A turizmus továbbra is felülteljesítő ágazata a magyar gazdaságnak
A turizmus konjunktúra-index (tki) májusban mínusz 9 ponton állt a -100 és +100 közötti skálán értelmezve, amely 4 ponttal alacsonyabb az áprilisnál. Ez azt jelenti, hogy az ágazat szereplői továbbra is enyhén negatívnak érzékelték helyzetüket.
A tki négyéves fennállása alkalmából a Magyar Turisztikai Szövetség, a VIMOSZ és a GKI által rendezett szakmai tanácskozásán Udvardi Attila ismertette: 2022 májusa óta készítik el havi gyakorisággal az ágazati konjunktúraindexet, a mutató 5 alindex átlagából tevődik össze. A turizmus konjunktúrája a többi vizsgált ágazathoz képest továbbra is felülteljesítő a magyar gazdaságban, példaként említette, hogy rosszabb a helyzet az építőiparban az uniós pénzek és beruházások hiány miatt, és a kereskedelemben is, amely különadóktól szenved.
Udvardi Attila kifejtette: az elmúlt négy év májusi adataihoz képest az idei tki-index kissé alacsonyabb, a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban enyhén emelkedett a mutató. A foglalkoztatás alindexe jól tükrözi a szezonalitást: a szezon elején a foglalkoztatási várakozások optimisták, és kiugró a foglalkoztatásbővülés - jelezte. Kitért arra, hogy a turisztikai régiók között Közép-Magyarország emelkedik ki teljesítményével. A májusi felmérés részletes eredményeit a következő héten teszik közzé.
Molnár László, a GKI vezető kutatója a 2010-2025 közötti évek fontosabb turisztikai folyamatairól elmondta: az ágazat vendégéjszakában mért teljesítménye tavaly még egytizedével elmaradt a 2019-es rekordtól, a koronavírus-járvány előtti szint várhatóan 2028-ban lesz elérhető. A magyarok belföldi utazásainak száma a 2019-es bázis 93 százalékán állt tavaly, az eltöltött napok száma 88 százalékon.
A 2021 utáni turisztikai helyreállást döntően a külföldi kereslet támogatta: a vendégéjszakák növekedésének 85 százalékát a külföldi vendégek adták. A beutazó turizmus ugyanakkor még nem érte el a 2019-es csúcsot: 2025-ben a külföldi utazások száma mintegy 13 százalékkal, az eltöltött napok száma pedig közel 4 százalékkal maradt el a rekordév szintjétől, ami arra utal, hogy a nemzetközi turizmus teljes normalizálódása még folyamatban van.
Eközben a külföldiek költései 2025-re 3,1 szeresére emelkedtek 2010-hez képest, 2025-re az inflációs hatásoktól tisztított reálmutató kissé meg is haladta a 2019-es szintet. Az egy főre és az egy napra jutó kiadásoknál 15 év alatt reálértelemben 17 százalék volt a növekedés, ami 15 év alatt átlagosan évi 1,1 százalékos reálnövekedést jelent; így a gazdaságra gyakorolt kedvező hatás elég visszafogottnak nevezhető a kutató szerint. A belföldiek költéseinél ugyanakkor az egy főre és az egy napra jutó kiadások 12 év alatt reálértelemben több mint duplázódtak, ami éves szinten is jelentős reálnövekedést jelent.
Rámutatott, hogy a turizmus növekedése érdemben támogatja a GDP-t: a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítményének bővülése mellett a turisztikai költések multiplikátorhatása a közlekedésben, kereskedelemben és kulturális szolgáltatásokban is keresletet generál, míg a külföldi turisták kiadásai javítják a szolgáltatásegyenleget és a devizabevételeket.
Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke értékelése szerint a négy éve bevezetett mutató jól megbecsüli az ágazat előtt álló kihívásokat, a statisztikai adatok visszaigazolják a hitelességét. Már tőzsdei társaságok is használják a mutatót gazdasági folyamataik tervezéséhez.
A következő év ágazati kilátásait a gyengébb euróárfolyam alakulása - amivel senki nem számolt tavaly - mellett jelentősen befolyásolja az üzemanyagárak és a nemzetközi geopolitikai folyamatok változása. Érzékeny és nehéz időszak vár a turizmusra - jelentette ki. Hozzátette: bár az új kormány rekordgyorsasággal megalakult, ugyanakkor az még mindig nem ismert, hogy a turizmus szakmai problémáit ki fogja kezelni.
