Kötelező energiaspórolás: kinek lesz kifizetődő?
Az energiahatékonysági irányelv bevezetése először talán a rengeteg felesleges adminisztrációt juttatja a vállalatok vezetőinek eszébe és – bár még nem tudjuk pontosan, hogy a hazai előírások mit írnak majd elő – valószínűleg a legtöbb érintett (250 főnél nagyobb /50 m € árbevételt meghaladó) vállalat gyorsan túl akar majd esni a kötelező energia auditon, és az ezzel járó kötelezettségeken.
Pedig az energiahatékony szemlélet nem az ördögtől való, ráadásul - amellett, hogy a felelős energiapolitika mindnyájunk érdekét szolgálja - az energia-tudatos vállalatok jelentős költségcsökkenést érhetnek el működésük során, és rengeteg pénzt spórolhatnak.
Miért van rá szükség?
Az utóbbi években az Európai Unió eddig soha nem tapasztalt kihívásokkal szembesült: megnőtt az energiaimporttól való függése, az energiaforrások korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, vissza kell szorítani az éghajlatváltozás mértékét, s mindeközben rendezni kell a gazdasági válság utáni helyzetet is. A tudatos, hatékony energiagazdálkodásra való átállás pedig hatékony eszköz e problémák kezelésére. Nem véletlenül tűzték ki az energiafogyasztás 2020-ig történő 20%-kal való csökkentését - olvasható a direktívában. A projekt azonban egyelőre nem halad megfelelő léptékben.
Mit vár el az EU?
Az irányelv szerint az uniós üzleti vállalkozások többsége kkv, ami hatalmas energia megtakarítási potenciált jelent: ezért a tagállamoknak a kkv-kat energetikai audit elvégeztetésére ösztönző programokat kell kidolgozniuk.
Kimondja, hogy az energetikai audit rendszeres elvégeztetését kötelezővé kell tenni a nagyvállalatok számára is, mivel ezzel jelentős energia megtakarítás érhető el.
A települési önkormányzatoknak és más közintézményeknek fenntartható, egyértelmű célkitűzéseken alapuló energiahatékonysági terveket kell elfogadniuk, valamint szem előtt kell tartaniuk a beszerzések energiahatékonyságát.
Mivel az Unió végsőenergia- fogyasztásának 40 %-át az épületek teszik ki, a tagállamoknak 2020-on túlmutató, hosszú távú stratégiát kell kidolgozniuk a lakó- és kereskedelmi célú épületek felújítását célzó beruházások ösztönzésére. Növelni kell az épületek felújítási arányát, mivel a meglévő épületállomány rendelkezik messze a legnagyobb energia megtakarítási potenciállal: 2050-re 1990-hez képest 80-95 %-kal szeretnék csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
Az energia audit önmagában nem minden
A 2012/27/EU VI. melléklet 8. cikkében felsorakoztatott követelmények megegyeznek az ISO 50001-es szabvány szerinti energiairányítási rendszer előírásaival.
„A szabványnak megfelelően működő vállalatoknak nem tartogat változást és újdonságot az idén érvénybe lépő kötelezettség, ugyanis az irányelv és a szabvány előírásai átfedésben vannak egymással” - hívja fel a cégvezetők figyelmét a direktíváról tartott előadásában Kohl Zsuzsanna, a Framework Hungary Kft. szakértője.
Ezen túlmenően a szabvány célja nem csak az energia audit (energia-állapot felmérés) elvégeztetése, hanem biztosítja a szisztematikus, folyamatos fejlődést, szabályozza az energiahatékonyságot, felülvizsgálatok vagy az auditok alapján tett intézkedéseket generál, valamint a cégen belüli energiatudatos szemlélet kialakítását célozza.
Az unió elvárásait az említett ISO 50001 szabvány foglalja magában, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a környezetirányítási rendszerrel (ISO 14001) rendelkező cégek számára az ISO 50001 bevezetése már csak kevés energia és erőforrás ráfordítással jár. Hosszútávon, egy következetesen kialakított energiairányítási rendszer pedig - jogszabályok és kötelezettségek ide vagy oda- nem csak környezetvédelmi szempontból teremt értéket, hanem szó szerint - a költségek szintjén is.
Forrás:
Weszelovits Dániel
Framework Hungary Kft.
