Tilos lesz a vevők hátrányos megkülönböztetése: itt a geo-blocking szigorítás
A rendelet megtiltja a vevők indokolatlan és hátrányos megkülönböztetését az állampolgárságukra, lakóhelyükre, vagy letelepedési helyükre hivatkozva. Az Európai Bizottság 2015-ben kezdeményezett egy konzultációt, amely szerint a fogyasztók csaknem 90%-a tapasztalt már hátrányos megkülönböztetést, amikor más uniós tagállamban vásárolt – hasonló eredményre jutott az Európai Bizottság 2017-ben zárult e-kereskedelemmel foglalkozó ágazati vizsgálata is, amely szerint a fogyasztási cikkeket értékesítő kereskedők 38 százaléka gyűjt információkat a vevők tartózkodási helyéről, hogy területi alapú korlátozási intézkedéseket vezessen be.
„A rendelet minden olyan kereskedelmi vállalkozást érint, amely akár üzlethelyiségben, akár weboldalon keresztül külföldi országokba is értékesít, de leginkább az online kereskedelemmel foglalkozó cégeket érintheti majd, mivel leggyakrabban ezek alkalmazzák a vevők indokolatlan hátrányos megkülönböztetésének valamely formáját” – mondta el dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere.
Mennyire vagy spórolós? ITT megnézheted!
A rendelet alapján biztosítani kell, hogy a vevőnek egy olyan, másik tagállamban működő kereskedőtől is lehetősége legyen vásárolni, amely a vevő országába egyébként nem vállal árukiszállítást. Például, ha egy magyar vevő egy román weblapon a hazainál kedvezőbb árú terméket talál és ezt meg szeretné venni, akkor nem tagadható meg a kiszolgálása arra hivatkozva, hogy az eladó nem foglalkozik magyarországi házhozszállítással. Ilyen esetben a vevő számára lehetővé kell tenni, hogy a terméket a kereskedőnél átvehesse, vagy onnan saját költségén hazaszállíttassa.
Ugyancsak tilos a megkülönböztetés az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások igénybevétele esetén, mint például a website menedzsment, tűzfal szolgáltatás, felhő-, vagy hoszting szolgáltatások. Például, ha egy osztrák fogyasztó hoszting szolgáltatást kíván igénybe venni egy magyar szolgáltatótól, akkor nem számolható fel plusz költség azért, mert a vevő nem magyar nemzetiségű.
A rendelet alapján a kereskedő nem tehet különbséget a saját tagállamából származó és más tagállami vevők között a nem elektronikus szolgáltatások értékesítésekor, mint például a szálláshely-szolgáltatás, az autókölcsönzés, a sporteseményekre, zenei fesztiválokra vagy szabadidőparkokba szóló belépőjegyek értékesítése. Például egy adott országban igénybevett zenei fesztivál belépőjegy kedvezményének meghatározásakor nem lehet különbséget tenni az adott tagállami állampolgárok és a külföldiek között.
„Az online kereskedelem szempontjából további rendkívül fontos változás, hogy a rendelet alapján az online kereskedők nem tilthatják le vagy korlátozhatják más tagállami állampolgárok hozzáférését az online kereskedés helyéül szolgáló weblapjukhoz és hozzájárulásuk nélkül nem irányíthatják át őket más országbeli honlap-verziókra” – tette hozzá dr. Miks Anna, a Deloitte Legal versenyjogi csoportjának vezetője.
A rendelet a fizetési módokkal kapcsolatos megkülönböztetést is tiltja. A kereskedők továbbra is eldönthetik, hogy mely fizetési módokat fogadják el, azonban ezt diszkriminációmentesen kell biztosítaniuk. Ha például egy kereskedő saját tagállamában a fizetés során elfogadja a Maestro kártyát, akkor a vevő tagállama szerinti Maestro kártyát is el kell fogadnia.
A rendelet kikényszerítéséért minden tagállam maga felel, azonban Magyarországon jelenleg még nem történt meg a hatóság kijelölése és egyelőre még az sem ismert, hogy a rendelet szabályainak megsértése milyen szankciókat von maga után.
Az mindenesetre biztos, hogy a rendeletben lefektetett tilalmak egyértelműek, és az a kötelezettség is, hogy a vállalkozásoknak 2018 decemberéig összhangba kell hozniuk kereskedelmi gyakorlatukat a rendelettel. Ezért különösen fontos, hogy valamennyi online értékesítéssel vagy határon átnyúló kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás összhangba hozza gyakorlatát az új rendelettel.
