Külföldi sajtó az alaptörvény módosításáról

A Financial Times szerkesztőségi cikkében azt írta, hogy ha a magyar alaptörvényhez benyújtott módosításokat elfogadják, arra Brüsszelnek gyors és robusztus választ kell adnia. A londoni gazdasági napilap nyomtatott változatában "Orbán és Európa" főcímmel közölt, "Nem szabad eltűrni Magyarország támadását az EU-értékek ellen" alcímet viselő írás szerint Orbán Viktor állítja, hogy az intézkedések nem a kormánytól erednek, azonban minden eddigi reformját egyéni képviselői indítványként terjesztették be, ami lehetővé teszi a gyorsított elfogadást. Ez gyenge álca egy olyan kormány esetében, amely egyre inkább autoriterré válik, és mind nehezebben tűri a fékek és ellensúlyok korlátait - áll az írásban.
    

Brüsszel tavaly még ódzkodott a "nukleáris fegyvertől", vagyis Magyarország szavazati jogának megvonásától. Ezúttal azonban szélesebb a konszenzus azzal kapcsolatban, hogy nem lehet eltűrni a kormányfő támadásait a demokratikus normák ellen - írja a Financial Times cikke. A lap szerint pénzügyi szankciókat is fontolóra kellene venni, mivel a mély recesszió és a külföldi befektetések apadása miatt "Orbánnak szüksége van a pénzre". Brüsszelnek habozás nélkül kilátásba kellene helyeznie például a strukturális támogatások megvonását arra az esetre, ha a kormányfő nem szólítja fel pártját az EU-tagság feltételeit sértő módosítások ejtésére - írta a brit lap.

A Financial Times egy másik cikkben is foglalkozik az alaptörvény módosításával. A két szerző, Neil Buckley londoni és Kester Eddy budapesti tudósító szerint annak, hogy a kormány most folyamodik ehhez "a provokatív akcióhoz", az egyik oka az lehet, hogy a 2010-es választások óta "meredeken csökkent a Fidesz támogatottsága", és Orbán Viktor rájött, hogy jó politikai visszhangot kelt, ha az ország problémáiért a külföldi bankokat és az EU "beavatkozását" teszi felelőssé.  A lap által idézett EU-bizottsági illetékesek szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy mennyire válhatnak súlyossá a legutóbbi budapesti fejlemények, de figyelemmel kísérik azokat.

A magyar monetáris politikáról közölt véleménycikket a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti-politikai napilap európai kiadásának online felülete. A WSJ szerint "szemöldökráncolást" vált ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök "régi haverját" tette a központi bank élére. Matolcsy Györgyről a lap azt emelte ki, hogy gazdasági miniszterként 2010 óta ő határozta meg a kormány "egyéni sajátosságokat felmutató" hiánycsökkentési irányvonalát.
    

"Magyarország stagnáló gazdaságára tekintettel ez nem a legjobb pillanat arra, hogy kétség vetüljön a központi bank függetlenségére. Az infláció az utóbbi időben enyhült ugyan, de a háztartások jelentős adósságterhe továbbra is érzékeny az árfolyammozgásokra" - olvasható az amerikai lap véleménycikkében.
    

A WSJ úgy látja, a piacok a jelek szerint bíznak abban, hogy Matolcsy egyelőre nem vág bele nagyon kockázatos monetáris kísérletekbe. Nagyobb az aggodalom azt illetően, hogy merre indulhat el a központi bank néhány hónap múlva, "amikor beindul Orbán újraválasztási kampánya" - írta a The Wall Street Journal.

Ha a magyar Országgyűlés a héten jóváhagyja az alkotmány új módosítását, az Orbán Viktor vezette Fidesz ellenőrzést szerez az alkotmánybíróság felett is - írja a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap szerdán az Orbán az alkotmánymódosítással félreállítja az alkotmánybíróságot című írásában.
    

A 45 oldalas alaptörvény 15 oldalas módosítása úgy néz ki, mint "Orbán visszavágása mindazoknak, akik az utóbbi év folyamán azon igyekeztek, hogy a Fidesz hatalma a fékek és ellensúlyok alkotmányos rendszerében valamiképpen mégis csak ki legyen ellensúlyozva" - vélte Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatvezetője. A magyar ügyekkel rendszeresen foglalkozó szerző külföldi és magyarországi ellenzéki és kormánypárti véleményeket idézve részletesen taglalja, milyen negatív következményekkel jár az újabb alkotmánymódosítás, és hogy mindez erősíti a Fidesz hatalmát. "Egy évvel a parlamenti választások előtt Orbán pártjának sikerült közvetlenül vagy közvetetten hatalmába kerítenie az összes kulcsfontosságú magyar állami intézményt" - írja meg Martin Ehl. (MTI)