Új Széchenyi-terv: mire lesz elég?

Egy kávé mellett, informálisan közölhette az Európai Bizottság (EB) illetékese Fellegi Tamás fejlesztési miniszterrel, hogy eszébe se jusson az uniós források átcsoportosítását kérvényezni. Ezt a legvalószínűbb forgatókönyvet vázolta fel a HVG-nek egy brüsszeli forrás, miután kiderült: a nyári kormányzati ígérettel szemben Fellegiék hivatalosan kísérletet sem tettek arra, hogy Brüsszel hozzájárulását kérjék az uniós támogatásoknak az egyes operatív programok közti átcsoportosításához. „A pályázatok jelenlegi állása szerint a még fel nem használt keret 1828 milliárd forint, ennek legalább a felét a kis- és középvállalkozások fejlesztésére kell fordítani” - hangoztatta az új Széchenyi-terv vitairatának augusztusi bemutatóján a miniszter. E nagyvonalú ígérettel szemben múlt pénteken, a program ünnepélyes startján már arról beszélt, hogy az idén összesen 1100 milliárd forintot osztanak el pályázatokon, amiből 173 milliárd forint juthat közvetlenül vállalkozásfejlesztésre.

PÁLYÁZZON ÖN IS SZAKÉRTŐI SEGÍTSÉGGEL!

Egyelőre azonban ezekre a pályázatokra is várniuk kell a vállalkozásoknak. Többségüket március elsejére ígéri a kormány abban a kézikönyvben, amelyet a pénteki bemutató előtt a HVG információi szerint a Nemzetbiztonsági Hivatalban őriztek. Pedig nagy titkokat nem rejtenek az oldalak: lényegében a szokásos, jól bevált pályázattípusok indulnak újra. A leglátványosabb változás az, hogy a fejlesztési forrásokat hét „kitörési pont” köré csoportosítják. Ezek: az egészségipar, a zöld gazdaság, az üzleti környezet fejlesztése, a lakásprogram, a tudomány és az innováció, a foglalkoztatás bővítése, a tranzitgazdaság. Az Új Magyarország fejlesztési tervvel való számtalan hasonlósága ellenére Orbán Viktor kormányfő látványos hasonlattal szapulta a korábbi pályázati rendszert, és azt ígérte: ahogy korábban több disznóólat is kitakarított a saját kezével, ezzel a „hodállyal” is elbánik.

„Csodák nincsenek: a cégeknek gépvásárláshoz, képzéshez és informatikai fejlesztéshez van szükségük anyagi segítségre” - értékelte a várható, a korábbiakkal csaknem szó szerint azonos pályázatokat egy, a szakmában elismert pályázati tanácsadó cég vezérigazgatója. A legnagyobb újdonságnak az ígérkezik, hogy a kisvállalkozásoknak hitellel kombinált vissza nem térítendő támogatást kínálnak, mindössze 10 százalékos önrész előírásával. A legkisebbek eszközbeszerzésre, informatikai fejlesztésre, ingatlanvásárlásra és beruházásra fordítható támogatását szinte automatikusan, egyablakosan intézik majd, az átfutási idő pedig az ígéretek szerint 30 napra szűkül. 

Szakértők azonban óva intenek attól, hogy számolatlanul szórja a pénzt a kormány életképtelen vagy stagnálásra ítéltetett kisvállalkozásoknak.

„Reméljük, lesz valamiféle garancia arra, hogy ne a támogatások megszerzésére létrehozott projektcégekhez kerüljenek a források” - fejezte ki aggodalmát a vezérigazgató, aki szerint a mai véletlenszerű ellenőrzés helyett illene legalább személyesen meglátogatni ezeket a cégeket, működnek-e egyáltalán. Informálisan már 2009-ben jelezte az EB, hogy Magyarország ne könnyítse tovább a pályázati feltételeket. A válság kitörése után a Bajnai-kormány, brüsszeli engedéllyel, radikálisan kinyitotta a pénzcsapot, és 110 milliárd forintot a vállalkozásoknak csoportosított át, egyre enyhülő feltételekkel. Kezdetben még elvárta az árbevétel növelését, a válság kitörése után azonban letett erről, és az uniós támogatásokat afféle válságkezelő eszközként is felhasználta. Mivel a forrásért folyamodó cégek 2009-ben lényegében automatikusan megkapták az uniós pénzt, pár hónap alatt a korábbi évi 8-9 milliárd forint hatszorosa fogyott el, emiatt a pályáztatást tavaly januárban fel kellett függeszteni. Az így kiosztott források hatását azonban a szakértők igencsak megkérdőjelezték.

