Innováció, együttműködés, hozzáférés – így lehet jövőbiztos a magyar egészségügy

Miért telik egyre több időbe, mire a szívbeteg eljut a megfelelő ellátásig? Miért nem lesz a kórházi kutatásokból több innováció, és miért maradnak sokszor elszigetelt sikerek a jól működő fejlesztések? A 4. Svájci–Magyar Egészségügyi Fórum résztvevői szerint a magyar egészségügy jövője nemcsak a forrásokon, hanem az együttműködésen, a kiszámítható szabályozáson és a betegek ellátáshoz való tényleges hozzáférésén is múlik.

Innováció, együttműködés, hozzáférés – így lehet jövőbiztos a magyar egészségügy

Lakosságarányosan több kardiológus dolgozik Magyarországon, mint Svájcban, a szív- és érrendszeri esetekhez kapcsolódó halálozások száma mégis negyedével meghaladja az uniós átlagot.

Az egészségügyi innovációkat adminisztratív akadályok lassítják, a sikeres kísérleti programok pedig gyakran nem épülnek be a mindennapi betegellátásba. Ezekre a kihívásokra kereste a választ a Swisscham Hungary és a Svájci Nagykövetség szakmai partnereikkel közösen megrendezett 4. Svájci–Magyar Egészségügyi Fóruma a Semmelweis Egyetemen.

A rendezvényen a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése, az egészségügyi innováció és a fejlesztési források fenntartható felhasználása került középpontba. A fórum egyben ünnepi alkalom is volt: a svájci-magyar diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 80. évfordulója mellett több vállalati jubileumról is megemlékeztek. 

„Nyolcvan éve, 1946-ban vette fel újra Svájc és Magyarország a diplomáciai kapcsolatokat, és az egészségügy különösen jól mutatja, mit érhet el a két ország együtt. Bár a svájci és a magyar egészségügyi rendszer másképp működik, ugyanazokkal a gondokkal küzdenek: elöregedő társadalom, munkaerőhiány, növekvő költségek, és az, hogy az orvosi innováció valóban eljusson a betegekhez.

Az összefogás kulcskérdés, hiszen ezeket a problémákat egyik ország sem tudja egyedül megoldani“– mondta köszöntőjében Alexander Renggli, Svájc magyarországi nagykövete. Hozzátette, a két ország kapcsolata szilárd alapokra épül, de szerinte az ideje, hogy ebből újabb, kézzelfogható eredmények szülessenek. „Az egészségügybe fektetni végső soron azt jelenti, hogy az emberekbe és társadalmaink jövőjébe fektetünk.”

140 perc a mellkasi fájdalomtól a katéteres laborig

Magyarországon majdnem minden második haláleset hátterében szív- és érrendszeri betegség áll. Az esemény első panelbeszélgetésének résztvevői a megelőzéstől a diagnózison és kezelésen át az utógondozásig vizsgálták a teljes betegutat, különös tekintettel az Európai Unió Safe Hearts Plan kezdeményezésére.

A szakértők szerint az akut ellátás alapvetően jól működik, a megelőzés és az utógondozás terén azonban jelentős a lemaradás. „Két éve egy felmérés azt vizsgálta, mennyi idő telik el a mellkasi fájdalom jelentkezésétől a katéteres laborba jutásig. Az eredmény 140 perc lett, vagyis több mint két óra. Meg kell tanítanunk a betegeknek, hogy felismerjék a tüneteiket és időben segítséget hívjanak, a rendszert pedig úgy kell fejlesztenünk, hogy hamarabb eljussanak a katéteres laborba” – mondta Dr. Ruzsa Diána, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke. Prof. Dr. Gellér László, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke pedig hozzátette, hogy öt évvel ezelőtt ez az idő még csak 100 perc volt. Szerinte ez azt mutatja, hogy a 40 perces romlás nagyrészt a betegek habozásából fakad, ezért kulcsfontosságú a betegek oktatása.

