többség hisz a tudományban.

A hatóságok kiemelt feladatai közé tartozik világszerte az edukáció, az ajánlások publikálása és a hatékony tájékoztatás. Ebben a hatóságok mellett az emberekkel, betegekkel közvetlen és gyakori kapcsolatban álló háziorvosok és gyógyszerészek szerepe is kiemelkedő, amely szerep a patikai vakcinációval tovább erősíthető lenne.  

1 euróból 4 euró, 1 euróból 19 euró érték

A konferencián elhangzott az is, hogy a kötelező, jellemzően gyerekkorban beadott oltások mellett fontos szerepük van a tinédzser vagy felnőtt korban felvehető oltásoknak is, így például elérhető HPV-elleni védőoltás vagy éppen az influenza elleni vakcina is. A nem kötelező oltássokat ma még kevesen adatják be maguknak. A szakértők szerint problémás az is, hogy ellentétes információkkal szembesülnek például az állapotos nők. Mást hallanak a nőgyógyászuktól, mást a háziorvosukól, így nem csoda, ha nem feltétlenül tudnak dönteni egy-egy vakcina beadatásáról. 

„Kulcskérdés a megelőzés, a betegségteher csökkentése, és a hatékony egészségügyi rendszer - ezekben pedig fontos szerepe van a vakcináknak” - emelte ki Szalóki Katalin, a szakemberek véleményét tolmácsolva. Elég csak arra gondolni, mekkora sokkot jelentett koronavírus-járvány az egészségügyi rendszereknek. Az AIPM tagvállalatainak is az az egyik legfontosabb célja, hogy hatékonyabb legyen a prevenció, és minél több betegséget megelőzni, ne pedig kezelni kelljen. 

„Ebben a kérdésben az állam szerepe is kiemelkedő, érdemes lenne beruházni ezen a téren. A megelőzés ugyanis hosszabb távon megtérülő befektetés, hiszen később enyhíti az egészségügyi rendszer terheit és csökkenti a kapcsolódó kiadásokat” - tette hozzá a szakember. Az élethosszig tartó immunizációval a vakcinák és egyéb készítményeknek köszönhetően jelentősen csökkenthető lenne az egészségügyi rendszerek leterheltsége, ez pedig a közvetve mérsékelné az állami és lakossági kiadásokat. 

Egy idei kutatás szerint a felnőttek immunizációja 1 euróra vetítve akár tizenkilenszeres megtérülést is eredményezhet. Ez is arra utal, hogy a vakcinák megfelelő használata a megelőzésben kiemelkedő mértékben járul hozzá az egészségesebb társadalomhoz és a jövőben esetlegesen felmerülő járványok visszaszorításához.

A konferencia előadói: 

Sibilia Quilici, a Vaccines Europe ügyvezető igazgatója; Dr. Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója; Almer Kitti, népegészségügyért felelős szakdiplomata, Magyarország Európai Unió Melletti Állandó Képviselete; Dr. Bidló Judit, egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára, Belügyminisztérium; Dr. Galgóczi Ágnes, Nemzeti Népegészségügyi Központ; Dr. Mészner Zsófia, Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet; Mariano Votta, az Active Citizenship Network igazgatója; Péterné Dr. Horváth Veronika, Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ; Dr. Süle András, korábbi elnök, Európai Kórházi Gyógyszerészek Szövetsége, klinikai főgyógyszerész; Marleen Haems, a flamand gyógyszerészhálózat (VAN) főigazgatója.