Vége az óraállítgatásnak! Elköszönünk a téli és nyári időszámítástól
2024. 09. 27. 02:25
Európa lakossága évtizedek óta megszokta, hogy évente kétszer, tavasszal és ősszel, átállítja az órákat.
Ez a szokás azonban hamarosan a múlté lesz, miután az Európai Unió az elmúlt években komoly döntést hozott annak eltörléséről. Az óraállítás rendszerét eredetileg az energiatakarékosság és a napfény jobb kihasználása érdekében vezették be, de mára egyre inkább kétségbe vonják annak előnyeit, különösen az egészségre és az emberi bioritmusra gyakorolt hatások miatt.
Az óraállítás története
Az óraállítás ötletét először Benjamin Franklin vetette fel a 18. században, aki azt javasolta, hogy az emberek jobban kihasználhatnák a nappali órákat azáltal, hogy igazodnak a napkelte és napnyugta időpontjaihoz.
Modern formájában azonban az óraátállítást Németország vezette be 1916-ban, az első világháború alatt, hogy energiát takarítsanak meg. Később más európai országok is átvették ezt a gyakorlatot, és az 1980-as években már az egész Európai Unióban egységesen alkalmazták.
Az óraállítás eltörlésének kezdeményezése
Az évek során egyre többen tiltakoztak az óraállítás ellen, mert az orvosi kutatások szerint a hirtelen időeltolódások megzavarják az emberek bioritmusát, alvásproblémákat okoznak, és növelik a balesetek számát a változást követő napokban.
Egy 2018-as uniós felmérésben a válaszadók 84%-a szavazott az óraátállítás eltörlésére. Ennek nyomán 2019-ben az Európai Parlament megszavazta a szezonális óraállítás megszüntetését, de az implementációs döntéseket a tagállamokra bízta.
A tervek szerint az egyes országok dönthetnek arról, hogy állandóan a nyári vagy a téli időszámítást kívánják-e fenntartani. Azonban a COVID-19 világjárvány és más geopolitikai események, mint például a Brexit és az ukrajnai háború, hátráltatták a tárgyalások véglegesítését.
Mikor várható a változás?
Bár a parlamenti döntést 2021-re tervezték, a konkrét dátum az óraállítás eltörlésére jelenleg is bizonytalan. Az EU hivatalos tárgyalásai még folyamatban vannak, és a végleges megállapodás várat magára.
Így 2024-ben még biztosan megtörténik az óraállítás március végén és október végén. Az óraállítgatás végleges eltörlése egyelőre a jövő zenéje, és még nem áll rendelkezésre egyértelmű, végleges időpont.
IDE kattintva írtuk meg, hogy mikor kell az órákat 2024 őszén átállítani a téli időszámításra.
Idén mérsékelt növekedés várható erős forint mellett, de a következő évektől a hiány is csökkenésnek indulhat
A vártnál kedvezőbb első negyedéves GDP-adat ellenére a magyar gazdaság növekedése idén visszafogott lehet, miközben az infláció tartósan a toleranciasávban maradhat. A gazdasági kilátásokat érdemben javítja, hogy 2026 második negyedévében megállapodás született mintegy 16 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításáról, amely középtávon támogathatja a beruházásokat és a növekedést. Az erős forint, az enyhülő infláció és a magas nominális kamatszint együttese teret adhat a monetáris lazításnak, míg a költségvetési hiány a következő években fokozatosan csökkenhet – derül ki az MBH Elemzési Centrum legfrissebb Makrogazdasági Kitekintőjéből.
Ismét az elektromos autók lettek a legdrágábbak a használtautó-piacon
Megjelent a Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, májusi közös statisztikája. Az adatok alapján több, mint egy év után újra az elektromos autók lettek a legdrágábbak a magyarországi használtautó-piacon, ezzel a hibrid-elektromos árolló ismét nyílni kezdett. A teljes kínálatot vizsgálva az átlagár gyakorlatilag megegyezik a tavaly májusival, a legolcsóbb szegmens azonban tovább zsugorodott, a meghirdetett benzines autók pedig egyre fiatalabbak.
Németország USDC-alapú segélyfizetéseket tesztelt Szíriába az Algorand hálózatán
Németország új szintre emelné a blokklánc-alapú humanitárius kifizetéseket: a német külügyminisztérium egy pilotprojektben USDC stabilcoin segítségével tesztelte, hogyan lehet gyorsabban, olcsóbban és átláthatóbban segélypénzeket eljuttatni Damaszkuszba. A kísérlet az Algorand blokkláncát használta elszámolási rétegként, az eredmények pedig jelentős költségcsökkenést és drámai gyorsulást mutattak.
