Kopits: összetett válságkezelés kell
Ez csupán néhány kulcsfontosságú elem, amelyet minden megoldási tervnek tartalmaznia kell, jóllehet az egyes szempontok súlya nem kötött - mondta Az euróválság: együtt maradni, vagy szétesni című előadásában. Hozzátette, hogy aligha oldja meg a válságot bármilyen megoldási kísérlet, amely nem tartalmazza ezeket az elemeket.
Kopits György elmondta: alapvető különbség a mostani válság és korábbi krízisek között, hogy a mostani több országot érint. Korábban az egy-egy országot érintő válságokat egy Nemzetközi Valutaalap (IMF) által irányított konszolidációs programmal, a kedvező nemzetközi környezettel lehetett megoldani, hiszen a válság egy kisebb térségre korlátozódott. Az euróövezeti válság ezzel szemben több országot, többdimenziós módon ível át - tette hozzá.
Úgy fogalmazott: lehetne mondani, hogy egyesítsük az erőforrásainkat és úgy meg lehet oldani a válságot. De igazából ez a válság a bizonytalanság válsága: sem az egyes államok, sem a közvetítő intézmények, de a pénzpiaci szereplők sem bíznak egymásban.
Kopits György szerint az euróövezet konstrukciója egyfajta karteziánus, kristálytiszta logikát követett, csakhogy a tagállamok nem tartották be a szabályokat. Mint mondta, lehet közös monetáris politikát folytatni, ha a decentralizált költségvetési politikát "tisztán tartjuk".
A szakember szerint a külföldi jegybankok alacsony kamatszintjei kedveznek Magyarország számára, hiszen a befektetők ilyenkor azt mondják, valamit kell csinálni a pénzzel. Ilyen helyzetben jó üzlet magyar államkötvényt venni - tette hozzá. A válságmegoldáshoz azonban szükséges a fegyelmezett költségvetési politika is: erős költségvetési tanácsok és alkotmányos szinten rögzített strukturális költségvetési szabályok kellenek. "A Magyar Nemzeti Banknak van egy bácsikája Frankfurtban, de mi árvák voltunk" - utalt a Költségvetési Tanácsot érintő változtatásokra. (MTI)
