1,7 százalékra javult a felülvizsgált III. negyedéves hazai GDP adat
Mindez pedig további növekedést jelent az előzetes adatokhoz képest, hiszen abban 1,6 százalékos emelkedés mutatkozott éves szinten, kiigazítás nélkül és a naptári hatás kiszűrésével egyaránt.
A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény öt negyedéven át tartó csökkenése 2010 első ne-gyedévében megállt. A harmadik negyedévben 1,7%-kal nőtt a GDP az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest. A III. negyedévi GDP-emelkedés elsősorban az ipari termelés, illetve a külkereskedelmi egyenleg növekedésének eredménye.
A nemzetgazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok III. negyedévi teljesítménye. A mezőgazdaság teljesítménye elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében csökkenő terméseredmények miatt tovább esett (-15,2%). Az ipar hozzáadott értéke viszont továbbra is jelentősen (10,8%) növekedett, főként az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett 12,5%-os bővülés következtében. Kiugróan nőtt a termelés a gépipar, a híradástechnika, a műszergyártás, illetve a kohászat, fémfeldolgozás, valamint a fa-, papír- és nyomdaipar területén. Az építőipar hozzáadott értéke a korábbinál enyhébb mérséklődést mutatott (-4,2%). Az építőipari termelésen belül az épületek építése építménycsoport teljesítménye meghaladta az előző évi szintjét, melyben az ipari, a kereskedelmi és a felsőoktatási épületek idén megkezdett építése is szerepet játszott. Az egyéb építményeken végzett munkák volumene ugyanakkor továbbra is jelentősen elmaradt az előző évitől, melynek oka, hogy a költségvetésből finanszírozott nagy projektek többsége befejeződött. A mezőgazdaság, ipar és építőipar együttesen 1,4 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 0,4%-kal emelkedett, így 0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az előző negyedévekkel ellentétben teljesítménybővülés mutatkozott – részben az alacsony bázis hatására – a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (1,9%) területén, összhangban a belső kereslet, azaz a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedésével.
A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke 2,3%-kal emelkedett, melyben tük-röződik a tovább növekvő exportforgalom. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,5%-kal mérséklődött. Ezt elsősorban az államháztartásból finanszírozott egészségügyi ellátás visszaesé-se okozta. A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén 0,3%-os mérséklődés mu-tatkozott. Az ágazatcsoporton belül a pénzügyi tevékenység teljesítménye csökkent, elsősorban a biztosító ágazat miatt, a biztosítások élet és nem-életbiztosítási díjbevételeinek visszaesésével, a tűz- és elemi, il-letve az egyéb vagyonbiztosítások megugró kárráfordításaival, valamint az életbiztosítások növekvő kifi-zetett szolgáltatásaival összefüggésben.
A termékadók- és támogatások egyenlege 0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP harmadik negyedévi növekedéséhez.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása hét negyedév óta először újra növeke-dett 2010. III. negyedévében, 1,2%-kal, +0,8 százalékponttal járulva hozzá a GDP változásához. A háztartások fogyasztási kiadása 0,8%-kal emelkedett (részben a kiugróan alacsony bázis miatt), ahol emelkedésre szintén hét negyedévvel ezelőtt került sor utoljára. A háztartások fogyasztási kiadásán belül már az élelmiszerekkel kapcsolatos kiadások volumene is növekedésnek indult, ugyanakkor a lakásszolgáltatás-sal kapcsolatos kiadások volumene stagnált.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 3,0%-kal bővült. A közösségi fogyasztás területén 1,7%-os növekedés figyelhető meg. A közösségi fogyasztás így +0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 1,3%-kal bővült.
A bruttó-állóeszköz felhalmozás esetén a visszaesés az előző negyedévinél kisebb mértékű, 2,6% volt, ami -0,6 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését. A nemzetgazdasági ágak többségében növeke-dés jelentkezett, amelyben a bázishatásnak volt jelentős szerepe. A feldolgozóipar és az oktatás nemzet-gazdasági ágazat beruházásai jelentősen nőttek: elsősorban a jármű-, a gumi- és a számítógép-, elektroni-kai termék gyártás egyedi nagyberuházásai, valamint az oktatás minden területén megvalósuló intézménybővítések, -felújítások eredményeként. A nagy súlyú ágazatok közül a szállítás, raktározás és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban jelentős csökkenés figyelhető meg. Az ingatlanügyletek nem-zetgazdasági ágon belül folytatódott a lakásépítések visszaesése.
A készletek állománya a III. negyedévben emelkedett, miután a feldolgozóipar néhány fontos húzóágaza-tában készletnövekedés jelentkezett. Fontos készletnövelő hatása volt a gázszolgáltatók készletei emelkedésének is. A belföldi felhasználás a III. negyedévben összességében 0,3%-kal növekedett.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 497 milliárd Ft aktívum keletkezett, romló külkereskedelmi cserearányok mellett. Az export és az import volumene továbbra is hasonló mértékű 13,9, ill. 13,0%-os növekedést mutatott. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege +1,5 százalék-ponttal járult hozzá a GDP változásához. Az áruforgalom exportja 17,2%-kal, importja 16,6%-kal nőtt. A szolgáltatások exportja 0,7%-kal nőtt, míg importja 3,2%-kal csökkent.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2010 III. negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,8%-kal nőtt az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 0,3%-os mérséklődést, míg az ipar 2,3%-os, az építőipar 0,7%-os, a szolgáltatások pedig összességében 0,1%-os növekedést mutatott. A háztartások fogyasztási kiadása 1,1%-kal növekedett. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,8%-kal emelkedtek. A közösségi fogyasztás 0,8%-kal, a végső fogyasztás 1,3%-kal nőtt. Az export 2,2%-os, míg az import 3,7%-os emelkedést mutatott.
