Véget ér a tavi viharjelzési szezon
A szolgálat egyik legfontosabb feladata az állampolgárok élet- és vagyonvédelmét szolgáló veszélyjelző rendszerek fenntartása, üzemeltetése. Ezek egyike a Balatont, a Velencei-tavat és a Tisza-tavat magában foglaló tavi viharjelzés - írták. A vihar-előrejelző szolgálatot - amelyben a viharjelzést és a riasztást az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság fényjelző rendszere biztosítja - április 1-jétől október 31-ig működtetik - közölték.
Az idei viharjelzési szezon első hat hónapja a Balaton keleti medencéjében átlagosan szeles, míg nyugaton gyengébben szeles volt. A Balatont és térségét öt erős (legalább 90 kilométer/órás szélsebességű) vihar érte el, júniusban kettő, júliusban három alkalommal. Az erős viharok a parti állomásokat négy alkalommal érintették, míg egy alkalommal csak a tóban elhelyezett platformon mértek 90 kilométer/óra fölötti szélsebességet. Ekkor a Keszthelyi medencében elhelyezett műszer a szezon legerősebb viharát regisztrálta 107 kilométer/órával, ami június 8-án vonult át egy szupercellás zivatar kíséretében. A parti állomások közül a balatonőszödi mérte a legerősebb szelet (104 kilométer/órát), amely július 1-jén egy hidegfront átvonulása nyomán jött létre.
Az átlagos szélsebességeket tekintve tavainknál a július volt a legszelesebb hónap, míg a május a sokéves átlagnál jóval kevésbé volt szeles - írták.
Idén az első és másodfokú viharjelzések összesített fenntartási ideje a Balatonnál nem érte el a szezon teljes hosszának 35 százalékát. A Velence-tónál ez az érték 20,5 százalék lett (körülbelül 1052 óra). A hét hónapos viharjelzési szezon kezdete óta (2005) a középső és keleti medencében, valamint a Velencei-tónál ez volt a második legrövidebb fenntartású szezon, míg a nyugati medencében az első lett - tették hozzá.
A másodfokú viharjelzésekben fenntartott órák a Balatonnál a teljes időszak kevesebb mint 10, a Velencei-tónál 4 százalékát (203,5 óra) tették ki. Másodfokú viharjelzésekre a nyugati medence kivételével 2005 óta az eddigi legrövidebb ideig volt szükség, ami egyebek között a szél, illetve a viharok szempontjából különösen eseménytelen októberi és májusi időjárásnak köszönhető.
Az első- és másodfokú viharjelzések fenntartására legrövidebb ideig a Tisza-tónál volt szükség: az elsőfokú viharjelzés 749,5 órát, a másodfokú viharjelzés 172,5 órán át volt érvényben, vagyis a teljes fenntartási idő nem érte el az 1000 órát. Ezekkel az értékekkel az eddigi szezonok sorában a második legalacsonyabb fenntartású lett a 2022-es év.
A hőmérsékleti viszonyokról azt írták, április a szokásosnál mintegy 1,5 fokkal hűvösebben alakult, majd májustól augusztusig az átlagosnál melegebb időszak következett. A szeptemberi átlaghőmérséklet a Balatonnál megfelelt az 1991-2020-as évek átlagának.
A nyári hónapok középhőmérséklete Siófokon 23,9, Keszthelyen 22,1 Celsius fok lett, amely legalább 1,5 fokkal meghaladta a sokéves átlagot. A hőségnapok (amikor a hőmérséklet maximuma meghaladja a 30 fokot) száma a Balaton nagyobb részén 36 nap, míg a kisebb vízfelületű Velencei-tónál 41 nap volt.
A csapadék a szezon folyamán egyenetlen elosztásban hullott: a legszárazabb hónap az október, a július, a május és az augusztus volt. A nyári hónapok közül egyedül júniusban mértek az átlagot elérő, vagy azt meghaladó mennyiségű csapadékot, de júliusban az elvárt havi csapadékösszeg fele, keleten csak egyharmada hullott.
Megjegyezték, hogy a magyarországi nagy tavak időjárásáról az idei szezonban is részletesen lehetett tájékozódni a meteorológiai szolgálat honlapján, a folyamatosan frissülő www.met.hu/idojaras/tavaink linken.
Sokan használták a viharjelzést és az időjárási helyzetet folyamatosan követő, ingyenesen letölthető OMSZ Meteora mobilalkalmazást is - olvasható a közleményben.
