Meglepetést okozott a márciusi inflációs adat: folytatódik a kamatcsökkentés?
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az infláció visszaesését az élelmiszerek, illetve a szeszesitalok és dohányáruk vártnál kisebb drágulásának tulajdonítja. A következő hónapokban az alacsony üzemanyagárak, valamint bázishatások miatt az infláció zéró körül ingadozhat, tartósan alacsony üzemanyagárak esetén a nyár közepéig negatív maradhat. Ősszel az infláció elérheti a 2, év végére pedig a 2,2 százalékot, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2018-ig, ami lehetővé tesz további kamatcsökkentéseket, valamint nem-konvencionális monetáris politikai intézkedéseket - írta.
A tavalyi átlagos infláció -0,1 százalék volt, idén 0,9 százalékos inflációra számít a Takarékbank, de ha az olajárak tartósan a jelenlegi szinten maradnak, akár a jelenlegi várakozásuknál 0,4-0,5 százalékponttal is alacsonyabb lehet.
Virovácz Péter, az ING makroelemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy havi összevetésű maginfláció továbbra sem képes elmozdulni a nulla szintről, mert a korábbi üzemanyagár-esés másodkörös hatásai érdemben módosítják a szűrt mutatót. A folyamatok szerinte is alátámasztják a jegybank által márciusban megkezdett kamatcsökkentési ciklust és további kamatvágásra ösztönözhetik a jegybankot.
Az ING elemzője szerint következő hónapokban az inflációs mutató a negatív tartományban ragadhat, ami azt jelentheti, hogy 2016 egészében átlagosan a tavalyival azonos szinten maradhatnak a fogyasztói árak.
Jobbágy Sándor a CIB elemzője azt emelte ki, hogy továbbra sem keresleti tényezők, hanem a főleg nemzetközi trendeket követő üzemanyag- és élelmiszerárak mozgása befolyásolta leginkább a fogyasztói árindexet. Az infláció alakulásában továbbra is meghatározó a monetáris politika hatókörén kívüli tényezők szerepe, ám a potenciális másodkörös hatások és a csökkenő - már 3 százalék alatti tartományban mozgó - lakossági inflációs várakozások miatt a márciusi adat megerősítheti a további kamatcsökkentések valószínűségét. A CIB előrejelzése szerint egészen júliusig a negatív tartományban maradhat az éves infláció és csak az év utolsó negyedéve hozhat érdemi emelkedést, így az éves átlagos infláció 0,5 százalék közelében maradhat.
Ürmössy Gergely, az Erste bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy az éves infláció annak ellenére süllyedt a negatív tartományba, hogy márciusban emelkedtek az üzemanyag árak.
Áprilisban is a negatív inflációs rátát vár és legkorábban szeptember hozhat újra inflációt Magyarországon. Éves átlagban idén 0,2 százalék, jövőre pedig átlagosan 2,4 százalék körüli ütemet vár. A nyomott infláció segítheti az MNB-t abban, hogy folytassa a kamatcsökkentési ciklusát. Feltételezése szerint áprilisban újra 15 bázisponttal csökkentheti az irányadó rátát a monetáris tanács a jelenlegi 1,20 százalékról, június végén pedig 0,75 százalék lehet az alapkamat.