Felszámoltak egy ukrán-magyar gyógyszerhamisító bűnszervezetet
A nyomozók felszámoltak egy ukrán-magyar gyógyszerhamisító bűnszervezetet; 830 millió forint vagyont foglaltak le öt gyanúsítottól, akik közül négyet a bíróság letartóztatott, míg egynek bűnügyi felügyeletét rendelte el - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) csütörtökön a police.hu oldalon.
A családtámogatások nyertesei és vesztesei: ezt mutatják a számok
A magyar családok reáljövedelme 70 százalékkal nőtt 2010 óta - a GKI elemzése szerint azonban a növekedés kettészakította az országot: a többgyerekesek átlag fölé kerültek, a gyermektelen és egygyerekes családok viszont továbbra is az átlagos életszínvonal alatt élnek.
Hyperliquid és Paradigm: túl szigorú lehet a GENIUS törvény AML-szabályozása
A Hyperliquid Policy Center és a Paradigm szerint az amerikai pénzügyminisztérium jelenlegi stabilcoin-szabályozási tervezete túl nagy terhet rakna a kibocsátókra, különösen a DeFi-piacokon. A két kriptoipari szereplő arra figyelmeztet, hogy a túl szigorú AML-előírások akár ki is szoríthatják az amerikai szabályozott stabilcoinokat a decentralizált pénzügyi ökoszisztémából.
Kettős felhasználású infrastruktúra-beruházások európai modelljei – tanulságok Magyarország számára
Az európai NATO‑szövetségesek által alkalmazott kettős felhasználású infrastruktúrafejlesztési modellek jól bevált, gyakorlatban tesztelt megoldásokat kínálnak Magyarország számára is. A kettős felhasználású – azaz egyszerre polgári és katonai célokat szolgáló – infrastruktúra‑fejlesztések egyre meghatározóbb szerepet töltenek be Európában, és a hangsúly mára nem csupán a védelmi vállalások mértékén, hanem azok gyakorlati megvalósításán van. Györfi-Tóth Péter, a DLA Piper Hungary Partnere, Projekt és Restrukturálási csoportvezető, Romsics Viktor, az iroda ICT szektorának vezetője és Hajtó Balázs, a Projektfejlesztési csoport ügyvédjelöltje mutatják be a releváns európai megvalósítási modelleket és az azokból levonható, Magyarországra is alkalmazható tanulságokat.
Bővülő közlekedési és parkolási lehetőségekkel készül a nyári szezonra a Budapest Airport
Több mint 7000 parkolóhellyel és közel 90 elektromos töltőponttal várja az utasokat idén nyáron a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. A VINCI Airports hálózat részeként működő Budapest Airport több fejlesztéssel és kapacitásbővítéssel támogatja a repülőtér megközelítését és az utasforgalom gördülékeny kezelését. Az üzemeltető azt javasolja az utasoknak, hogy indulás előtt tájékozódjanak a Budapest Airport weboldalán a közlekedési és parkolási lehetőségekről.
Nem az ár, hanem a rugalmasság jelenti a magyar célgépgyártók versenyelőnyét
A sebesség és a precizitás hazai fellegvárában, a Hungaroringen mutatkozott be a magyar célgépgyártás idei mezőnye. A Magyar Ipari Célgép Nagydíj 2026-os pályázatai azt mutatták meg, hogy a hazai ipari fejlesztések jelentős része nem elvont technológiai koncepciókból, hanem nagyon is gyakorlati termelési problémákból születik.
A kripto az amerikai választások egyik kulcstémája lehet
A digitális eszközök szabályozása, a pénzügyi adatvédelem és a kriptopiaci innováció egyre erősebben jelenik meg az amerikai választási kampányban. Egy friss közvélemény-kutatás szerint két év alatt megduplázódott azoknak a választóknak az aránya, akik a kriptovalutákat fontos politikai kérdésnek tartják.
Kismértékben emelkedtek a fejlett piaci hosszú hozamok, kissé gyengültek a régiós devizák
Az infláció májusban a vártnak megfelelően 4,2%-ra emelkedett az USA-ban, a maginfláció pedig 2,9%-ra. Emellett nőtt a közel-keleti feszültség is, miután Irán több térségbeli országra is csapást mért, így az olajárak 2%-kal emelkedtek. A kötvényhozamok pár bázisponttal feljebb araszoltak, a tízéves amerikai 4,55, a német 3,07% környékére. Az EURUSD alig mozdult, 1,155 körül a jegyzés.