A tudatosítás és az edukáció fontosságát Dr. Takler Kristóf egészségpolitikai szakértő is kiemelte: Magyarországon évente mintegy 30 ezer ember hal meg megelőzhető okokból, ami egy kisebb város lakosságának felel meg. A helyzet javításához a szakemberek szerint erősíteni kell a tünetek korai felismerését és a lakosság egészségtudatosságát. Különösen fontos a hátrányos helyzetű térségekben élő gyerekek egészségnevelése. 

Több orvosunk van, mégsem tudjuk eredményre váltani az előnyünket

Egy másik panelbeszélgetés azt járta körül, hogyan válhatnak a kórházak a tudományos kutatás és a biotechnológiai innováció aktív szereplőivé. Dr. Peter Ahnesorg, a Roche Magyarország ügyvezető igazgatója az első panelen elhangzottakra reagálva emlékeztetett arra, hogy Magyarországon lakosságarányosan több kardiológus dolgozik, mint Svájcban. Szerinte ez is mutatja, hogy az összetevők megvannak, a gond az, hogy nem kapcsolódnak össze. Három okot nevezett meg: a széttagoltságot, a ráfordításokra figyelő szemléletet és a bizalom hiányát. Úgy látja, az élettudományt egységben kell kezelni, a gazdaság-, az egészség- és az innovációs politikát összehangolva, és a mennyiség helyett a minőségre és az eredményekre kell figyelni. Egy Magyarország méretű országnak azt is világosan el kell döntenie, mely területeken akar versenyezni.

„Bizalmat kiszámíthatósággal és átláthatósággal lehet építeni. Egy új gyógyszerbe tíz-tizenöt évre előre fektetünk be, ehhez tudnunk kell, hogy a ma meghozott döntések holnap is érvényesek” – fogalmazott a Roche Magyarország ügyvezető igazgatója.

Az innováció felgyorsítására több kézzelfogható lehetőség is kínálkozik. Mohamed Tammam, a Novartis Hungária ügyvezető igazgatója szerint Magyarország a klinikai kutatások terén kiváló adottságokkal rendelkezik, az itteni szakemberek a legerősebbek közé tartoznak. Ahhoz, hogy ez a tudás még jobban kibontakozzon, a kutatásnak az orvosi munkakör részévé kell válnia, önálló időkerettel. Szoldán Péter, a GenuForm AI vezérigazgatója szerint az EESZT-adatok könnyebb elérhetősége és a kórházak nagyobb döntési szabadsága gyorsíthatná fel leginkább az új megoldások kipróbálását. Hild Imre, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója arra mutatott rá, hogy a tudás itthon van: bár 2020 óta tízből hat magyar startup külföldön jegyezte be magát, a munka jelentős része továbbra is Magyarországon folyik. Szerinte ha a környezet vonzóbbá válik, a tehetségek itthon maradhatnak, és a nemzetközi befektetők is Budapestre találhatnak.

A jó ötlet kevés, ha a projekt végén elfogy a pénz

A harmadik beszélgetés a fejlesztési és kohéziós források hatékony felhasználását vizsgálta. A résztvevők szerint a sikeres kísérleti programok csak akkor hozhatnak tartós változást, ha már a tervezéskor gondolnak a későbbi finanszírozásukra.

Prof. Dr. Kaló Zoltán, az OEP igazgatója szerint a pilotprojektek jelentős része azért nem épül be az egészségügyi rendszerbe, mert a projekt lezárása után nincs meg a folytatáshoz szükséges finanszírozási modell. Roland Python, a Svájci Hozzájárulás Magyarországi Programirodájának vezetője szintén azt hangsúlyozta, hogy egy fejlesztésnek valós igényre kell válaszolnia, és már az első naptól tervezni kell a fenntartását.