Szkeptikusok a szakemberek a beruházásösztönzés munkahelyteremtő hatását illetően is, holott a létszám megtartása szigorú követelmény lesz szinte az összes pályázatnál. „Be kell látni, hogy a technológiai fejlesztések egy része éppen hogy munkahelyeket szüntethet meg” - szögezte le a HVG-nek Kállay László, a Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának vezetője, korábban a gazdasági tárca főosztályvezetője, aki szerint egy pályázatot nem lehet egy söralátéten elintézni. Más kérdés, hogy az egyszerűsítésbe Fellegiék bicskája is beletörni látszik: bár a kormányra lépés után beígérték az uniós források elosztásában közreműködő szervezetek számának drasztikus csökkentését, egyelőre mindössze 15-ről 13 tagúra karcsúsították az intézményrendszert. Emellett látványos mértékű elbocsátásokat hajtottak végre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, ami miatt Brüsszelben a tavalyi év végén meg is rótták Petykó Zoltán elnököt, mondván, ez már a működést, a kellő szakértelmet veszélyeztetheti. „Az NFÜ-ben május óta jóformán semmit sem csináltak. Nehéz lesz éppen az elbírálás idején átalakítani az intézményrendszert”- mondta a HVG-nek egy közreműködő szervezet alkalmazottja.

A pályáztatás gyakorlatilag fél éve áll, az idén már alig lesz kifizetés - kritizálja a kormány lassúságát az ellenzék. Orbán Viktor mégis azt hangoztatta a Széchenyi-terv bemutatóján, hogy 2011 a megújulás éve lesz, „eldől, milyen lesz a következő tíz évünk”. Egyelőre azonban a cégek többsége nem látja túl optimistán a piaci lehetőségeit. Némi bővülés csak az autóipari beszállítóknál látszik, ám továbbra is stagnál az élelmiszeripar, az építőipar pedig teljesen áll. „A lakásépítések 2008-hoz képest a tizedére estek vissza” - magyarázta a vállalkozói aktivitás hiányát a HVG-nek Kiss Zoltán, a Volksbank Zrt. vezérigazgató-helyettese. Egyelőre nem a jövőben, inkább az átvészelésben gondolkodnak a cégek, legalábbis ez olvasható ki abból, hogy szinte csak forgóeszközhitelre van igény, beruházásira alig. 

A kormány mégis - a Széchenyitől kölcsönzött „tőlünk függ minden, csak akarjuk!” szlogennel - 2014 végére 300 ezer, 2020-ra pedig egymillió új munkahelyet ígér, és csak a mikrovállalkozások támogatásától 600-800 ezer állás megmaradására számít. „Jelenleg az EU-n belül Magyarországon a legalacsonyabb a munkaképes korosztály aktivitása, 55 százalék körüli, ezt először az uniós átlagra, 65 százalékra emeljük, majd hosszabb távon e föl锠- mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A jelek szerint azonban a javulás együtt fog járni a munkafeltételek romlásával: a közeljövőben a munka törvénykönyvének drasztikus átalakítását is napirendre veszik, hogy – mint Matolcsy és Orbán egymásra licitálva fogalmaztak - a magyarországi termelés ne csak régiós szinten legyen versenyképes, hanem olyan államokkal szemben is, mint például Kína vagy Brazília.

„Nem szökőkutakra, hanem termelőberuházásokra kell koncentrálnunk” - idézte mintegy kulcsmondatként Demján Sándor nagyvállalkozót Matolcsy, hozzátéve, hogy az uniós források „bekapcsolásával” 2014-ig 7 ezermilliárd forint kerülhet be a gazdaságba. Mivel pedig a miniszter szerint „a beruházások a növekedéssel kéz a kézben járnak”, a GDP-bővülés üteme a mai egyről 4–6 százalékra ugorhat, miközben Magyarországon - Svédország mellett egyedüliként - csökkenhet az adósságállomány. De a Széchenyi-tervben azért „szökőkutakban”, azaz látványberuházásokban sincs hiány, igaz, ezek egy része nem más, mint az előző kormány által is tervezett fejlesztések felsorolása.

HVG