Csökkentek tegnap a tengerentúli indexek Trump elnök éles hangvételű nyilatkozata után
Az amerikai részvénypiacok szerdán jelentős eséssel zártak, miután Donald Trump elnök éles hangvételű nyilatkozatokban jelezte, hogy az Iránnal folytatott tárgyalások túl sokáig húzódnak, és további katonai lépéseket helyezett kilátásba. A piaci hangulatot tovább rontotta, hogy az amerikai hadsereg kedden csapást mért iráni célpontokra, miután egy amerikai katonai helikopter lelövéséért Teheránt tették felelőssé. A befektetők körében nőtt a bizonytalanság a konfliktus eszkalációjának kockázata miatt, ami különösen az energiaárak kilátásait teszi érzékennyé.
Vegyesen zártak tegnap az európai indexek, miközben fennmaradt az iráni háborúval kapcsolatos bizonytalanság
Volatilis kereskedést követően vegyesen zártak az európai részvénypiacok szerdán, miközben a befektetők az USA és Irán közötti feszültségek újbóli erősödését, valamint az Európai Központi Bank közelgő kamatdöntését árazták. A pán-európai Stoxx 600 index végül 0,08%-os enyhe csökkenéssel zárt, sorozatban a negyedik negatív napját könyvelve el. A közel-keleti helyzet ismét a befektetői figyelem középpontjába került: a Brent olaj ára 93 dollár közelében stabilizálódott, miután az USA és Irán között áprilisban megkötött tűzszünet óta az egyik legjelentősebb incidens történt. Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy Irán „túl sokáig húzta a tárgyalásokat”, míg Teherán a diplomáciai kapcsolatok újragondolását helyezte kilátásba. Piaci értékelések szerint ugyanakkor egyelőre inkább elszigetelt incidensekről, semmint a konfliktus szélesebb eszkalációjáról van szó.
Gyengült csütörtök reggelre a forint
A forint 0,2 százalékkal gyengült a főbb devizákkal szemben csütörtök reggelre az előző délutáni jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az elektromos járművek villanyozhatják fel az autólízing szektort
Vánszorog a hazai autólízing piac, miközben az ügyfelek árérzékenyebbé és óvatosabbá váltak – mutat rá a Cofidis iparági szakemberek megkérdezésével készült gyorsfelmérése. A szektor egyszerre készül a gazdasági bizonytalanságra és az elektromos autók térnyerésére, amiben sokan a jövő egyik legnagyobb üzleti lehetőségét látják. A lízingcégeknél a megkérdezettek arra számítanak, hogy a finanszírozói mellett a szolgáltatói szerepük is egyre inkább erősödni fog.
Feleannyi emberrel is működhet a rakodás egy új magyar rendszerrel
A magyarországi raktározási és gyártási szektor egyik legnagyobb stratégiai kockázatává vált mára a munkaerőhiány és a manuális folyamatok rugalmatlansága. Míg az elmúlt évtizedben az olcsó munkaerő fenntartható alternatívát kínált a gépesítéssel szemben, a 2024–2026-os időszak szabályozási és piaci környezete kényszerpályára tette a hazai cégeket. Az automatizálás, a technológiai fejlesztés az üzletmenet folytonosságának kulcsa.
Megállt a lakbérek drágulása, csökkent a kiadó lakások száma
A stabilizálódás jeleit mutatják a fővárosi lakbérek, miközben a kiadó lakások száma csökkent. A VI. kerületben ugyanakkor megdobta a kínálatot az Airbnb-tiltás, de a befektetőknek, lakástulajdonosoknak érdemes figyelniük arra is, hogy adott esetben olyan tényezők eredményeznek magasabb bérleti díjakat, mint a panorámás kilátás, vagy a teljesen megújult környék.
Júniusban 500 milliárd forintos keretben megnyílnak az energetikai uniós pályázatok
Júniusban 500 milliárd forintos keretben megnyílnak az energetikai uniós pályázatok áramhálózati és okosmérős fejlesztésekre, ez azt jelenti, hogy végre érdemi forrás jut a magyar villamosenergia-rendszer korszerűsítésére - közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán szerdán.
