A zöldség-gyümölcs ágazat 160-180 milliárd forintos beruházást igényel
Ledó Ferenc szerint a magyar termelők csak a minőségi áru előállításával lehetnek versenyképesek a kisebb és nagyobb piacokon egyaránt. Ehhez pedig technikai, technológiai fejlesztésekre van szükség az ágazatban működő sok gazdálkodónál, gazdaságban. Ezért 2022-ig mintegy 160-180 milliárd forintos fejlesztési forrásra van szükség ahhoz, hogy a magyar termékek versenyképesek legyenek az európai és a világpiacon egyaránt. Hozzátette: az alapanyag-termelésben mintegy 100-120 milliárd forintos, míg a feldolgozás területén további mintegy 60 milliárd forintos befektetésre van szükség.
A FruitVeB elnöke úgy vélte: nagy összegű befektetések szükségesek ahhoz, hogy az ágazat stratégiai fejlesztési tervében megfogalmazott nagyarányú mennyiségi növekedés elérhető legyen a magyar zöldség-gyümölcs szektorban. A 700 ezer és 1 millió tonna körüli mennyiségi növekedést lehetővé tévő fejlesztések finanszírozása mintegy fele-fele arányban történhetne uniós és nemzeti forrásból. Mindez lehetővé tenné, hogy növekedjen az élelmiszerbiztonság, emelkedjenek a hozamok és tovább javuljon az áru minősége, a termesztés hatékonysága.
A tervezett fejlesztések garanciát adnának arra, hogy egy tisztességes, a gazdálkodók működését és megélhetését biztosító nyereség képződjön az ágazatban a következő években - mondta. Ledó Ferenc emlékeztetett: ahhoz, hogy a magyar termékek piacképesebbek legyenek, növelni kell a termékek feldolgozottsági szintjét, azokat nagyobb hozzáadott-értékkel kell előállítani, piacra vinni. Ehhez adhat segítséget az a kormány által bejelentett fejlesztési forrás, amelynek keretében mintegy 300 milliárd forintot szánnak a magyar élelmiszeripar fejlesztésére.
Ebből a forrásból a magyar zöldség-gyümölcs ágazat mintegy 10-15 százalékot szeretne felhasználni. Elmondta még: a múlt évben a zöldség-gyümölcs ágazat teljesítménye meghaladta az átlagosan szokásos 2,5 millió tonnás mennyiséget, és így 2014-ben csaknem elérte a 3 millió tonnát. Ebből a mennyiségből mintegy 1,1-1,2 millió tonna volt a gyümölcstermés, a fennmaradó mennyiséget, 1,7-1,8 millió tonnát pedig a zöldségtermés tette ki. A termésnövekedés a kedvező időjárásnak volt köszönhető, amely főként a gyümölcstermést növelte meg, elsősorban az almánál és meggynél.
