Matolcsy: megkezdődött a monetáris politika megújítása

A jegybankelnök március 4-i kinevezése óta adott első interjújában jelezte, hogy a jegybank belső szakmai pályázatára érkezett számos ötlet közül több is beépülhet a monetáris politika döntéseibe, és kiállt a bankszövetség elnökének felvetése mellett is, hogy korlátozni lehetne azon pénzintézetek hozzáférését a jegybank kéthetes eszközéhez, amelyek nem folytatnak tényleges pénzügyi tevékenységet Magyarországon.
    

Matolcsy György hangsúlyozta: az árstabilitás rendben van; a pénzügyi stabilitás rendben van, de drágán működik a hazai pénzügyi rendszer. A jegybanktörvény szerinti harmadik célt, a gazdaság stabilitását és a kormányzat gazdaságpolitikájának támogatását is a monetáris politika középpontjába kell állítani - tette hozzá.
    

"Komoly szakmai alapra helyezheti a jegybank a következő hónapok, évek monetáris politikáját" - ezekkel a szavakkal értékelte Matolcsy György, hogy 103 munkatársa vett részt az MNB belső szakmai pályázatán.  Jelezte: tapasztalatai szerint rengeteg jó ötlet és javaslat halmozódott fel, amelyek közül korábban nagyon kevés ment át a monetáris politikába.

A jegybank elnöke egészen bizonyos abban, hogy a következő hónapok és évek monetáris politikájába beépülnek ezek a javaslatok. A monetáris tanács tagjai megkapták a pályázatokat, hamarosan publikálni is fogják azokat - tette hozzá.
    

Matolcsy György jelezte: a jegybank egyetért Patai Mihály bankszövetségi elnök javaslatával, amelynek értelmében a kéthetes jegybanki kötvény újra kéthetes jegybanki betétté alakulna, ami praktikusan azt jelenti, hogy csak a hazai hitelintézetek helyezhetnek el az MNB-ben pénzt. Úgy fogalmazott: javasolni fogja a monetáris tanácsnak, hogy változtasson azon a "2008 után kialakult helytelen gyakorlaton", hogy külföldi befektetők is részt vehetnek a kéthetes kötvényprogramban.
    

Leszögezte: "aki teljes biztonsággal, nagyon magas hozammal részt vehet a magyar jegybank kéthetes kötvényprogramjában, az vállalja azt, hogy Magyarországon hitelez, és részt vesz a magyar gazdaságban a munkahelyek fenntartásában".
    

Matolcsy György szerint "kőbe van vésve" a jegybanknak azon célja, hogy minden módon csökkenteni kívánja Magyarország külső pénzügyi függőségét, ezen belül is a rövid külföldi forrásoknak való kitettséget. Erre most a jegybank tárgyalásos módot választott, de a célját mindenképp el fogja érni - fogalmazott, utalva arra, hogy az MNB a jelenlegi 4500 milliárd forintról 3600 milliárd forintra kívánja csökkenteni a kéthetes kötvényállományt.
    

A jegybank hitelösztönző programjának részét képező, a kis- és középvállalatok számára biztosított, 250 milliárd forintnyi kedvező kamatozású hitelforrással kapcsolatban elmondta: a bankok jelezték, hogy tömeges az érdeklődés a vállalkozások részéről, ahogy azt is, nyitottak arra, hogy valamennyi célra - így állóeszköz- és forgóeszköz-finanszírozásra, hitelkiváltásra és uniós támogatások önrészének előteremtéséhez is - felhasználhassák a kkv-k a forrást.
    

"Virágozzék száz virág" - fogalmazott a jegybankelnök, hozzátéve, hogy meg kell nézni, a magyar reálgazdaság szereplőinek valójában mire van szükségük. Nagyon nagy érték az is - mondta -, hogy valaki olcsó hitelhez jut egy beruházáshoz, de bizonyosan sokan fogják azzal  kezdeni, hogy megszabadulnak régi, 8-10 százalék közötti kamattal bíró, nagyon drága hitelüktől.
    

A monetáris politika jövőjét illetően Matolcsy György emlékeztetett: 2008 után a világon mindenhol - ezen belül az uniós tagállamokban gyakorlatilag Magyarország kivételével - újjáépítették a monetáris politikát. Példaként említette az Európai Központi Bank likviditási eszközeit, illetve a brit jegybank hitelezésösztönző intézkedéseit.
    

