Valójában nem is lassít az MNB
Az utóbbi hetekben a jegybanki kommunikációban a mai döntés előkészítése zajlott: a korábbi ütem felével haladt ma tovább az alapkamat emelése. A mai kamatdöntés megfelelt a várakozásunknak, illetve a piaci konszenzusnak. Az alelnök elmondása szerint a jelenleg effektív egyhetes betéti ráta szintje a korábbi ütemben, azaz 30 bázisponttal emelkedik majd csütörtökön (így 6,75%-on állhat majd) majd júniusban eléri a 7%-ot. A két ráta azonos szintre emelése továbbra is kiemelt cél, és az év második felében mehet végbe.
A sajtótájékoztatón a jegybank alelnöke azt is elmondta, hogy becslésük szerint a szokásostól merőben eltérő átárazások miatt májusban az éves infláció 10,5% körül alakulhatott. Emellett üdvözölte a múlt héten bejelentett kiigazítási csomag kiadáscsökkentő szegmensét, ami előre tekintve inflációt mérséklő hatással bírhat. A gazdaság teljesítménye továbbra is erős: a második negyedév első felében is közel 8%-kal nőhetett a bruttó hazai termék volumene.
A kamatemelések tovább folytatódnak az év második felében is. A jegybank havi szinten értékeli a helyzetet és hozza meg kamatdöntését, melyhez az inflációs kilátások mellett a kockázati környezet és az EU-val zajló vita alakulását is figyelembe veszik. A közlemény szokásos zárása szerint a „Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.” Ennek megfelelően a jegybank szerint a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt.
A jegybank továbbra is nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon – ezek között is kiemelten a swappiacon – és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Ezen cél megvalósítása érdekében az MNB június elejétől ismét aktívan használja a devizalikviditást nyújtó swapeszközét. Az aktív piaci jelenlét révén a negyedév végén esetlegesen jelentkező swappiaci feszültségek kezelésével a jegybank erősíti a monetáris transzmisszió hatékonyságát, ezen keresztül támogatva az árstabilitás elérését és fenntartását.
A szigorítási ciklus az év második felében a ráták újbóli találkozását követően is folytatódhat és várakozásunk szerint az elsősorban a rövid kamatokat befolyásoló irányadó kamatláb emelése vélhetően 8% körül tetőzhet majd az év végén a mostani információk alapján. Mindemellett a forint sérülékenysége, a háború bizonytalan kimenetele, valamint a jogállamisági mechanizmus rövidtávon továbbra is extra kockázati tényezőt jelent és ezek kedvezőtlen alakulása felülírhatja a jelenlegi forgatókönyveket. (Nagy János, makrogazdasági elemző, ERSTE Bank)
