Inkubátor-körkép: Pénz, tudás és kapcsolati háló induló cégeknek
Az inkubátorok alapítási hullámának egyik előidézője az állami támogatású, Akkreditált Technológiai Inkubátor (ATI) pályázat megjelenése volt, melynek keretében, 2013 végén négy technológiai inkubátor kapott akkreditált címet. A 18 érvényesen pályázó cég egy része a pályázat sikerétől függetlenül is megkezdte működését. Tevékenységük hiánypótló, mivel a már korábban is létező kockázatitőke-társaságoktól eltérően nem csupán a már növekedésnek indult, professzionális csapattal vagy termékkel rendelkező cégekkel foglalkoznak, hanem megelégszenek a vállalkozásokban rejlő növekedési potenciállal, vállalva egyúttal a projektek sziklaszilárd alapokra helyezését.
Eltérő fókuszok
A 11 beazonosított inkubátor többsége specializálódott egy vagy néhány szektorra, iparágra. A fókuszterületek nagy része az informatikai és infokommunikációs, valamint a bio- és gyógyászati technológiai tevékenységeket fedi le. Földrajzi fókuszt vizsgálva szinte valamennyi inkubátor kijelöl valamilyen célpiacot, elsősorban az USA-t, Közép-Európát vagy az EU-t véve célkeresztbe, de több inkubátor ázsiai célpontokat is megadott a felmérés során.
Az inkubátorok leggyakrabban tőkebefektetés formájában adnak forrást. Miközben mindannyian rendelkeznek tőkebefektetői háttérrel, az akkreditált technológiai inkubátorok (ACME, Aquincum Inkubátor, Digital Factory, iCatapult) a startup pályázatokhoz kötődően állami forrásokat is tudnak az általuk támogatott projektekhez rendelni.
A feltárt 11 inkubátor mindegyike jelenleg is fogad jelentkezőket. Éves időtávban egy inkubátor jellemzően 6-10 projekttel tud dolgozni. Az inkubáció időtartamában nagy szórás mutatkozik: egyes cégek 6-12 hónapos időtartamos időszakot vállalnak fel, másutt az 1-2 éves közös fejlődési szakasz a jellemző, de előfordul 60 hónapos inkubációs időtartam is.
A startupok kiválasztása
Az inkubátorok a projekteket általában többlépcsős folyamat során választják ki, melyben a legjellemzőbbek az online adatlap, továbbá egy egyoldalas ismertető, azaz a one-pager benyújtása, amit általában interjúk (gyakran online vagy video formában) és prezentációk követnek. A kiválasztás a leggyorsabb esetben is néhány hét, de jellemzőbb, hogy a felek a megállapodásig 2-3 hónap alatt jutnak el. A jelentés bemutatja az egyes inkubátorok kiválasztási módszertana mögött rejlő szempontrendszert is, jó tanácsokkal ellátva a startupokat.
A projektek számára egy-egy inkubátorhoz a belépőt általában a következő tényezők megléte jelenti:
- Ütőképes csapat: a jó csapat többnyire egymást kiegészítő kompetenciájú, elkötelezett nagy teherbírású emberekből áll.
- Tárgyalóképes angol nyelvtudás: legalább a céget képviselő személy részéről.
- Nagyfokú motiváció: ha a jelentkezők a projektet kvázi másodállásként fogják fel, nem szívesen áll velük szóba egyik inkubátor sem.
- A kiválasztás során elsősorban azt mérik fel, hogy a projektgazda mennyire van tisztában az ötletének főbb paramétereivel (mire ad megoldást, kik a potenciális vevők, hogyan éri el őket, kik a versenytársak stb.), és előny, ha üzleti modellt és/vagy pénzügyi tervet tud bemutatni.
- Validáció: a projektötlet/termék minimális szintű tesztelése mindenhol elvárt, hiszen valamivel szükséges bizonyítani, hogy piacképes a termék.
„A felmérés eredményeiből levonható tanulság, hogy mind stratégiájuk, mind kompetenciáik és kapacitásaik tekintetében jelentősen eltérnek egymástól a piacon ma működő inkubátorok” – összegzi az elemzést Miklós Márton, a BDO Magyarország információtechnológiai üzletágának ügyvezető partnere. „– Ezért jövőbeli sikereik megalapozása érdekében a startup cégek számára is kiemelten fontos, hogy megfelelő partnert válasszanak fejlődésük első fázisainak megvalósításához.”
A BDO inkubátor jelentésének további adatai valamennyi startup cég és ötletgazda számára nyilvánosan elérhetők a www.inkubatorjelentes.hu oldalon.
