Equilor: Új csúcsra mehetnek a részvénypiacok, ha nem súlyosbodik a vírushelyzet

Az Equilor Befektetési Zrt. szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy a koronavírusra adott reakciók csak időlegesen kizökkentették vagy hosszú távon is új pályára is állították a gazdaságokat. A legoptimistább forgatókönyv szerint V alakú lehet a globális kilábalás, melynek alját 2020 második vagy harmadik negyedévében érhetjük el, azonban 2021-re már a korábbi szintekre és növekedési pályára kerülhetünk vissza. A pesszimistább forgatókönyvek azonban elnyúló, fájdalmasabb kilábalást vetítenek elő, és a legrosszabb esetben az 1929-es válsághoz hasonlóan akár egy évtizedig is elnyúlhat a kilábalás.

Az idei, globális visszaesés mértéke a prognózisok szerint 3-8 százalék között lehet, míg jövőre 1-6 százalék közötti növekedés várható. A válság legnegatívabban az eurózónát érinti, mivel itt akár 11,5 százalékos visszaesés is lehet idén.

Ahhoz, hogy az optimistább forgatókönyvek bekövetkezzenek, a döntéshozók korábban még nem alkalmazott programokat vetettek be: a jegybankok minden eddiginél magasabb szintekre duzzasztották a mérlegeiket, és a kötvénypiacokon is jóval nagyobb az aktivitás az eddiginél. A jegybankok az állampapírok mellett vállalati kötvényeket is vesznek, ráadásul nem csak a befektetésre ajánlott besorolású cégek papírjait, amivel többek között azt sikerült elérniük, hogy az alternatíva hiánya miatt a részvényárak is korábban nem látott emelkedést mutattak a gyors esés után. A pénzpumpa azonban számos negatív következménnyel járhat: a legnagyobb veszély a megugró infláció lehet, azonban erre még kevés jel utal, legkorábban 2021 második felében, V alakú, gyors felpattanás esetén következhet be.

Jó helyen van a befektetésed? Tudd meg ITT!

Az eddigi adatok alapján nemzetközi összehasonlításban a magyar gazdaság a negatív hatásokkal szemben leginkább ellenállók közé tartozhat, azonban több szektor nálunk is komolyabban megérezheti a válságot. Magyarországon a vírus terjedését eddig sikerült megfékezni, és egyelőre a makrogazdasági mutatók is arra utalnak, hogy az optimistább forgatókönyvek a valószínűbbek. A turizmusban a belföldi kereslet részben ellensúlyozhatja az elmaradó külföldi keresletet, azonban a fővárosban ez a hatás minimális lehet. Az autógyártás, mint hazánk egyik kulcs ágazata jelentős kitettséggel rendelkezik a külföldi piacok felé, így egy esetleges globális keresletcsökkenés jelentős negatív hatásokkal járhat. A visszaesési, illetve növekedési kilátásokat tekintve jelentősen megoszlanak az előrejelzések, de alapvetően minden szereplő azzal számol, hogy a magyar gazdaság ellenállóképessége erős lehet. Egyedül az OECD pesszimista forgatókönyve vár 10 százalékos csökkenést, míg az MNB legoptimistább előrejelzése 0,3 százalékos bővüléssel számol az idei évben. Az Equilor az idei évben 3 százalékos gazdasági visszaeséssel, míg 2021-ben már 4, míg 2022-ben 3 százalékos növekedéssel számol prognózisában. A magyar kormány a külföldi példáktól eltérően nem engedte, hogy az államháztartási hiány teljesen elszabaduljon: a világon elsőként bevezették a hitelfizetési moratóriumot, ezzel segítve a cégek és magánszemélyek likviditását, melynek gazdasági költségét a bankokra hárították.

Az állami programokat új hitelek felvétele helyett nagyrészt átcsoportosításokkal oldották meg, és célzott segítséget nyújtottak a leginkább bajba került ágazatoknak.

Az MNB a júniusi kamatdöntő ülésen meglehetősen váratlanul kamatvágást jelentett be, amit az eurózóna felől érkező, erősödő dezinflációs hatással indokoltak, ugyanakkor a frissen kiadott Inflációs jelentésben felfelé módosították az inflációs várakozásokat a márciusi prognózishoz képest. Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a határozott váltás azt jelzi, hogy az MNB kész további monetáris lazítást végrehajtani, amennyiben a koronavírus-járvány miatt tapasztalható negatív gazdasági hatások globálisan hosszúra nyúlnak. Hozzátette: nem lehet kizárni azt sem, hogy a jelenleginél jóval alacsonyabb kamatok lesznek érvényben, illetve újabb nemkonvencionális eszközöket is bevezethetnek hazánkban. A koronavírushoz köthető romló gazdasági kilátások hatására a magyar bankok szigorítottak a negyedév során mind a vállalati, mind a háztartási hitelfeltételeken. A negyedév során érdemben emelkedett a reál-kamatszint, melyet az inflációs várakozások csökkenése, valamint a vállalati betéti kamatok emelkedése magyaráz.

A tőzsdéken a koronavírus egy történelmi bikapiac végét hozta el: az amerikai részvények precedens nélküli emelkedést mutattak 2009 első negyedéve óta, azonban ehhez az eszközár növekedéshez korábban nem látott jegybanki segítségre volt szükség. Az idei év első negyedévében még új csúcsokat értek el a legfontosabb indexek, azonban a vírus terjedésével korábban nem látott mértékben estek a részvényárfolyamok, majd a trend éles fordulatot vett, amint a terjedés dinamikája csökkent, valamint a jegybanki lazítások hatásai elkezdtek látszani. Az S&P 500 index a valaha volt legjobb 50 napját zárta, és meglepően gyorsan visszaemelkedett 3.000 pont fölé. A piaci szereplők véleménye nagyon eltérő az év végére várható szintekkel kapcsolatban: az optimisták szerint új csúcsokon zárhatunk, míg a pesszimista szereplők a márciusi mélypont alá várják az S&P indexet. Az Equilor várakozása szerint a fontosabb részvényindexek követhetik a Nasdaq Composite példáját, és már az ősz előtt új történelmi csúcsokat érhetnek el. A piaci visszajelzésekből látszik, hogy sem a vírus ismét gyorsuló terjedése, sem a történelmien csökkenő gazdaság nem veszi a részvénybefektetők kedvét, amit a jegybankok ultra laza politikája és az alternatíva hiánya is fűt. A piacra újonnan belépő fiatal befektetők jelentősen felülsúlyozzák a stabilitással rendelkező technológiai cégeket, így a dotcom lufi óta nem látott árazási szinteket láthatunk ezeknél a papíroknál. Török Lajos szerint amíg az országok újranyitásai zajlanak, addig emelkedhetnek az indexek, igazi fordulópontot egy esetleges újbóli széleskörű hatósági karantén jelentene. Ekkor a cégek nemcsak bevételtől esnének el a lezárás idejére, hanem ismét likviditást kellene termelniük az újranyitás költségeire.