126 milliós átlaghitel, duplázódó kereslet – 2025-ben berobbant a Széchenyi Kártya

Az év első 6 hónapjában a Széchenyi Kártya Program keretében 264,7 milliárd forint összegben érkezett beruházási célú hiteligény a programban részt vevő bankokhoz. Ez összesen 8.555 hiteligénylést jelent, ami 23 százalékkal haladja meg a 2024 azonos időszakában befogadott igénylések számát.
Az igénylések magas számához mind a 4 beruházási típusú termék hozzájárult: az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ termék 61, a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ 28, a Széchenyi Mikrohitel MAX+ 21 százalékkal több igénylést vonzott, de a Széchenyi Lízing MAX+ esetében is ötödével több igénylést fogadtak be az idei év első 6 hónapjában, mint 2024 első félévében.
A kiváló eredmény egyebek mellett annak tudható be, hogy júniusban éves csúcsokat döntött a Széchenyi Kártya Program. A beruházási hitelek 55 milliárd forintos igényelt összege 39 százalékkal haladta meg az 1 évvel korábbi szintet, az 1.526 befogadott igénylés pedig 11 százalékos bővülést mutat. Kiemelkedően jól teljesített a zászlóshajó-termék, a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+, ahol a 23 milliárd forintos igényelt összeg több, mint kétszerese az 1 évvel korábbi értéknek, az igénylések száma pedig közel kétharmadával növekedett.
Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár kiemelte: az egy ügyletre jutó átlagos hitelösszeg júniusban éves szinten negyedével 29 millió forintról 36 millió forintra, a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ esetén pedig 100 millió forintról 126 millió forintra emelkedett. Ez a kereslet bővülése mellett újabb igazolása annak, hogy a vállalkozások igenis mernek nagyot álmodni, ha kigazdálkodható kamat mellett juthatnak forráshoz.
A fejlesztési kedv erősítéséhez egyértelműen hozzájárult, hogy a beruházási hitelek kamatszintje a Demján Sándor Program 2024 novemberi indulása óta két lépcsőben 5-ről évi 3 százalékra csökkent. A kamatcsökkentések előtti hónapokra jellemző 30 milliárd forint alatti havi kihelyezés már a 2024. novemberi lépést követően 45 milliárd forintra emelkedett, majd idén márciustól – amióta 3 százalékos hitelkamat mellett lehet finanszírozást igénybe venni – átlagosan már 51 milliárd forintnyi frissen igényelt hitel segíti a hazai kkv-szektort.
Ennél is sokatmondóbb a kihelyezési volumen bővülés a likviditási hiteltermékek esetében, amelyek kamata február közepétől évi 5 százalékról 4,5 százalékra csökkent. A bankok azóta átlagosan havi 120 milliárd forint értékű folyószámla- és forgóeszköz hitelre szerződnek a kkv-ügyfeleikkel, ami közel a duplája a megelőző hónapok 61 milliárd forintos állományának. Március óta havonta átlagosan 2.450 cég keres finanszírozási lehetőséget és jelentkezik a programot működtető szervezetek irodáiban.
A kedvező változások összességében azt jelzik, hogy a Széchenyi Kártya Program rendszere hatékony kialakításának köszönhetően rugalmasan alkalmazkodik a változó piaci körülményekhez, és továbbra is alapvető szerepet játszik a magyar gazdaság megerősítésében és a kkv-szektor hosszú távú stabilitásának biztosításában.