Dr. Horváth Kitti, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára egy korábbi vidéki tapasztalatával mutatta meg, milyen hétköznapi akadályokon bukhat el egy egyébként jól működő program: „Amikor vidéken dolgoztam, mindig figyelnünk kellett arra, hogy a betegeknek csak a hónap első felére adjunk időpontot, mert akkor még volt pénzük buszjegyre. És nem 200, hanem mindössze 50 kilométerről beszélünk. Egy egészségügyi problémára csak a teljes megoldás jelent megoldást. Ezeknek a kísérő feltételeknek akkor is meg kell maradniuk, amikor a projekt már véget ért” – mondta a MOK főtitkára. Szerinte a példa jól mutatja, hogy egy fejlesztés sikerét nemcsak a szakmai tartalom és a finanszírozás dönti el, hanem az is, hogy a betegek ténylegesen eljutnak-e az ellátásig.

A fórum beszélgetéseiből egyértelműen kirajzolódott, hogy a magyar egészségügyben nem a szakértelem vagy az innovatív ötletek hiánya jelenti a legnagyobb kihívást, hanem az, hogyan lehet ezeket valódi, mindenkinek elérhető eredményekké formálni. Ehhez nem elég új technológiákat bevezetni vagy fejlesztési forrásokat biztosítani: olyan kiszámítható szabályozási környezetre, az intézmények, a kutatók és a vállalatok közötti szorosabb együttműködésre, valamint hosszú távon is fenntartható megoldásokra van szükség, amelyek a betegek valós igényeire épülnek. Mert egy fejlesztés sikere nem ott dől el, hogy elkészül-e a prototípus, vagy lezárul-e egy sikeres pilotprogram, hanem ott, hogy később is működik-e, eljut-e azokhoz, akiknek szükségük van rá, és érezhetően javítja-e az ellátásukat.


A vállalatok többsége magasabb adóterhelésre számít 2027-ben

Növekvő adóterhelésre, gyakoribb ellenőrzésekre és egyre összetettebb megfelelési feladatokra készülnek a hazai nagyvállalatok. A transzferárazás jelenti számukra a legnagyobb adókockázatot, miközben a bizonytalan gazdasági környezet ellenére sokan továbbra is beruházásokkal és fejlesztésekkel terveznek. Ez derül ki az EY Magyarország közel 60 nagyvállalati adó- és pénzügyi vezető körében végzett friss felméréséből.
2026. 11. 20. 18:30
Megosztás:

Ericsson magyarországi igazgató: felgyorsítják a helyben fejlesztett innovációk elterjedését

Erősítik az együttműködést az Ericsson budapesti fejlesztőközpontja, valamint a magyarországi szolgáltatók és vállalatok között, és felgyorsítják a helyben fejlesztett innovációk elterjedését - mondta Jan Jaďuď, az Ericsson magyarországi igazgatója az MTI-nek csütörtökön, az Ericsson Imagine Hungary innovációs rendezvényén Budapesten.
2026. 11. 20. 18:00
Megosztás:

Az első részvényvétel előtt: árfolyam, költség és kockázat közérthetően

Egy részvény megvásárlása néhány kattintás lehet. A döntés azonban jóval korábban kezdődik: annál, hogy mire kell a pénz, mekkora veszteség fér bele, és pontosan mit mutat a kereskedési felület. Az első megbízás előtt ezeket a kérdéseket érdemes végigvenni.
2026. 11. 20. 17:30
Megosztás:

Egy töltő, amely az akkumulátorok állapotát is méri

A többfunkciós akkumulátortöltő a töltésen túl arról is képet adhat, mennyi energiát képes leadni egy cella, és milyen állapotban van. Ez különösen hasznos, ha több akkumulátort használ felváltva: a gyengülő darabok könnyebben kiszűrhetők, a használhatókat pedig nem kell idő előtt lecserélni.
2026. 11. 20. 17:00
Megosztás:

Mikor elég a homlokzat mosása, és mikor kell más megoldás?

