Áder János: államfői esküm kötelez
Áder János elmondta: váratlanul érte, amikor a korábbi államfő lemondása után őt jelölték köztársasági elnöknek, hiszen három éve az Európai Unió parlamentjében dolgozott, és a jövőjét is így tervezte. Nem kevés fejtörést okozott számára az olyan - elsősorban személyes - szempontoknak az átgondolása, mint gyermekei iskolai kötöttségei, uniós munkatársai sorsa, a megkezdett ügyek lezárása - sorolta. Hozzátette: jól esett számára, hogy már a jelölés elfogadása előtt is rengeteg támogatást és biztatást kapott.
Igaz, olyan is volt, aki azt gondolta, ilyen felkérés esetén tulajdonképpen mérlegelési lehetőségem sincs - folytatta, jelezve: őt ugyanakkor "más fából faragták", nem az a fajta ember, aki alapos megfontolás nélkül képes lenne igent mondani arra, hogy Magyarország köztársasági elnökévé jelöljék. Azzal kapcsolatban, hogy szerdán a parlamentben, első elnöki beszédében miért a tiszteletet és a teljesítményt tartotta fontosnak hangsúlyozni, Áder János azt mondta: Brüsszelből hazatérve úgy látja, régi adósságunk, hogy a közgondolkodásban végre méltó helyre kerüljön a teljesítmény elismerése.
Ezért is mondtam, hogy ha államfői megbízatásom öt éve alatt bármit is tehetek ezért, szívesen teszem - fogalmazott. Szerinte a tisztességgel boldogulni akaró emberek, családok, vállalkozások becsülettel küzdenek nap mint nap, ez tartja meg az országot. Ezért is különös számára - fűzte hozzá -, hogy miért nem egymás teljesítményének elismerése és megbecsülése jelenti az egyik legfontosabb igazodási pontot. Hiszen ha a "mindennapok sokmilliónyi részteljesítményét a magyar embereket szorosan összekötő közösségi élményként sikerülne megélnünk, akkor mindannyian erősebbek lennénk, és még vitáinkat is értelmesebb keretekbe tudnánk szorítani" - érvelt.
Rámutatott: a mások teljesítménye iránti több tisztelet a saját teljesítményünk jobb megbecsülését eredményezné, ami áttételesen az ország versenyképességére is kihatna. Ha a teljesítményben követendő példát látnánk, akkor nyilván mások sikerei azoknak is önbizalmat és mintát adhatnának, akik keresik még a boldogulásuk útját - hívta fel a figyelmet. Mint mondta, köztársasági elnökként egyedül ezért talán keveset tehet, de ha lesznek szövetségesei, már jóval többet. A maga részéről - hangsúlyozta - minden tisztességgel boldogulni akaró magyar embert éppúgy természetes szövetségesének tekint ebben, mint a médiát, a politikai pártokat, a kormányt, a civil szervezeteket, vagy az egyházakat, de ez nem jelenti azt, hogy bármilyen formában be akarna avatkozni a pártok, az Országgyűlés vagy a kormányzat felelősségi körébe tartozó munkába.
A pártpolitikusságát érintő ellenzéki kritikákkal összefüggésben úgy értékelte, közel negyedszázados - magyarországi és uniós - politikusi tapasztalata sokkal inkább segíti abban, hogy köztársasági elnöki megbízatását jól lássa el, mintsem hogy ez hátrányt jelentene. Úgy érvelt: magát az államfői tisztséget az alkotmány is politikai megbízatásként definiálja, ebből pedig logikusan következik, hogy egy politikai tisztséget politikus is betölthet. "És ha ez így van, az a politikus, akit felkérnek és megválasztanak erre a tisztségre, nem érkezhet a Holdról vagy a Marsról, csakis a magyar politikai élet erőteréből" - fűzte hozzá.
Államfői szerepfelfogása kapcsán Áder János rögzítette: az alaptörvény világosan körülírja az államfői megbízatás közjogi kereteit és meggyőződése, hogy a köztársasági elnök csak akkor nyújthat a politikai nemzet és a közjó szempontjából is méltányolható teljesítményt, ha maradéktalanul teljesíti azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket az alkotmány rá ró. "Az államfő a törvényesség őre, és ebben minden benne van. Esküm szövege is arra kötelez, hogy a jogszabályokat megtartsam és másokkal is megtartassam" - összegzett. "Ha száz kifogástalan törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat alá fogom írni. Ha pedig száz rosszat, hibásat, mind a százat vissza fogom küldeni" - tette egyértelművé, mit jelent majd ez a gyakorlatban.
Áder János nem zárja ki, hogy él majd országgyűlési felszólalási jogával, de - mondta -, azt majd az élet dönti el, lesz-e olyan kérdés, helyzet, politikai igény, hogy a köztársasági elnök megszólaljon. Valószínűleg Sólyom László sem tervezte el előre, hogy egyszer majd meg kell szólalnia, mint tette ezt az őszödi beszéddel kapcsolatban, de az élet kikényszerítette az elnöki állásfoglalást - hozott példát egyik elődjétől, hozzátéve, hogy az ilyen, szélsőséges helyzeteket leszámítva is lehetnek olyan kérdések, amelyekre az államfőnek érdemes ráirányítania a figyelmet, amelyeket érdemes a közbeszéd tárgyává tenni. Arra a kérdésre, hogy tervez-e parlamenti pártokkal konzultációt, azt válaszolta: minden olyan kérdésben, amelyben szükségesnek tartja kikérni és meghallgatni a véleményüket, számítani fog rájuk, így a kiemelt jelentőségű személyi javaslatoknál is ezt a hagyományt folytatja.
Egyelőre nem tudta megmondani, mikor költözik be az elnöki rezidenciába, amelyet a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvény jelöl ki az államfő kötelező lakhelyéül. Jelezte, hogy a költözésig még sok más családi kérdés megoldása vár rájuk. A V4-ek találkozójáról való távolmaradása kapcsán Áder János emlékeztetett arra, még nem Magyarország beiktatott köztársasági elnöke, még nincs alkotmányos lehetősége elnöki jogai gyakorlására, így az ország hivatalos képviseletére sincs módja május 10-éig, hivatalba lépése napjáig. Geréb Ágnes kegyelmi kérvénye kapcsán azt mondta, felelőtlenségnek tartaná, ha beiktatása előtt véleményt formálna róla.
A megválasztott köztársasági elnök az MTI-nek adott interjúja zárásaként beszélt arról is, nem lenne elégedett magával, ha gyermekei és felesége szemében államfőként helytállva épp családfőként vallana szégyent és gyerekkori szenvedélyéről, a horgászatról sem fog lemondani. "Számomra mindig megmaradnak azok a határok, amelyeket nem vagyok hajlandó átlépni csak azért, mert sorsom bármilyen fontos, felelősségteljes és tiszteletre méltó közjogi tisztségbe emelt" - rögzítette Áder János.
