MNB: a harmadik negyedévben is jelentősen bővült a vállalati és a lakossági hitelállomány
A bankok élénkülő vállalati hitelkeresletet tapasztaltak, de nem számítanak ennek folytatódására.
A vállalati hitelállomány növekedésének éves üteme meghaladta a visegrádi régió (9,7 százalék) és az EU átlagát (4,2 százalék) is. A kkv-hitelállomány az előzetes adatok alapján 10,7 százalékkal nőtt éves összevetésben. Bár az éves hiteldinamika magas, a makrogazdasági fundamentumok, különösen a magánberuházások csak lassan javulnak, ezért az élénkülés továbbra is törékeny - írták.
Az MNB elemzése szerint a harmadik negyedévben kötött szerződéskötések értéke 13 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától. A támogatott hitelek aránya enyhén csökkent, mivel egyrészt a negyedévben relatíve kevés nagyösszegű szerződéskötés történt. Másrészt a Széchenyi Kártyaprogramban szerződött hitelek értéke jelentősen csökkent, a visszaesés mögött az ügyfelek által fizetett kamatok emelkedése állt: a program likviditási célú hiteleinek ügyfél által fizetett kamata 2026. július 15-től a korábbi fix 3 százalékról a 3 hónapos BUBOR aktuális mértékére - a harmadik negyedév átlaga alapján 5,5 százalékra - változott. A támogatott új hitelvolumenben az Eximbank konstrukcióinak szerepe egyre kisebb: a Demján Sándor Programban meghirdetett finanszírozási konstrukciók együttes keretösszege 900 milliárd forint, ennek 92 százalékát szeptember végén már lefedte az eddig szerződött állomány.
A hitelezési felmérésre adott banki válaszok alapján a vállalatok hitelhez jutási feltételei nem változtak, így már 3 éve gyakorlatilag változatlanok a kínálati feltételek, mindössze a felárakat emelte a bankok nettó 20 százaléka. A bankok nettó 32 százaléka élénkülő keresletet tapasztalt a vállalati hitelek iránt a harmadik negyedévben, emögött leginkább az ügyfelek növekvő készlet- és követelésfinanszírozási igénye állt. Az élénkülés a forint- és devizahiteleket, valamint a rövid és hosszú lejáratú hiteleket egyaránt érintette, a következő fél évre előretekintve viszont a bankok már mindegyik kategóriában a kereslet csökkenésére számítanak.
A háztartási hitelállományról a jegybank kiemelte:
folytatódott az állomány 3 éve gyorsuló növekedése, ez a visegrádi országok átlagos növekedési ütemét (8,6 százalék) és az EU-átlagot (3,4 százalék) meghaladóan, sőt Európában a legnagyobb mértékben nőtt éves szinten. A kimagasló bővülést főként a lakáshitelezés, azon belül az Otthon Start szerződéskötések, valamint a személyihitel-kibocsátások magyarázzák. Az újonnan kötött háztartási hitelszerződések értéke az előző év azonos időszakához képest másfélszeresére, 1275 milliárd forintra nőtt.
Az Otthon Start programban 2025. szeptember és 2026. október között 2,3 ezer milliárd forint értékben 66 ezer szerződést kötöttek. 2026. október 28-tól azonban az Otthon Start helyébe a Wekerle Plusz Programban elérhető lakásvásárlási és -építési hitel lépett, ami várhatóan a lakáshitelezés mérséklődését eredményezi a befektetési célú kereslet visszaszorítása és az árazás szigorítása miatt a jegybank szerint. A Wekerle Plusz életkorra vonatkozó felső korlátja, a korábbi lakástulajdoni hányad 50 százalék alatti maximálása, az 5 éves bentlakási kötelezettség, valamint a használtlakás-vásárlások esetén 3 százalékról 5 százalékra módosuló ügyfélkamat mind a(z egyébként is kissé mérséklődő) kibocsátás csökkenése irányába hat: becslésük szerint ez legalább 34 százalékkal csökkentheti a támogatott hitelek szerződéskötéseit.
A fogyasztási hitelezésben a személyi kölcsönök kibocsátása a meghatározó. Az új szerződéskötések értéke éves összehasonlításban 38 százalékkal nőtt 2026 harmadik negyedévében. Ugyanakkor a személyihitel-adósok kockázatossága mérsékelt, jövedelmi kifeszítettségük nem emelkedett érdemben - jelezték.
A hitelfeltételek a lakáshitelek és a fogyasztási hitelek esetében egyaránt enyhültek, és a következő fél évre is hasonló arányban terveznek lazítani a hitelintézetek a sztenderdeken. A kibocsátott lakáshitelek ügyfél által fizetendő átlagos kamata az Otthon Start bevezetésekor számottevő mértékben csökkent és azóta a 3,6-3,8 százalékos szinten stagnál. A következő időszakban az ügyfélkamatok az Otthon Start Programot novembertől felváltó Wekerle Plusz Program következtében emelkedhetnek, mivel használt lakás vásárlására a továbbiakban 3 százalék helyett 5 százalékos ügyfélkamat mellett lesz lehetőség.
A piaci lakáshitelek átlagos kamatlába a negyedév során 6,5 százalékról 6,3 százalékra mérséklődött, de a referenciakamatok csökkenése meghaladta a kamatlábak változását. Ennek eredményeként a piaci lakáshitelek kamatfelára szeptemberre 1,1 százalékpontra nőtt a 2023. január óta jellemző nulla százalékpont körüli átlagos értékről. A személyi kölcsönök átlagos kamatszintje tovább csökkent, így a negyedév végén 13,5 százalékot ért el.
A 2026 harmadik negyedévi hitelezési felmérésben a bankok nettó 36 százaléka csökkenést jelzett a lakáshitelek iránti keresletben, míg a fogyasztási hitelek iránt a nettó 73 százalékuk érzékelt keresletnövekedést. A következő fél évben a válaszadó hitelintézetek nem számítanak számottevő változásra sem a fogyasztási hitelek, sem a lakáshitelek iránti keresletben. Ugyanakkor jelezték: a válaszok beérkezésének határideje a 2027-es költségvetés részleteinek ismertetése előtt járt le, így a felmérés során adott banki várakozásokba az új hitelprogramokra vonatkozó információk nem épültek be.