Fellegi: a kormány hamarosan dönt a ppp-szerződések kiváltásáról

A tárcavezető leszögezte: a ppp-szerződések megszüntetése nem járhat sem a hiány, sem az államadósság növekedésével. A parlamenti szakbizottság Fellegi Tamást a fejlesztési tárca egy évéről hallgatta meg. A miniszter a bizottság előtt kiemelte: a tárca átvilágította a több mint 100 futó ppp-szerződést, amely közül egyik sem tartalmazott kockázatmegosztást az állam és a magánszereplők között; minden kockázat az államé volt. Úgy fogalmazott: sok szerződés volt túlárazott, biztosított jelentős magánhasznot és sok esetben offshore cégen keresztül valósult meg.
     

A ppp-szerződések kiváltására a Széll Kálmán Terv 200 milliárd forintot biztosít, amelyet remélhetőleg az idén sikerül felhasználni - mondta a miniszter azzal, hogy az autópálya-szerződéseket külön kezelik. Emlékeztetett, hogy ha nem változtatnának, akkor a szerződések végigfutása 3.000 milliárd forintos terhet jelentene a költségvetésnek, ezért "elemi érdeke" az országnak, hogy amilyen mértékben csak lehet, váltsák ki ezeket az új megállapodásokkal.
    

Beszélt arról is, hogy legkésőbb szeptemberben a parlament elé kerül a vagyongazdálkodási irányelvek címet viselő dokumentum, amely a cikluson túlmutatóan fogalmazza majd meg a stratégai elképzeléseket a nemzeti vagyon kezeléséről. A nyári szünet előtt a kormány elé kerül ez az előterjesztés - mondta Fellegi Tamás. Hozzátette: ebben az évben elkészül a vagyonleltár is.
    

A fejlesztési miniszter kiemelte, hogy szintén a nyári szünet előtt tárgyalhatja meg a kormány a közösségi közlekedés átalakításáról szóló előterjesztést, azzal a tárca elkészült. A parlament ősszel el is kezdheti ez ezzel kapcsolatos törvényalkotást; a cél, hogy külön válasszák az állami és az üzleti feladatokat, a cégek fenntartható, minőségi szolgáltatást nyújtsanak az utasoknak és az, hogy a menedzsment számára világos felelősségi területeket állapítsanak meg.
    

Ősszel kerülhet a parlament elé az energiastratégia is - hangsúlyozta a szakminiszter. Ebben következetesen szerepelnek a kiemelt szempontok, közte az energiabiztonság, az energiafüggetlenség, a gazdaságosság, a finanszírozhatóság és a környezetvédelem kérdése.
    

Az atomenergiáról azt mondta: Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy az atomenergiát nélkülözni tudja a következő évtizedekben. Közölte: a parlamentnek jóvá kell hagyni az energiastratégiát, amelyben egyértelműen el kell magyarázni, hogy az ország milyen energiaforrásokat kíván használni a következő évtizedekben, illetve végig kell futtatni a stressztesztet, amely eredményét be kell építeni a döntési mechanizmusba. Utóbbi kapcsán kitért arra, hogy el kell dönteni, legyen-e bővítés Pakson, és ha igen, milyen formában, milyen feltételekkel.
    

A kormány határozott szándéka, hogy az MVM-ből, mint villamos ipari vállalatból, integrált energiavállalatot alakítson ki, amely nemzeti érdekek mentén a régióban is meg tud jelenni üzleti szereplőként - emlékeztetett a fejlesztési miniszter.
    

Kérdésekre válaszolva Fellegi Tamás a kínai miniszterelnökkel való megállapodás kapcsán arról beszélt: stratégiai jelentőségű megállapodások aláírásával lehetőséget teremtettek arra, hogy kínai technológia, erőforrások bevonásával jelentős gazdaságfejlesztést hajtsanak végre Magyarországon. A kínai logisztikai és kereskedelmi központ kialakításáról szólva azt emelte ki, hogy felgyorsulhat a kínai vállalatok Magyarországra települése.
    

Mint mondta, nem igaz az az állítás, hogy erodálódtak a magyar-orosz kapcsolatok, sőt, hiszen megoldottak egy örökölt problémát a Mol-részvények vásárlásával.
    

Fellegi Tamás a Mol-részvények vásásáról szólva leszögezte: nincs, nem volt háttéralku, "vagy elhiszik, vagy nem, de nem tudok mást mondani". Megjegyezte, ha a jövőben valamilyen tenderen orosz vállalat nyert, nem jelenti azt, hogy mégiscsak volt háttéralku.
    

A különadóval kapcsolatos felvetésre reagálva megjegyezte: miközben a távközlési szektorra különadót vetettek ki, a három nagy mobilszolgáltató bejelentette a teljes mobilinfrastruktúra megújítását. A különadó nem tette tönkre a beruházásokat és az árakat sem emelték az érintett szektorban - hívta fel a figyelmet. Azt mondta: a válságadó miatt egy vállalat, a Panrusgáz vonult csak ki az országból. Úgy fogalmazott: a kormánynak nem érdeke, hogy külföldi vállalatokat űzzön ki, hogy ellehetetlenítse azokat; szakmai egyeztetések folynak arról, hogy 2012 után milyen szektorális szabályozás kövesse az energetikai különadót.
    

A Malév értékesítés kapcsán pedig kijelentette: szakmai befektetőt keresnek, a tárgyalások jól állnak, de még számos gazdasági, jogi vitakérdés van az orosz féllel. A legfontosabb elvi kérdést már tisztázták, azaz azt, hogy az orosz partner nem kíván részt venni a Malév jövőjében - közölte azzal, hogy ebben, és abban is egyetértés van, hogy pénzügyileg el kell számolni egymással, de a méret, a jogcím kapcsán a magyar fél több pontot vitat.
    

Emlékeztetett arra is, hogy uniós eljárás folyik Magyarország ellen, miszerint tiltott állami támogatásban részesült a Malév, mivel állami forrásokból kellett finanszírozni a céget az életben maradáshoz. E problémákat kezelni kell - hívta fel a figyelmet, de mint mondta: bíznak abban, hogy az ügyet sikerrel megoldják. (MTI)