Matolcsy György szerint az árstabilitás megteremtése lehetőséget ad a növekedés és foglalkoztatás élénkítésére jegybanki eszközökkel, ami az 1944-es, Bretton Woods-i intézményeket alapító gondolatot követi. "Semmilyen régi célt nem feladva, új célként a munkahelyek megőrzését, a fenntartható növekedést, a gazdasági stabilitást kell a homloktérbe állítani". Mert ha a gazdaság rendben van, akkor a pénz is rendben lesz, de ha csak a pénz van rendben, attól még nem biztos, hogy rendben lesz a gazdaság - fogalmazott.
    

"Mi ezért úgy fordítjuk le a magyar jegybanktörvény szellemiségét és szavait, hogy nekünk az árstabilitást és pénzügyi stabilitást követően a gazdaság stabilitását is meg kell teremtenünk" - mondta a jegybankelnök. Addig nem stabil egy gazdaság a 21. században, amíg például 70 százalék alatt van a foglalkoztatási ráta, addig nem stabil egy uniós gazdaság, amíg 20 százalék alatti a beruházási ráta, és addig nem stabil egy közép-kelet-európai gazdaság, amíg a növekedés nem kétszerese a német gazdaság növekedésének, hiszen ilyenkor nincs konvergencia, nincs közeledés a "magterülethez" - tette hozzá.
    

Arra a kérdésre, hogy fog-e a jövőben valamikor újra sajtótájékoztatót tartani a monetáris tanács kamatdöntő ülései után, Matolcsy György jelezte: "van egy félreértés", miszerint a jegybank akkor átlátható, ha nem csupán leírja, hogy miért döntött így vagy úgy az alapkamatról, hanem azt hosszan, élő szóban megmagyarázza. "Én nem hiszek ebben."
    

Kifejtette: a közleményről a tanács tagjai soronként szavaznak, amelynek eredményeként olyan írásbeli közleményt tesznek közzé, ami " veretes, és minden benne van". "Abból már csak elvenni lehet, ráadásul helytelennek tartom a monetáris tanács tagjai nélkül kommentálni az ügydöntő, kamatdöntő ülés bármilyen részét" - fogalmazott a jegybank elnöke.

A jegybank támogatná a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összeolvadását, amennyiben a kormány, illetve a kormányzó frakciószövetség ezt kezdeményezné - mondta Matolcsy György.

Az MNB elnöke úgy fogalmazott: "a magyar jegybank ezt jónak tartja, üdvözli és támogatja". Az esetleges összevonás időzítése azonban a parlament és a kormány döntésén múlik - mondta Matolcsy György, jelezve, hogy a jegybank "mind a nagyon gyors, mind a gyors integráció" mellé oda tud állni.

A jegybankelnök szerint az esetleges összevonástól függetlenül szükség van egy harmadik jegybanki alelnökre. "Most látható például, hogy a jegybank, megújítva a monetáris politikát, növekedési hitelprogrammal állt elő, és a jegybank jogkörei szinte automatikusan bővülnek". A mikro- és makroprudenciális jogkörök egy része már automatikusan a jegybanknál van, attól függetlenül, hogy lesz-e összevonás vagy sem - tette hozzá.

Matolcsy György úgy fogalmazott: "most örülünk, hogy van egy második alelnökünk, de természetesen, amennyiben az Országgyűlés úgy dönt, és létrejön a jegybank és a pénzügyi felügyeleti rendszer integrációja, ebben az esetben egészen nyilvánvaló, hogy azt a területet egy külön alelnöknek kell irányítania".

A jegybankelnök emlékeztetett: 2008 után az egész világban, így különösen az Európai Unióban az egyik legfontosabb tendencia az, hogy a jegybankokat megerősítik felügyeleti jogosítványokkal.

"Helytelennek bizonyult az a gyakorlat", hogy a jegybankoktól függetlenül több felügyelő és szabályozó intézményt tartanak fenn - mondta, rámutatva, hogy legutóbb a brit jegybankot erősítették meg a kormány döntésével, de az euróövezet is nemcsak a közös bankunió, hanem felügyeleti unió felé megy.

Matolcsy György szerint az euróövezet déli országai továbbra is nagyon nehéz helyzetben vannak, még további "kiszámíthatatlan pénzügyi bajok léphetnek fel, amint azt Ciprus példája is mutatja. Ezért - ahogy azt az EKB vezetése is többször hangsúlyozta - fel kell gyorsítani a jegybankok és felügyeletek, a szabályozó hatóságok integrációját - hangoztatta az MNB elnöke.

Kérdésre válaszolva jelezte: ha ez a kormány javaslata, és a parlament így dönt, akkor a PSZÁF olvadna az MNB-be, hiszen "minden uniós megoldás erre fele visz, fordított példa nincs".