Mennyit vesz ki a nyugdíjasok zsebéből a földgáz és az áram számlák fizetése?

A legfrissebb KSH-adatok szerint 2026 februárjában az öregségi nyugdíj átlagos összege 261 300 forint volt, a mediánnyugdíj pedig 230 300 forint. Ez azért fontos, mert a medián közelebb áll a „tipikus” nyugdíjas helyzetéhez: ennél az összegnél ugyanannyian kapnak kevesebbet, mint többet.

Miből számolunk?

A számításhoz a lakossági kedvezményes mennyiségeket (rezsicsökkentett árak) vettük alapul. Az MVM tájékoztatása szerint a villamos energiánál az éves kedvezményes mennyiség 2523 kWh mérési pontonként, e fölött A1/A2 árszabásnál 70,104 Ft/kWh bruttó lakossági piaci árral kell számolni. A földgáznál a kedvezményes éves mennyiség 63 645 MJ, azaz legalább 1729 m³ évente; e fölött már a mindenkori versenypiaci költségeket tükröző ár érvényes.

A becslésben a rezsicsökkentett áramra kerekítve 36,4 Ft/kWh, a rezsicsökkentett gázra 102 Ft/m³ körüli árral számoltunk. A limit feletti áramnál az MVM által közölt 70,104 Ft/kWh szerepel, a limit feletti gáznál pedig a széles körben használt, 747 Ft/m³ körüli lakossági piaci árat vettük figyelembe. Ez utóbbi esetben a pontos számla a fűtőértéktől, korrekciós tényezőtől és elszámolási módtól is függhet.

A legfontosabb becslés: havi 18–22 ezer forint az „átlagos” teher

Egy olyan nyugdíjas háztartásnál, amely gázzal fűt, de éves fogyasztása még nagyjából a kedvezményes sávon belül marad, a havi átlagos áram- és gázköltség reálisan 18–22 ezer forint körül alakulhat.

Például ha egy nyugdíjas háztartás évente 1500 m³ gázt és 1800 kWh áramot használ el, akkor a havi átlagos rezsiteher körülbelül:

Ez az átlagnyugdíjhoz viszonyítva körülbelül 7%, a mediánnyugdíjhoz viszonyítva körülbelül 7,9%. Vagyis egy átlagosnak tekinthető, gázzal fűtött lakásban az áram és a gáz együtt nagyjából minden 13–14. nyugdíjforintot elvisz.

Mennyi most az átlagos nyugdíj Magyarországon?

Ha valaki éppen az állami kedvezményes fogyasztási határig fogyaszt

Ha a háztartás eléri, de nem lépi túl a kedvezményes éves keretet, akkor az éves 1729 m³ gáz és 2523 kWh áram alapján a havi átlagos költség körülbelül 22 350 forint.

Ez az átlagnyugdíj 8,6%-a, a mediánnyugdíj 9,7%-a. Másképp fogalmazva: a tipikus nyugdíjhoz közelebb álló mediánnyugdíjasnál már majdnem minden tizedik forint csak a gáz- és villanyszámlára megy el.

Nagy különbség van lakástípus szerint

Egy kis társasházi lakásban, ahol nincs gázfűtés, vagy csak főzésre és meleg vízre használnak gázt, jóval kisebb a teher. Például havi 120 kWh áram és 20 m³ gáz mellett a havi költség körülbelül 6400 forint. Ez az átlagnyugdíj 2,5%-a, a mediánnyugdíj 2,8%-a.

Ezzel szemben egy rosszul szigetelt, régi családi házban élő nyugdíjasnál teljesen más a helyzet. Ha az éves gázfogyasztás 2200 m³, az áramfogyasztás pedig 3000 kWh, akkor a limit feletti részek miatt a havi átlagos áram- és gázköltség már körülbelül 54 500 forint lehet. Ez az átlagnyugdíj 20,8%-a, a mediánnyugdíj 23,6%-a.

Miért különösen érzékeny kérdés ez a nyugdíjasoknál?

A nyugdíjasok kiadásai között a lakásfenntartás és a háztartási energia hagyományosan nagy súlyú tétel. A KSH egyik friss kiadási adatsora szerint a lakásfenntartásra és háztartási energiára jutó éves egy főre eső kiadás 285 370 forint volt, ami havi átlagban körülbelül 23 800 forint. Ez nagyon közel van ahhoz a becsléshez, amit a kedvezményes gáz- és áramkeret környékén kapunk.

Fontos azonban, hogy a „lakásfenntartás, háztartási energia” kategória nem kizárólag a gáz- és villanyszámlát tartalmazhatja, hanem más lakásfenntartási tételeket is. Ennek ellenére jó kontrolladat: azt mutatja, hogy a havi 20–25 ezer forintos rezsiterhelés egyáltalán nem túlzó becslés egy átlagos nyugdíjas háztartásnál.

A téli hónapokban a valós teher sokkal nagyobb lehet

Az éves átlag elfedi a téli hónapok problémáját. Az MVM gázelszámolási tájékoztatója szerint a kedvezményes gázmennyiség megosztása nem egyenletes: januárban például 12 365 MJ, februárban 10 421 MJ, decemberben 10 937 MJ kedvezményes mennyiség tartozik a hónaphoz, míg nyáron ennek csak töredéke.

Ez azt jelenti, hogy aki nem átalányt fizet, vagy akinek elszámolószámlája érkezik, télen sokkal nagyobb számlával találkozhat. Egy idős embernél ez különösen veszélyes, mert a nyugdíj havonta fixen érkezik, a fűtési kiadás viszont szezonálisan megugrik.

Elemzői következtetés

Egy átlagos magyar nyugdíjas esetében a havi villany- és gázszámla reálisan 18–22 ezer forint körüli kiadást jelenthet, ami a nyugdíj 7–10%-át viszi el. Ez még nem tűnik elviselhetetlennek, de csak akkor igaz, ha a lakás viszonylag takarékos, a fogyasztás a kedvezményes sávban marad, és nincs nagy téli elszámolási sokk.

A valódi veszélyzóna ott kezdődik, ahol az idős ember egyedül él egy régi, rosszul szigetelt családi házban. Ilyenkor a gáz- és áramszámla a nyugdíj 20–25%-át is elviheti. Ha ehhez hozzávesszük az élelmiszert, gyógyszert, közös költséget, közlekedést és egészségügyi kiadásokat, akkor jól látható: nem önmagában a rezsi a probléma, hanem az, hogy a nyugdíjasok jelentős részénél a rezsi egy már eleve szűkös havi költségvetésből hasít ki biztos, elkerülhetetlen részt.

A legfontosabb mondat tehát ez: egy átlagos nyugdíjasnál a gáz és az áram havonta nagyjából 20 ezer forintos tétel, de a rosszabb lakáskörülmények között élőknél ez könnyen 50 ezer forint fölé emelkedhet. Ez már nem egyszerű közüzemi számla, hanem megélhetési kockázat.