OECD-jelentés: Ez a helyzet a magyar oktatásban
A kedden megjelent jelentés fokozott figyelmet fordít a szakképzésre. A tanulmány kiemeli, hogy Magyarországon a szakképző iskolákban (a korábbi szakközépiskolákban) tanulók mindegyike vállalati környezetben megvalósuló gyakorlati oktatásban részesül. A munkahelyen végzett gyakorlati képzésben részt vevők 100 százalékos mutatója többszörösen felülmúlja az OECD országok 34 százalékos átlagát. Hasonló értéket Dánia, Hollandia, Írország és Lettország esetében rögzít a dokumentum.
Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár elmondta: "a kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve 2010 óta számos intézkedést tett a duális szakképzés elterjesztése, megerősítése érdekében. A szakképzés teljes körű átalakításának köszönhetően az OECD átlagnál jelentősen jobb, nemzetközi színtéren is előremutató eredményt értünk el a 3 éves képzésben. A cél a magyar duális szakképzési modell továbbfejlesztése a technikumokban, ami a tavaly márciusban elfogadott Szakképzés 4.0 Stratégiának is kiemelt fejlesztési területe."
A jelentés kitér a szakképesítéssel rendelkező fiatal felnőttek foglalkoztatottsági arányára, amely Magyarországon 84 százalék, 8 százalékponttal több az általános középfokú végzettséget bírókénál.
Hányast kapnál irodalomból, ha 8. osztályos lennél? Teszteld tudásod ITT!
Az elemzés a pedagógusok és oktatók bérével is foglalkozik, amely Magyarországon jelentősen nőtt az elmúlt évtizedben. Idén júliustól átlagosan 30 százalékkal emelkedett a szakképzésben dolgozó 32 ezer pedagógus bére, és szeptembertől általános tanévtől ösztöndíjat kapnak a tanulók. A teljesítményalapú, motiváló bérezési rendszer és rugalmas foglalkoztatás bevezetése az eddiginél is több vállalati szakembert vonz majd a szakképzésbe.
A szakképzés megerősítésének célja, hogy minden magyar fiatal a vállalkozások igényeihez igazodó készségekkel, kompetenciákkal felvértezve kerüljön ki az iskolarendszerből, így tisztességes munkával versenyképes jövedelemhez, biztos jövőhöz juthasson.