A foltos homlokzat láttán sokan rögtön magasnyomású mosóért nyúlnak. A vízsugár azonban nem minden szennyeződést távolít el ugyanúgy, és a vakolat állapota is meghatározza, milyen eljárás biztonságos. A mosás előtt ezért azt kell kideríteni, mi okozza az elszíneződést, és mennyire ép a fal felülete.
2026. 11. 20. 16:30
Megosztás:

A Boehringer Ingelheim a 6. helyre lépett előre az Access to Medicine Index rangsorában

A Boehringer Ingelheim a 6. helyre lépett előre a 2026-os Access to Medicine Index (ATMI) rangsorában. A vállalat 2022-ben még a 13., 2024-ben pedig a 8. helyen állt. Az eredmény a vállalat azon törekvéseit ismeri el, amelyek az alacsony és közepes jövedelmű országokban a gyógyszerekhez való hozzáférés javítása mellett az egészségügyi rendszerek és a helyi szakmai kapacitások fejlesztésére, valamint a kutatási együttműködésekre is kiterjednek.
2026. 11. 20. 16:00
Megosztás:

Rekordot döntött a szélenergia-termelés Romániában

Minden eddiginél nagyobb teljesítményt értek el a romániai szélturbinák pénteken, helyi idő szerint reggel 7 óra körül 3242 megawattal működtek - írja az economedia.ro.
2026. 11. 20. 15:30
Megosztás:

A médiatanács nem támogatja a reklámadó visszavezetését

A médiatanács nem támogatja a reklámadó jövő év januárjától tervezett visszavezetését, mert az lassítaná a magyar reklám- és médiapiac talpra állását - mondta Polyák Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke pénteken, a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.
2026. 11. 20. 15:00
Megosztás:

Koronavírus: A fertőzöttek számának emelkedése várható

Országos szinten enyhén emelkedett az elmúlt héten a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja a szennyvízben; a szennyvízminták alapján a fertőzöttek számának emelkedése várható a következő időszakban.
2026. 11. 20. 14:30
Megosztás:

Eurostat: rekord számú külföldi diák tanult az EU-ban 2024-ben

Két éve, 2024-ben 1,65 millió külföldi diák tanult a felsőoktatásban az Európai Unióban, ami az összes hallgató 8,7 százaléka - áll az Eurostat honlapján.
2026. 11. 20. 14:00
Megosztás:

Heves vihar, özönvíz pusztított a Nyugat-Balkánon

Heves széllel és özönvízszerű esőzéssel kísért viharok söpörtek végig csütörtök este és péntekre virradóra a Nyugat-Balkánon.
2026. 11. 20. 13:30
Megosztás:

A kínai jegybank nem módosított az éves és az ötéves kamaton

A kínai központi bank az elemzői várakozásoknak megfelelően 18. hónapja nem változtatott az éves és az ötéves kamat rátáján pénteken, idei tizenegyedik kamatdöntő ülésén, így a kamatok rekordalacsony szinten maradtak.
2026. 11. 20. 13:00
Megosztás:

Már tízezer milliárd forint felé robognak a magyarok TBSZ-en adómentessé tett befektetései

Egyetlen év alatt több mint a negyedével emelkedett a bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett tartós befektetési számlák (TBSZ) száma, és az azokon tartott értékpapírok értéke is – számolta ki a BiztosDöntés.hu. Az adómentes hozamot lehetővé tevő TBSZ-ek nyitása és feltöltése különösen az év végéhez közeledve ugrik meg, mert ilyenkor egy-két hónap alatt egy évet nyerhetnek az ügyfelek, akiket kedvezményesővel csalogatnak a bankok és a befektetési cégek.
2026. 11. 20. 12:30
Megosztás:

Az új kata tervezett szabályainak módosítását javasolják a kreatív ágazatban dolgozók

A kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójára (kata) vonatkozó bevételi koncentrációs szabály módosítását javasolják a kreatív és kulturális ágazatokban dolgozók.
2026. 11. 20. 12:00
Megosztás:

