Felmérés: a fiatalok 35 százalékának van lakásterve
A fiatalok több mint harmada tervez lakáscélú beruházást
A fiatal lakosság 35 százalékának van lakásterve, közülük 27 százalék 1-2 éven belül, további 26 százalék 2-4 év, 30 százalékuk 4-8 év távlatában valósítaná meg elgondolásait – derül ki a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. legfrissebb, 18-35 éves korcsoportot érintő stratégiai kutatásából. (Országos, reprezentatív minta, 2013. márciusi adatgyűjtés.) A megkérdezettek ötödének azért nincs terve, mert vagy elégedett a jelenlegi helyzetével, vagy épp a közelmúltban hajtotta végre lakáscélú terveit, 19 százalék távolinak tartja a lakáscéljai megvalósulását, 26 százalék anyagilag nem engedheti meg magának.
Konkrét célok
A fiatalabb korosztályok által leggyakrabban említett cél az első lakás/ház vásárlása, amelyet a lakástervekkel rendelkezők 52 százaléka jelölt meg. Mintegy feleannyian – 28 százalék – lakás/házfelújítást tervez, míg 10% említette a cserét, illetve 6-6% az energiatakarékos beruházásokat és az építést. (Több választ is megjelölhettek a megkérdezettek).
Lakás-, jövedelmi és megtakarítási viszonyok
A fiatalok 45 százaléka lakásban, 55 százaléka házban él. Többségük – 47 százalék – a szülőkkel él együtt, 11 százalékuk lakást bérel. A teljes minta szerint a megkérdezettek 71 százalékának van önálló jövedelme, 16 százalékuk önálló jövedelemmel nem rendelkező diák. Nagyobb hányaduknak – 62 százalék – jelenleg nincs semmiféle megtakarítása. A teljes mintából 10 százaléknak van lakás-előtakarékossági szerződése valamely szolgáltatónál, míg a konkrét lakáscéllal rendelkezők között ez az arány jóval magasabb, 19 százalék.
Finanszírozás és vállalható megtakarítás
A finanszírozásra vonatkozó kérdésekben a családjára támaszkodik, vagy legalábbis tőlük vár segítséget a fiatalok jelentős része, azonban még náluk is többen számítanak arra, hogy önerőből és külső forrásból tudják majd megvalósítani álmaikat. Azonban az, hogy ez utóbbi két lehetőséget pontosan hogyan képzelik el, még elég változatos képet mutat. Az önerő megteremtése a legkritikusabb pont a lakástervek kapcsán, ennek a kérdésnek a megoldása egyelőre a legnagyobb kérdőjel a korosztály számára.
Nézzük mindezt számokban! A 18-35 éves korosztály 49 százaléka önerőt is igénybe szeretne venni a beruházás finanszírozásához, ebből 19 százalék kizárólag önerőre épít; 38 százalékuk említett családi segítséget, külső forrást pedig 40 százalék vonna be a lakástervekkel rendelkezők közül. Ez utóbbiból 24 százalék hitelfelvételt említett, míg 19 százalékuk a lakás-előtakarékosságot is választaná. A teljes minta mintegy 75 százalékának nincs félretehető pénze, a takarékoskodni tudók körében a félretehető összeg havi átlagban 9 529 forint.
A teljes mintában a legjellemzőbb összegek havi 3 és 10 ezer forint között alakulnak (18 százalék). A konkrét lakáscéllal rendelkezők körében azonban jóval kevesebben jelezték – 51 százalék –, hogy nincs megtakarításra elkülöníthető pénzük, s ebben a körben a magasabb összegű – 10-20 ezer forint közötti – havi megtakarítást vállalni képesek száma is nagyobb – 12 százalék –, míg a 3 és 10 ezer forintot megtakarítani képesek aránya egészen jelentős, 32 százalék.
Akadályok, nehézségek
A fiatalok lakásterveik megvalósításának legnagyobb akadályát az önerő megteremtésében látják, ezt a lakástervvel rendelkezők 48 százaléka említette, míg a második legnagyobb kockázati tényező a munkahely elvesztésétől való félelem, amelyet 28 százalék említett, a rossz gazdasági helyzetet 13, a magas kamatokat csupán 3 százalék említette a márciusi felmérés során.
Tájékozódás
Ha a lakástervekkel rendelkező fiatalok maguk szeretnének tájékozódni, minden szakmai forrást megelőzően az ismerősöktől, kollégáktól, barátoktól, rokonoktól igyekeznek információkat szerezni. Csaknem hasonló arányban említették a pénzintézeti fiók ügyintézőjénél történő tájékozódást, míg a harmadik leginkább jellemző válasz az internetes összehasonlító oldalak felkeresése volt.
Az öt leggyakoribb tájékozódási forrásban a televízió és a pénzintézet üzletkötője/tanácsadója szerepelt. De számottevő volt a szolgáltató saját weboldalának említése, az internetes sajtó és az internetes blogok-fórumok világa is, míg a független pénzügyi szolgáltatókhoz egészen csekély számban fordulnak információért.