Az idősebb, olcsóbb autók pörgetik csúcsra a belföldi használtautó-piacot

Minden idők második legforgalmasabb hónapján van túl a magyar használtautó-piac: a DataHouse ma közzétett előzetes adatai szerint októberben 85 100 személygépkocsi cserélt gazdát. Ez a szám 7,4 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőtti szintnél. Az idei összforgalom már november végére megközelítheti a tavaly beállított 922 ezres éves rekordmennyiséget. A képet árnyalja, hogy a gazdát cserélő járművek 42 százaléka legalább 20 éves.
2026. 11. 20. 11:30
Megosztás:

Az Egyesült Államokban lefelé, Európában felfelé mozdultak a hosszú hozamok; gyengült a forint a vezető devizákkal szemben

Lefelé mozdultak az amerikai hosszú hozamok, amikor az új munkanélküli-segély kérelmek száma 203 ezerre emelkedett a várt 197 ezerrel szemben, enyhítve a kamatemelési várakozásokat azt követően, hogy szerdán még a piacok a Fed szigorítás irányába mutató jegyzőkönyvét és Christopher Waller Fed-kormányzó nyilatkozatát értékelték, miszerint akár 50 bázispontos kamatemelés is indokolt decemberben. A hosszú hozamok csütörtökön lefelé mozdultak, az amerikai 10 éves 5,05%-ig süllyedt. Európában a hosszú hozamok néhány bázisponttal feljebb kerültek, a német 10 éves 3,41%-ig emelkedett. Az EURUSD párharcot tegnap utóbbi nyerte.
2026. 11. 20. 10:30
Megosztás:

Az Anthropic tőzsdei debütálása sem tudta visszahozni az AI-sztori lendületébe vetett hitet

2% körüli mínuszokkal zárult a csütörtöki kereskedés a Wall Streeten, miután az Anthropic tőzsdei debütálása sem tudta érdemben javítani a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvények megítélését. A Dow 2,2%-kal, az S&P500 2,0%-kal, míg a technológiai túlsúlyos NASDAQ 2,3%-kal került lejjebb, utóbbi ezzel hatodik egymást követő napját zárta mínuszban. Az eladói nyomás kifejezetten széles körű volt, az S&P 500 komponenseinek több mint 90%-a mínuszban zárt. Az index ezzel hatodik egymást követő napján esett, ami 2024 óta a leghosszabb vesztes széria, és már 8,2%-kal marad el az októberben elért történelmi csúcsától. Heti összevetésben a vezető indexek 4,9–6,2%-os mínuszban jártak.
2026. 11. 20. 10:00
Megosztás:

Az AI-beruházások megtérülésével kapcsolatos bizonytalanság rontotta a befektetői kedvet a vezető európai tőzsdéken

Negyedik egymást követő kereskedési napon kerültek lejjebb a vezető európai részvényindexek csütörtökön, ahogy a befektetők egyre óvatosabbak a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvények kilátásait illetően. A páneurópai Stoxx600 0,9%-kal esett, ezzel október 23. óta nem látott záróértéken búcsúzott. A negatív hangulat hátterében elsősorban az AI-beruházások megtérülésével és a technológiai részvények magas értékeltségével kapcsolatos bizonytalanság állt, amelyet tovább erősített az Anthropic rekordnak számító tőzsdei bevezetése körüli várakozás. Az európai technológiai beszállítók közül az ASML 2,2%-os, az STMicroelectronics pedig 1,6%-kal emelkedett.
2026. 11. 20. 09:30
Megosztás:

Gyengült a forint péntek reggel

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel a csütörtök esti jegyzésekhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.
2026. 11. 20. 09:00
Megosztás:

Minimálbér-emelés 2027: évi több mint 400 ezer forinttal nőhet a nettó kereset

Ahogy az a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tegnap esti ülésén elhangzott, 2027-től a minimálbér 7,5%-kal (347.000 Ft-ra), míg a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben megállapítandó garantált bérminimum 6,1%-kal (396.000 Ft-ra) nő – jegyezte meg Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
2026. 11. 20. 08:30
Megosztás: